MN6360 11/9 Pilisszentlászló (Lom hegy) “VÉSNÖK”

2. helyszín: Lom-hegy

Az egykori 11. Légvédelmi Rakéta Ezred egykori MN6360 11/9. Pilisszentlászló-Dél (Lom-hegy), “VÉSNÖK” hívójelű komplexuma.
A bázis 1981-1996 között működött, a fegyverzet S-125 Nyeva rövid-hatótávolságú rakétákból állt.
A bázison körben 4 db földsánccal körülvett indítóállás van, a rakétákat szállító teherautók fedezéke a kapuhoz közelebbi két építmény. A “Nem tudhatom másnak e tájék mit jelent – nekem szülőhazám” feliratú emlékmű mellett balra van a HÁP (harcálláspont) fedezéke. Ennek a tetején van egy betonplacc, ott állt a tűzvezető lokátor (UNV). Az északi oldalon van a P-15 közelfelderítő-lokátor fedezéke. Az egyetlen lakóépületre emlékeztető objektum készenléti (10-es) épület. Ettől délre van a Cikloida fedezéke, mely a rakétaosztályok egymással való kommunikációját biztosította. Ezután a P-12 (később P-18) távolfelderítő lokátor fedezéke következik. A nyugati oldalon a kerítés mentén a susnyában van két egész jó állapotban megmaradt őrtorony is. (forrás: geocaching.hu)

A hatalmas hóban és az útra fagyott jégen nem jutottunk fel autóval Lajosforrásig (egy sima hólánc kellett volna csak), úgyhogy egy szép kis gyalogtúra keveredett ebből a bázislátogatásból. Lajosforrás után egy teherautó/terepjáró nyomaiban lépkedve jutottunk el a bázisra, ahová a nyomok nem vezettek tovább, úgyhogy szűz hóban törtünk utat magunknak.

Az időjárás fantasztikus volt és a 30 centis hóban a valószínűtlenül kék ég alatt fantasztikus díszlet rajzolódott ki előttünk.

Az első fedezék előtt beszéltem a videón, ahonnan besétáltunk a HÁP és az emlékmű közé, bár vannak kétségeim, hogy az a fedezék lett volna a HÁP, mert a Volkhovos bázisokon több szekcióból állt a HÁP, igaz, ez az első (és eddig (2011.01.16) utolsó) bázis, amelyen Nyeva osztály volt. A HÁP tetején sem volt a szokásos PV kabinfedezék sem…

No mindegy.

A bázison tettünk egy kisebb kört, őszintén szólva némiképp aggasztott, hogy nem látjuk a hó alatt megbúvó tárgyakat, nem nagyon akartunk semmibe sem beleesni. A HÁP-tól visszakanyarodva a főépület felé vettük az irányt, amelyet elég szépen körbepingált egy Mizéria művésznevű graffiti-s. A fedezékeken is az ő műve látható, amelyek már-már műalkotás-számba mennek.

Következzenek a képek:

A 10-es épületen áthaladva hagytuk el a rakétaosztály bázisát, a hátunk mögötti Cikloida fedezéket kihagytuk. Terveimben szerepel néhány nyári fotó készítése, bringával (és egy nagy adag szúnyogirtóval), de inkább egy tavaszi túra lesz ebből, amikor a susnyás még nem fed el mindent.

Ez pedig a videó, némi mozgóképes információval…

28 hozzászólás a(z) “MN6360 11/9 Pilisszentlászló (Lom hegy) “VÉSNÖK”” bejegyzéshez

  1. Ez nagyon jóóóóóóóóóóó!!Nem hittem volna,ráadásul évek óta keresgéltem és lám meg lett!!
    Itt voltam katona,egészen pontosan az Izbégi laktanyában 93-94-ig!!!
    Tök jó vissza nézni a dolgokat sok emlékem fűz ehez a helyhez!!
    Köszönöm a videót és ha van esetleg valami más is vagy a másik bázisról azt is megnézném szívesen!!!
    Köszönöm még egyszer!!!

    • Szia,
      örülök, ha tetszik! Lesznek még fényképek, nemsoká!
      Ha esetleg van kedved írni az élményekről, kalandokról, szívesen helyt adok itt egy írásnak!

