Január

Az Újév első pillanatai Csobánkán értek minket Zsuzsánál, ahol egy kis létszámú, de hangulatos buliban vettünk részt. Mi vittük a zenét, a piát, GabeR. A bulin készült fotók nem publikusak. Aznap még a nagy hóesésre való tekintettel még világosban felmentünk a HHH-ra Mónival egy kicsit sétálni, ki tudja mikor lesz hó legközelebb.  Na, ígérem, nem napi bontásban fogom nyomni innentől, úgyhogy sebességet váltok.

Miután Mónival még karácsonykor meghoztuk a döntést, nem viccnek szántam fateromnak tett megjegyzésemet, hogy január tizedikére meglesz az új autó, én nem cicomázok. A használtautó.hu-t átnézve végülis típusilag a Renault Laguna kombi mellett döntöttünk, bár a hatchback is versenyben volt egy darabig. Egy ígéretes olajzöld darabról a Bécsi úti Opel Maxabonál lecsúsztunk, majd megnéztünk egy másikat és egy harmadikat Cegléden. Végülis a második lett a befutó, így nyolcadikán nyélbe ütöttük a bizniszt és megvettük Rözsó Lazsunát, a második autónkat.  (A Citronyt Móni hozta haza a Renault Baumgartnertől egyedül!) Paraméterileg egy 12 éves Renault Laguna Grandtour 2.0 RT, 170 000 kilcsivel, csöpögő vízpumpával, némi horpadással a jobb hátulján és két, szinte teljesen elhasznált szett gumival.

Első nap a mélygarázsban

Ez a momentum volt egyértelműen a január meghatározó élménye, egy új autó. Jó, nem új, de nekem új. Először nem gondoltam volna, hogy ennyire nagy lesz a minőségi ugrás, pedig az. És igazából nem a Renault-ba átüléskor éreztem, hanem bizony akkor, amikor visszaültem a Citronyba. Úristen, hogy tudtam én ezt elviselni ennyi ideig? – gondoltam először, de aztán megnyugodtam, mert visszaemlékeztem arra a rengeteg szép pillanatra, amikor az autó hasznos és praktikus társ volt. Persze voltak pillanatok, amikor cserbenhagyott, dehát egy huszonéves autó márcsak ilyen, cserbenhagyós, lerobbanós. Attól még szerettük.

Tizenharmadikán gyalogtúrázni voltunk, eltévedtünk Pilismarót környékén, de azért jó kis túra volt.

Innen már újra a szürke hétköznapok jöttek, Budapesten járt a világ legnagyobb repülőgépe, de pont köd volt és alig tudtak rendes fotókat csinálni az elszánt hobbisták…

Január végén jött a szokásos nomád hétvége Farkasgödörben, most már nem volt akkora sokk a dolog, Rözsóval mentünk négyen. Pénteken reggel indultunk, hagytunk időt mindenre, délre ott is voltunk és estére már jó meleg volt a házban. A hétvége szerintem igen jól sikerült, már némiképp rutinból nyomtuk a témát, bár a végére szokás szerint jól jött a melegvizes fürdő.

Január 31-én tragikus körülmények között elhunyt Selmeczi Roland színművész, amit nagyon sajnálok most is.

Február

Február elején új irodába költöztem, aminek legnagyobb erénye, hogy nem vonja el az ember figyelmét a kilátás, valamint az, hogy ennek ellenére olyan fényárban úszik dél körül, hogy az ajtó belső oldalára szerelt napelemtábla megtermelne egy kisebb városnak elegendő áramot…

Tizedikén a Naszály-hegyre túráztunk, kellemes volt, bár a végére elegem lett.

Tizenegyedikén, egy hónappal a Renault vásárlása után, beadtam a bontóba a Citronyt, ahol adtak egy papírt a szakszerű kivonásról. Nem kellett senkinek. Durván százezret kellett volna rákölteni és lett volna egy olcsó igavonója bárkinek, de senkinek nem kellett. A tetőcsomagtartót is végül egy srác vitte el, itt olvasta és nem hitte el, hogy ingyen odaadom. Hiába, nem sok üzleti érzékem van…

Tizenhatodikán Dobogókőn sétáltunk, hideg volt, visszafelé jövet készült ez a fenti kép.

Ezen a héten vettem egy Logitech VX Nano egeret, nagyon elégedett vagyok vele azóta is. Február végén a benzin ára elérte a háromszázas árát (jelenleg 218 Ft az Auchanban). Huszonhatodikán bringáztam először a városban.

