A cipőfűző-issú
Ma reggel megint úgy jártam, ahogy szoktam. Elszakadt a cipőfűzőm. Reggel, indulás előtt a kezemben maradt a vége. Amikor már semmire sincs idő, csak mennél, akkor. Zsír. Szoktam így járni, igen. Mert az esetünkben olasznak álcázott kicsi kínai ujjacskák képtelenek arra, hogy lereszeljék a sorját a fűző-gyűrű belső oldaláról. Vagy képesek, csak olasz rabszolgatartóik nem…
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!