      • Igen!Nagyon tettszett!Örülök,hogy láthatom és megtudom így az
        interneten mutatni gyermekeimnek hol is voltam!!
        Sokat jártunk fel gyakorlatozni a 10-es épületben voltunk és ha szóltak futásnak eredtünk,mert időre ment minden!!Láttuk ahogy a TZM vagyis a( Zil teherautó) a rakétával az indító állványhoz megy és mire az oda ért ott kellett lennünk nekünk is és a TZM-ről kellett rá tölteni a rakétát az állványra majd a lokátorból hangos beszélőn ha jól emlékszem adták a további instrukciókat!!
        Aztán adtam őrséget is szerencsére csak 2-őt,de az épp elég volt az is dec.24 és 26-án!!Nagyon hideg volt és ráadásul 24-én olyan rossz idő volt,hogy 2 váltást nem tudtak megcsinálni!Az őrtoronyba se fűtés semmi!!Aztán reggel váltáskor már nagyon szomjas voltam és kiderült nincs víz a ciszternában,erre nagyon emlékszem és lábosba tettem havat és felolvasztottam a rezsón majd megvártam míg kihűl és azt ittam!!!Kutya hideg volt emlékszem nagyon!!Nagyon klassz volt én nagyon élveztem ezt az 1 évet,az ember csomó mindent megtanul,sok barátot szerez és kell ill: kellene most is az az 1 év min. amit a seregben az ember eltölt hisz egy jó buli az egész meg ha valami gáz lenne az országban kell,hogy tudjál valamit kezdeni és értsen az ember fegyverekhez meg úgy mindenhez!!!Sajnálom nagyon,hogy nem óvták és nem vigyáznak az ilyen helyekre!!Főleg nagyon elszomorító az hogy nagyon sok a rongálás is ezekre is vigyázni kellene!!!
        Még egyszer nagyon köszönöm a videót és remélem lesznek még képek is és ha van lehetőség esetleg a laktanyáról is szeretnék ha megoldható??!!
        Tavasszal remélem eljutok a családdal is ide!!!
        Köszönettel:B.Ákos

        • A laktanyában nem jártunk (őszintén szólva nem is tudom pontosan, hogy hol van), de a fényképek jönnek hamarosan.

          A fűtés nélküli őrtoronyhoz -12 fokban nekem is volt szerencsém, hát, érdekes…

          Amúgy nagyon érdekes, hogy sokan, akik komoly feladatokat láttak el a katonaságnál, nem tartják haszontalannak. Akik nem voltak katonák, azok általában értelmetlennek találják, míg azok, akik komolytalan feladatokkal töltötték az idejüket, vagy komolyabbra vágytak volna, vagy semmire… Erről szerintem hamarosan írok egy posztot majd a főoldalon.