Március

Elsején az IKEA-ban töltöttük a napot, miközben az Emma orkán átvonult Magyarország felett. Ez rövid időn belül a második ilyen IKEA-s látogatásunk volt, tapasztalataim szerint jobb egy orkánt egy védett mélygarázsban parkolva átvészelni… Pár nap múlva napvilágra került egy videó, amely a Lufthansa egyik járatának müncheni landolását mutatja, ennek kapcsán kicsit körbejártam a témát, milyen is keresztszélben landolni…

Tizenegyedikén vált világossá, hogy a Netrisk/Genertel páros csúnyán mellényúlt a Rözsó biztosítása kapcsán, ugyanis visszajött a befizetett biztosítási díj és nem találták a biztosítást. Kicsit pipa lettem és balhézni kellett a Netriskkel és a Genertellel is, hogy végre valahára rendeződjön a dolog…

Tizenharmadikán bejelentkeztem a UPC digitális tévéadására, úgyhogy a szolgáltatás indításának napján (ápr.1) várhattuk a szerelőt.

Tizenötödikén ötödszörre vágtunk neki isaszegi túránknak. Jó volt, gyorsan végeztünk. Elkezdődött a Forma-1 szezon, Hamilton nyert.

Március 24-én esett némi hó reggel, a java elolvadt, de azért akkor is durva. Globális felmelegedés? Harmincadikán megjelent a WordPress 2.5, sok-sok újdonsággal.

Április

Még március vége volt, amikor kereket akartam cserélni a Rözsón. Mivel a telken voltak a gumik, adta magát, hogy Pilisvörösváron essünk túl rajta. Kicsit sokan is voltak, de a szerelő béna volt. Egyik kerék még hazaérve leeresztett, a másik hétfő reggelre – nevetséges…

Elsején beszerelték a UPC digitalt, ami egy kábelcserével és egy set-top-box installálásával járt, a hatás egészen megdöbbentő volt. Én addig azt hittem, hogy a UPC adása jó minőségű. Nos, a digitális adás a jó minőségű…

Tizedikén még csak dillemáztam az iPhone-vásárláson, aztán tizenötödikén meg is vettem. Mivel Magyarországon nem lehetett kapni, ezért magánimportból származó példányt vettem. Végülis augusztus 22-én kezdték el árulni nálunk a második generációs példányt, de én nem bántam meg, hogy egy tehermentes első generációs példányba ugrottam bele.

Április végén elkezdtek kampányolni az M0-híd ellen, nem vitás, hogy miért. Még többet akartak cserébe kapni. Undorító.

Április végén, a Föld Napja kapcsán indult a Bringázz Te is Munkába kampány, részt vettünk benne TéBojz néven. Huszadikán részt vettünk az (egy ideig) utolsó tömegfelvonulás-jellegű Critical Mass-on.

Mónival tettünk egy autós kirándulást a János-hegyhez, libegőztünk és fotóztunk… és teljesen véletlenül összefutottunk Nyáry Tomival…

Május

Május elején négynapos hétvége volt és a Buda-maraton helyett inkább fogtuk magunkat és elmentünk a Bükkbe bringázni. Igazi sátorban alvós, bulizós hétvége volt, persze nem tartott csak két napig, mert hideg volt éjjel és szakadt az eső, úgyhogy idő előtt hazajöttünk. Azért nem volt rossz.

Két hét múlva bringázni voltunk Mónival Vácon, utána héten pedig Gázló-bejárást csináltunk két nap alatt.

Következő héten pedig Szilvásváradon voltunk, előtte nap lementünk (először a maratonozások történetében) és ott töltöttük az estét. Nem mondanám, hogy sok értelme van, Szilvásvárad még pont az a távolság/idő, ami miatt nem érdemes ott aludni. Kicsit korán kell kelni, de nem vészes. Jól szolgált az autó, szombat déltől vasárnap este tízig nyomtuk…

Meghosszabbítottam az azso.hu regisztrációját és megnéztük az Indiana Jones 4-t a moziban.

Június

Másodikán belevágtunk az autójavításba (kicsit sokáig húzódott nekivágni), vezérlés, vízpumpa, stb.  Ötödikén készen is volt.

Nyolcadikán Crosskovácsiztunk, segítettünk és versenyeztünk…

Tizenkettő és tizenöt között céges “osztálykiránduláson” voltunk Bosznia-Hercegovinában. Nagyon-nagyon izgalmas, tanulságos volt, és most kellett rájönnöm, hogy nem írtam beszámolót róla, úgyhogy ezt hamarosan pótolni fogom.Addig is egy fotó…

Hazafelé úgy megbetegedtem (valamelyik kolléganőm rámköhöghetett a buszon), hogy el kellett mennem az orvoshoz és antibiotikumot kellett szednem…

(Folytatása következik!)