  2. A kétféle technika tüzelőállása közötti fő különbségek:
    Az SZNR fedezék a Volhovnál 6 darab beton beállóból állt, aminek a szélén – ugyancsak a föld alatt volt beépítve a vezetési pont. Azt csak a készenléti szolgálat, és csak készültségi helyzeten kívül használta, ugyanis az osztály harcálláspontja harc alatt az UV kabinban (központi vezetési kabin) volt. A beton felett természetesen földkupac, és az egészet megkoronázta egy csonka betongyűrű, amiben a tűzvezető lokátor (PV kabin) trónolt.
    Ugyanez a Nyevánál mindössze 3 beállóból állt, bár a két alagút dupla hosszú volt. A fedezékben természetesen itt is itt volt a vezetési pont.
    A Volhov tüzelőállásban az SZNR fedezék körül 6 darab indítóállás volt, ami többnyire két föld kifli volt, amiben egy betonplacc közepén trónolt az indítóállvány, és mellette pont annyi hely volt, hogy a töltőkocsi át tudjon járni a fedezéken. Ha majd nem télen nézed meg ezeket a helyeket, akkor láthatod, hogy az indítóállvány helyén a betonplaccon van egy kör alakú füves folt, ahol az állvány lángterelő lapja tudott körbe forogni. Van még ott négy darab füves folt, ahová az állvány lövegtalpát lehetett leszögelni. Ott ugye nem volt beton, hogy a cöveket le lehessen verni. Ugyancsak füves foltok jelzik az átmenő részen a töltőhidak helyét. (azt is le kellett szögelni) az állította be a szállító-töltő kocsi pontos helyét a rakéta rátöltéséhez, ráadásul az egész járművet töltési magasságra emelte. Ezek az indítóállások egy köríven voltak, minimum 35 méterre, de a maximális távolság se volt túl nagy, mert az összekötő kábel maximum 90 méter volt, és az általában nem egyenesen ment.
    A Nyeva tüzelőállásban 4 darab indítóállás volt, az indítóállás nem “átmenő rendszerű” volt, ott a töltőkocsival tolatva kellett az indítóállványra ráálni.
    Szakaszfedezékek: A Volhovnál három darab. Mindháromből rövid úton el lehetett érni két – két darab indítóállást. Ott laktak az ügyeletes rakéták szállító járművei, meg a “hatravaló” rakéták szállítójárművel együtt. Volt egy kis óvóhely a személyi állománynak is. Ugyanolyan védett óvóhely volt, mint mindenhol, túlnyomásos, vv. szűrővel ellátva, hermetikusan zárható. A szakaszfedezék “átmenő” rendszerű volt, a fedezék mindkét végén hatalmas vasajtóval. A Pilisen ezek az ajtók már nincsenek meg, de Zsámbékon még mind az eredeti helyén van, bár az évtizedes gondozatlanság látszik rajtuk.
    A Nyeva osztály szakaszfedezékei egyvégűek voltak, ott a szállítójármű tolatva jutott be a helyére. Itt is volt vasajtó, és az SZNR fedezéktől főképpen az különböztette meg.
    Lokátor fedezékek: Mindkét helyen volt P-15 fedezék, ami egy felül nyitott betun csatorna volt, hogy a ZiL-157-re épített lokátor be tudjon állni. Eredetileg ezeket a tüzelőállásokat a 70-es évek végén P-12 felderítő lokátorra tervezték, ezért egy kétrészes, felül nyitott fedezék is volt. Később, amikor a technikát lecserélték, akkor már P-18 lokátort kapott az osztály. Akkor már gondot jelentett, hogy az eredetileg épített két helyre hogy suszterolják be a két Uralt és a két aggregátor utánfutót.
    E két lokátor fedezék maximum 300 méterre lehetett a középponttól.
    Lényeges különbség: A Volhovnál volt hajtóanyag-töltő berendezés, a Nyevánál nem. Ezért a Volhov tüzelőállásokban megvolt a két állás a berendezésnek. A “G” hajtóanyag-töltő csak egyszerű beton placcon volt, az “O” hajtóanyagtöltő berendezés alá keramit téglából csinálták a placcot.
    A készenléti épület az összes új tüzelőállásban egyforma volt (nagyjából), mindenhol egy “T” betű alakot formázott az épület.Ezeket az épületeket maximum 40 főre méretezték, és a hálókörleteken kívül volt tanterem, étkezde, némi iroda.
    Mindenhol különálló őrsége volt a tüzelőállásnak. Az őrszoba a kapu mellett volt, és helyet adott az EÁP (Ellenőrző Áteresztő Pont) szolgálatnak is. Kezdetnek a hagyományos, fűtetlen, fából készült őrtornyokat építették, egy részüket magas beton lábra, másik részüket valami magas pontra, például fedezék tetejére. Később ezek helyett téglából építettek őrtornyot, ezek már fűthetők is voltak.
    A 11/1. és 11/9 lérak osztály közös laktanyában volt, a Szentendréről Pilisszántó felé vezető út mellett jobbra.

    • Bocs Urak! Néhány év után véletlenül beleolvastam a hozzászólásomba, és máris találtam egy szarvas hibát.
      Szóval: A 11/1. és a 11/9. laktanyája nem a Szentendréről Pilisszántóra vezető út mellett volt, hanem a Sentendréről Piliszentlászló felé vezető útnál. Ha valaki tudja, hol van az izbégi lőtér, akkor a kérdéses út mellett balra van a lőtér, jobbra meg a laktanya.
      Remélem, az előbbi leírásom nyomán nem kezdte el senki keresgélni Pilisszántó felé azt a laktanyát!

  3. Kapja be ez a szar, mert elnyelte a szép hosszú hozzászólásomat. Jobb híján leírom még egyszer.
    Fő különbség a kétféle osztály tüzelőállása között: (csak azért, hogy bizonyos félreértéseket eloszlassak)
    A Volhov TÁS közepén az SZNR fedezék 6 darab beállóból állt, mindegyikbe egy kamion méretű eszközt lehetett betolni. Ha szembeálltunk a fedezékkel, akkor jobbra volt az osztály harcálláspontja, ami csak békében szolgált, hiszen ha harcolni kellett, akkor a vezetési pont az UV kabinban volt. Mindennek a tetekén volt egy nyitott betongyűrű, amiben az osztály tűzvezető lokátora (PV kabin) büszkélkedett. (Az enyémet annak idején sasfészeknek nevezték, de hamarosan szarkafészek lett, mert volt egy sorkatonám, aki minden szerszámot összelopott és odahordta hozzánk. Sosem hiányzott semmink.
    A Nyeva osztály SZNR fedezéke mindössze két beállóból állt, de azok dupla hosszúak voltak. A tetején az antennaposztnak nem volt betongyűrű, csak egy betonplacc. (ez különböztette meg a hasonló felépítésű fedezékektől (a nyeva osztálynál volt jó pár), azoknak sima föld volt a tetején. Természetesen itt is itt volt a harcálláspont.
    Az SZNR fedezék körül voltak az indítóállások. A Volhovnál 6 darab, ami többnyire két kifli alakú földhányásból állt. A placcnak nem teljesen a közepén állt az indítóállvány. Majd a nyáron meglátod, hogy ott vannak különböző füves foltok. Egy kör alakú a lángterelő lapnak, és néhány a lövegtalpat, valamint a töltőhíd darabjait leszögelni. A Szállító-töltő jármű (TZM) az indítóálláson át tudott haladni.
    A Nyeva osztálynál 4 darab indítóállás volt, a területük lényegesen nagyobb volt, és nem “átmenő” jellegű, itt a TZM tolatva tudott ráálni az indítóállványra.
    Szakaszfedezékek: A Volhovnál 3 darab, kétbeállós, mindkét végén nyitott, pontosabban vasajtóval nyitható fedezék volt. Mindhárom szakaszfedezékből 2 – 2 indítóállást lehetett rövid úton elérni.
    A Nyeva osztály szakaszfedezékei ugyancsak kétbeállósak voltak, de csak az egyik végükön voltak nyitottak. Rövidebbek is voltak az alkalmazott TZM méreteinek megfelelően.
    Cikloida fedezék: Ez egy mikrohullámú rádiórelé, és 5JA62 vagy 5JA63, attól főggően, hogy hány irányba forgalmazott. Fő jellenző, hogy az óvóhellyel átellenes oldalon volt egy vízszintes nyílás, amin ki lehetett vezetnui az antenna csőtápvonalait, ezek a nyílások akkorák voltak, hogy meghajolva, esetleg négykézláb közlekedni is lehetett bennük.
    Lokátor fedezékek:
    P-15 fedezék egy felül nyitott, egyrészes beton építmény, amiben a P-15 lokátor öreg ZiL-je lakott. A P-12 (ezeket a nyolcvanas évek végén lecserélték P-18 ra) lokátor felül nyitott, kétrészes fedezéket kapott. Ez a P-12-nek elég is volt, de a P-18 négy darabját már nem lehetett benne elhelyezni.
    Minden eddigi fedezék mellett volt egy pár személyes óvóhely is. Ezekben vv szűrők voltak, túlnyomást lehetett bennük csinálni és hermetikusan zárhatók voltak. Ami a fedezék tetején volt, az nem kémény volt, hanem ezeknek az óvóhelyeknek a vészkijárata.
    A Volhov TÁS területén volt hajtóanyag töltő, a Nyevánál nem. A “G” anyag töltő berendezés egy egyszerű beton placcon volt, (csináltak neki egy vasvázas féltetőt is) ám az “O” anyag töltőnek keramit téglából csinálták meg a placcot.
    Mindenhol nagyjából egyforma készenléti épület volt, ami nagyjából 40 fő befogadására volt alkalmas. Benne az olajkazán (eredetileg csak a rakéta tároló fűtűsűre építettek kazánt), a hálókörletek, néhány iroda, néhány tanterem és az étkezde. Csak melegítő konyha volt, a kaját minden nap háromszor felhordták a laktanyából.
    Ez természetesen csak az új építésű (70-es évek vége) vonatkozik, a régi építésű tüzelőállások másképp néztek ki.
    A 11/1. és 11/9. lérak osztályok közös laktanyában voltak, ami Szentendre Izbég felőli végén volt, a Pilisszentlászlóra vezető út jobb oldalán.