Kategória:azso.net Tagged: bosznia, bringa, budapest, iphone, szubjektum, túra ]]> http://azso.net/2008/12/30/mi-tortent-2008-ban-1-resz/feed/ 0 azso 633662382317812500 Első nap a mélygarázsban http://azso.net/2008/06/02/tebojz-menni-amerika/ http://azso.net/2008/06/02/tebojz-menni-amerika/#comments Mon, 02 Jun 2008 20:35:47 +0000 AZso http://www.azso.hu/?p=1027 Continue reading »

Véget ért a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium akciója, amelynek során azt kellett naplózni, hogy hányszor mentünk bringával munkába az elmúlt másfél hónapban. Minimum tízszer kellett menni ahhoz, hogy a regisztráció érvényes legyen. Érdekes volt látni, hogy milyen nehezen jött össze a tíz alkalom, ami köszönhető volt a szeszélyes időjárásnak és sok más tényezőnek, ami miatt gyakran kellett az autót választani a kerékpár helyett.

A munkahelyemen is alapítottunk egy csapatot, a korábbi nem túl fantáziadús nevet végül az utolsó héten kereszteltük át TéBojz-zá. Eredményeink szerények, ha jól számoltam, valahol a 147. helyen zártunk, 1104 kilométert bringáztunk, összesen 58 napot. Sajnos a csapatfotóról két tagunk lemaradt (bár elvileg csak öten lehettünk volna, de valahogy mégiscsak sikerült meghekkelni az oldalt és hat tagunk lett)…

Mindegy, remélem, nyerünk valami kis ajándékot, de még inkább remélem, hogy jó idő lesz és tudunk sokat bringázni az idén… munkába is…

]]>

A magam részéről Újpesten nem volt közlekedési káosz, egy 170-es busz suhant el az Árpád úton, amikor vártam az áthaladásra, (nem csoda, mert egy alvállalkozó, valamelyik vidéki VOLÁN társaság üzemelteti). A Váci úton szinte nem volt forgalom, a Fiastyúk utcai lámpánál két autó állt, most nem okozott torlódást, mint szokott egyébként. Árpád-hídon meglehetősen gyér forgalom volt, viszont rengeteg bringás volt. Természetesen voltak gyalogosok az északi járdán, mint ahogy voltak bringások a déli járdán, egyszerűen nem értem, miért jó ez nekik…

 A helyszínen (eddig legalábbis azt hittem) a Marina -part ingatlanjai épülnek, kitavaszodván újult erővel. Ehhez képest valami Danubio lakópark 12. sz. ingatlanja vagy valami hasonló van kiírva a táblára, amely alatt a bringaút két oldalán ezek szerint már rutinból állnak az autók. Ezek azért alapvetően nem azok a városi forgalomból jól ismert közepes/nagy méretű munkásszállító autók, amikben egymásra borulva alszik 4-5-6-7 munkás, hanem inkább tűntek a górék kocsijainak. Mindenesetre a bringaút környékén, a füvön állnak, úgy látszik, ez nem tilos.

Ennek a bringaútnak egyébként egy érdekes története van. Röviden!

Anno volt a járda, amely mellé odaépítették a képen látható viacolor kerékpárutat. Mekkora királyság volt. Aztán tavalyelőtt a magenta színű vezetékes szolgáltató széttúrta az egészet a Duna Plazától északra eső területektől egészen az Árpád-hídig (és talán tovább is délre), adatkábelt építettek egész nyáron. A vége az lett, hogy nem aszfaltozták újra a járda vonalát, hanem úgy maradt, ahogy most látszik, balra a viacolor bringaúttól. Gidres-gödrös, néhol látszanak a szegélykövek, benőtte a gaz. Így lett tehát a bringaút az egyetlen útvonal a bringások, a gyalogosok és a dugóban araszoló kocsisort jobbról előző türelmetlen autósok részére.

Elvileg ugyan a járda az létezik, de annyira elsüllyedt és annyira poros, hogy az elsuhanó autók száraz időben port, nedves időben sarat lőnek a járdán sétálók nyakába. Így aztán mindenki a bringaúton közlekedik.

Az biztos, hogy a hellyel gondok lesznek, egyrészt azért, mert az út mellett, az útról fogják végigépíteni a házakat, másrészt elvileg a lakópark építője vállalta, hogy a bringautat kiépíti a parton (kiváncsi leszek erre), továbbá tisztán látszik, hogy életveszélyes lesz az út, ha autók állnak mindkét oldalán, netalán bentonkeverők, mint tegnap este, és még sorolhatnám. A fejleményekről beszámolok. 

Megszokott és veszélyes. 

kerekemet, a hátsó is megkapta a magáét, úgyhogy onnan a súrlódást minimálisra csökkentve suhantam a munkába. Különösebb esemény nem történt, 15-20 bringással találkoztam. Nem volt túl meleg…