  4. Hát ismét jó,hogy felnéztem ide!!Nagyon jó olvasni ezeket a sorokat gondolok itt most Hibácskó Ferenc urra!!Sokat tud és bár én ennek a felére sem emlékeztem,de így vissza olvasva már nekem is beugrottak a dolgok!!Zsámbékra biztos el fogok menni,hisz nagyon kiváncsi vagyok és a gyerekeknek is megtudom mutatni a dolgokat!!Sajnálatos dolog szerintem,hogy nincs már sor köteles katonaság,kellene a mai fiatalságnak meg amúgy is!!Persze szerintem a mai fiatalságnak a felesem bírná azokat a dolgokat amiket mi csináltunk és akkor a mi időnkben sem volt már nagyon kemény hát akkor még régebben mi volt!!??
    Nem tartom haszontalan dolognak azokat amiket tanultam és igen is büszke vagyok arra az 1 évre amit letöltöttem,mert én azt mondom és mondtam is milyen férfi az aki nem volt katona?? Sokan voltak akik már az első héten vagy már az első éjjel azt mondták én öngyilkos leszek,pedig kigyúrt nagy darab ember volt még is nyápic volt!!!
    Sokat tanul az ember és lehetett is főleg ha érdekelte az amit csinált!!
    Találtam képeket a laktanyáról meg kis videót is,de sajna kisebb csalódás ért ismét látva az egykori szolgálati helyem mivé lett!!Valami paintball játékra van lehetőség ott,én inkább ezt is megcsináltam volna légvédelmi múzeumnak és nem pedig ilyen holmi barom játékra!!Persze amit a természettől elvettünk mit ezt a területet előbb-utóbb vissza veszi magának a természet és nem lesz más csak fű meg gaz!!Sajnos!!!

    • Én is itt voltam 1986,VIII.26-1988.II.12-ig én a délieknél szolgáltam TZM sofőr ként 1987 nyarán pedig kintvoltunk a a szu ban éleslövészeten ez egy olyan élmény volt amit soha nem feledek. Az az igazság akkor rossz volt átélni ezt a 1.5 évet de mostmár csak egy szép emlék és a mi fiainkra is ráférne egykis katonaság.

      Fajka Tibor.

  5. Sziasztok!
    Én is szeretem a haditechnikát, mégsem értek egyet a sorkötelezettséggel!
    Azt elhiszem, hogy aki itt volt katona annak tényleg jó buli volt! Amikor meglátogattam ezt a bázist azt hittem szállodában járok! Nem győztem magyarázni a gyermekeimnek, hogy azért ez nem mindenhol ilyen volt!
    Nekem Lenti-Zajdán volt pechem lehúzni a másfél évet. Nem tudnék felsorolni egy hasznos dolgot sem amit ott tanultam. Esetleg a lopást, csalást és hazudozást! De ezzel nem szoktam dicsekedni! :)
    Másfelől a géppisztoly szét és összeszerelésén kívül nem sok haditechnikai újdonságot mutattak, a fő cél az volt, hogy riadó esetén a kapuig eljussunk valahogy! Ott mindig véget ért a “háború”!
    Sem a tiszteket, sem az állományt nem érdekelte igazán a honvédelem! A tisztek ugródeszkának használták az “első lépcsős” laktanyát, a honvédek a centijüket vágták!
    Szerintetek mekkorát ütöttünk volna a gaz olasz támadókon!? :)
    A mai haditechnikai színvonalon jobb, ha profik piszkálják a kütyüket!
    Szerintem! :)

    • Teljesen egyetértek. Az égvilágon semmit nem ért, a naplopáson és a munkakerülésen kívül mást nem lehetett ott megtanulni (még autóvezető-képzés sem volt, pedig annak még lett volna valami értelme). Voltak olyan tisztek, akik nagyon kemények voltak, aztán amikor kivezényelték őket a szerb-magyar határra, a zárt osztályon végezték (1992-ben). Akkor már valami nagyon elromlott, visszavonhatatlanul.

    • Lehet neked semmit nem jelent! Sikerült elég sok időt eltöltenem ott, még mások haza jártak! A tisztek nálunk, ugyan úgy szoptak, mint a sorállomány. Nem volt elég, hogy folyamatosan zaklattak a jugók, még a nyitás jegyében külföldi delegációk, is látogatták a laktanyát és a testvér 11/1. osztályt! Láttam tisztet falevelet gereblyézni, mert másnap jött a delegáció, és amíg nem volt minden rendben, SENKI! nem mehetett haza!

  6. A LAKTANY /IZBÉGI/ A KOSSUTH FŐISKOLÁSOK LÖTERÉVEL SZEMBEN VOLT/VAN?/ A PILISSZENTLÁSZLÓI ÚTON! A HÁP 79-TŐL MŰKÖDÖTT EZ EGY KIS HELYESBÍTÉS!A KAPASZKODÓKÖVES UTAT A TÚRÍSTAHÁZTÓL JÓ ÉRTESÜLÉSEIM SZERINT TELJESEN FELSZEDTÉK!

  7. Az hagyján hogy mi mint ott szolgáló sorállomány mit szólunk a szétbarmolt HÁP-hoz, de mit szól hozzá a néhai HT állomány?: Jánovszki szds, Luczy fhdgy, Pintér Fhdgy, Juhancsik örgy, Kovács fhdgy, Király szds, Bodor ftörm, és még sokan mások…
    1994-1995 kézikövető

  8. Ja igen! “vésnök”…
    1994-ben “mandula” volt a 11/9 Lérak. osztály hívóneve, a vésnök valszeg egy korábbi hívónév lehetett. Jó néhány HÁPÜGYKEZ szolit adtam, olyankor én voltam a “mandula 002-es”. Cirmogtam a G-13-ba ha végrehajtottuk a “7-es feladatot” (kódcsere) írtam a “kapott parancsok adott jelentések” című naplót, és figyeltem az orfeusz technikai (nulla-nulla-egyes-ötös-nulla) és ellenőrző adást.

  9. Sziasztok! Szeretném elmesélni apró történetemet ami ehhez a rakétabázishoz kötődik. Már lassan 2 éve kirándulok, fotozók barátaimmal. Én személyszerint nem voltam katona, és egyáltalán fogalmam sem volt arról, hogy a Pilis milyen történelmi kincseket rejt. Egyik Pilisi bolyongásunk elteltével találtuk ezt a bázist amin meglepődtem, és nagy érdeklődéssel töltött el, hogy annak idején az oroszok miket építettek, úgy, hogy a lakosság nem is tudott róla és ezekkel a bázisokkal körbevették Budapestet. Utána persze megjártuk Fótot, és az Urak asztalát amit nem zúztak teljesen össze. (Megmaradtak néhol a nagy vas ajtók)a silókon. Ajánlom mindenkinek Zsámbékot, mert ott múzeumot csináltak az ottani laktanyából. :D Nagyon jók lettek a téli fotók. Mi nyáron voltunk derékig érő gazban, de így is nagyon jó volt.

    • 1985 08-87 02ig szolgáltam Izbégen.Lomhegyen/Délen/ távirászvoltam,a HÁPON.Abban az idöszakban Mandula néven volt ismert.

      • 85-87-ig Bián játszottam távirászosdit, sok őrséggel, sok 002-es ügyeleti szolgálattal. Akkor az osztályok nevei: Cenzor, Sétány, Kókusz, Pajzs, Boltív, Búza, Mandula, Gárda, Holdfény, Üzem, Gyöngy, Itélő, Rezeda, Nábob voltak. Ennyire még emlékszem. Meg hogy az érdi lokátorosokkal megbeszéltük, hogy az ő pontatlan adataik alapján ha lövöldözni kezdünk a napon aszalódott ügyeletes rakétáinkkal, abból vajon mi lesz?

        Aztán a 87-es nagy hó idején felbontottuk a konzervkészletet, mert tényleg nem volt más, és az Érd-Bia közti völgyben elakadt a hóban az Uaz, a Kraz, minden. A hóesés előtti este leparkoltuk az egyik Krazt, nem volt semmi baja, másnap akkor se sikerült beindítani, ha tüzet raktunk alatta.

        Az egyik Kraz sofőr felugrott egy rakéta (Nyeva) szállító Zilre, hogy odébb rakja, és az Y fordulóhoz bement a Kraz tárolóba. De a Zil a rakétákkal magasabb volt mint a Krazok, a roketta orra összenyomódott, és a gyújtó szerkezet előtt nem sokkal állt meg a gyűrődés. A sofőr kolléga felajánlotta később a továbbszolgálatot, de nem fogadták el tőle. Vajon miért…

        Röviden: értelmes dolgokat nem csináltunk. :-)

  10. Én is itt szolgáltam 1980 februártól 1981 júliusig. Én még két évre vonultam be, de időközben elkezdték csökkenteni a katonai időt és mi három hónappal hamarabb szereltünk volna le, de hárman, akik már családosok voltunk kaptunk még három hónap kedvezményt. így végül is másfél évet szolgáltam. Már vágtuk a centit, amikor kiderült, hogy mi hárman kaptunk még három hónap kedvezmény. Nem felejtem azt a telefont, amikor az írnok felhívott, hogy megkérdezze mennyi a vízállás ( centi ) mondom neki 96, erre ő aszt mondja, hogy hagyjam el az első számot és 6 nap múlva leszerelek. Aki volt katona az tudja mit jelent ez. Aznap éjszaka nem bírtam elaludni.
    Nagyon köszönöm a hozzászólásokat, mert egyébként én alig emlékszem már valamire, de ahogy a többiek elmesélik úgy lassan visszajönnek az emlékek. Már régóta tervezgetem, hogy egyszer elmennék a gyerekeimmel, de eddig azt sem tudtam hogy meg van-e még. Most megerősödött bennem ez az elhatározás. Mint mondtam rossza memóriám és ha valaki volt velem ott örülnék, ha írna. Sütire, Knáb Lacira és Margaritovics Kornélra emlékszem már csak név szerint. még egyszer köszönöm az oldalt és a hozzászólásokat is. Örömöt okozott nekem. Egyébként SZDC- s voltam a kabinba és a HÁP-on adtam TBK szolgálatot.

  11. Vasárnap voltam a Lomhegyi bázison. Elszomorított hogy milyen romos. A vakolat potyog, omladoznak a falak, szétfagyot téglák és szalmával leszórt ronda olajtócsák vannak a fedezékekben. Az egyikben zsákokat láttam, nem mentem a közelükbe talán veszélyes hulladék lehetett bennük. Az olaj nem tudom hogy került oda de több fedezékben is három négy méter hosszú tócsák voltak teljes szélességben. A bázis bejáratánál és a főépületnél “Belépni tilos. Balesetveszély” feliratú táblák vannak és mindenfelé nagy farakások. Az őrtorony még áll, talán kicsit megferdült tetővel rogyadozva de még megvan. Mivel egy idegen hadsereg katonája voltam, nem ismerem a pontos magyar megnevezéseket. A bejárat mellett balra feltehetőleg generátorház volt ott minden üres, még a falak éleit szegélyező fémet is letépte valaki.
    Megértek mindenkit aki szomorúan gondol vissza arra hogy ez ennyire tönkre lett téve. Az úton lévő tócsákban a nyomok alapján gyalogosan és autóval is járnak emberek a bázisra. A többi nyomot nagyvadak hagyták ott. Legalább neki van valami pozitív a bázis elhagyatottságából, remélem messze elkerülik a hanyag olajleeresztés utáni tócsákat. A főépület falai félig szétfagyott téglákkal vöröslenek, nem mentem be mert nem volt értelme. A főépülettől nyugatra lévő fedezék oldalában lévő nyíláson beomló földet láttam. Szomorú látvány az egész. Még szomorúbb látvány a fakó felirat a szülőhazáról…
    A rossz hangulatomat egy felém reppenő felijedt bagoly vette el és a a séta vissza a holdvilágárkon át. Írok még pár sort a pilistetői bázishoz is.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

You are commenting using your Twitter account. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

You are commenting using your Facebook account. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

You are commenting using your Google+ account. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s