• Anno és most – Budapest és más
  • Hazajáró
    • Hazajáró 2010
    • Hazajáró 2011
    • Ami a Hazajáróból eddig kimaradt… (hamarosan)
    • Hazajáró extra
    • Északi várak túra
    • Dunántúli várak túra (hamarosan)
    • Román kori építészeti emlékek (hamarosan)
  • Budapest légvédelme anno…
    • MN2124 11/1 Pilisszentlászló-Észak (Urak Asztala) “CENZOR”
    • MN1059 11/2 Pilisszentkereszt “SÉTÁNY”
    • MN1107 11/4 Etyek “PAJZS”
    • MN3121 11/8 Fót “BÚZA”
    • MN6360 11/9 Pilisszentlászló (Lom hegy) “VÉSNÖK”
    • MN4213 11/10 Tinnye “GÁRDA”
    • Fogalmak, definíciók, rövidítések, források
  • Fotók

AZso dot net

~ "Minden fejben dől el..."

AZso dot net

Tag Archives: budapest

Minden, amit tudnál akartál a szmogriadóról #3 – a fővárosi rendelet

04 péntek nov 2011

Posted by AZso in ojjektum

≈ Vélemény?

Címkék

abszurdisztán, budapest, ojjektum, szmog

69/2008. (XII.10. Főv.Kgy. rendelet
Budapest Főváros szmogriadó-tervéről
A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokat tartalmazó 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 15/B. § előírásainak megfelelően Budapest Főváros szmogriadó-tervét a következők szerint rendeli megállapítani.
I. Általános rendelkezések
1.§ (1) A szmogriadó-terv célja, hogy meghatározza a környezetveszélyeztetést okozó légszennyezettség kialakulása esetén az emberi élet és egészség megóvása érdekében szükséges intézkedéseket, azok elrendelésének és végrehajtásának szabályait.
(2) A rendelet hatálya Budapest Főváros közigazgatási területén, azokra a természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik (amelyek) tevékenysége, létesítménye terméke levegőterhelést okoz vagy okozhat, illetve akinek avar és kerti hulladéka keletkezik tekintettel a (3) bekezdésben foglalt kivételre.
(3) E rendelet területi hatálya nem terjed ki
a) az M0 jelű elkerülő út Budapest Főváros közigazgatási területén áthaladó szakaszaira;
b) Nagykovácsi és Remeteszőlős lakosainak átmenő gépjárműforgalma biztosítása érdekében, a következő útvonalak szakaszaira: Budapest közigazgatási határa – Nagykovácsi út – Szépjuhászné útja – Budakeszi út – Budapest közigazgatási határa, továbbá Budapest közigazgatási határa – Nagykovácsi út – Nagyrét utca – Máriaremetei út – Hidegkúti út – Budapest közigazgatási határa.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott cél érdekében az ott meghatározott útvonalakra szóló mentességet Nagykovácsi és Remeteszőlős lakosai a lakóhelyet vagy tartózkodási helyet igazoló hatósági igazolvánnyal (lakcímkártyával) igazolhatják.
2.§ A rendelet alkalmazásában:
(1) Szmoghelyzet: ha kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között, több forrásból származó szennyezőanyag-kibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási vagy riasztási küszöbértékét. Ha a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 3. számú mellékletében (továbbiakban: Határérték-rendeletben) feltüntetett legalább egy légszennyező anyag koncentrációja az ott meghatározott időtartamban, az ott meghatározott tájékoztatási vagy riasztási küszöbértéket a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: KDV-KTVF) adatai alapján meghaladja, szmogriadót kell elrendelni. A szálló porra (PM10) vonatkozó tájékoztatási és riasztási fokozat elrendeléséhez és megszüntetéséhez az Országos Meteorológiai Szolgálat (továbbiakban: OMSZ) által kiadott meteorológiai előrejelzése is
2
szükséges.
(2) A szmogriadó fokozatai:
a) tájékoztatási fokozat, amelyben a légszennyezettségi szint rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság különösen érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira, elrendelésével együtt azonnali és megfelelő tájékoztatást kell adni; a szálló por (PM10) esetében a korlátozással járó (a riasztási fokozathoz tartozó) intézkedés elrendelésének lehetőségéről a riasztási fokozat elrendelését megelőző nap 18 óráig előzetes tájékoztatást kell adni.
b) riasztási fokozat, amelyben a légszennyezettségi szint rövid idejű hatása veszélyt jelent a teljes lakosságra, elrendelésével együtt azonnali intézkedéseket kell elrendelni.
(3) Szmogriadó fokozatainak elrendelése: tájékoztatási, vagy riasztási fokozatát akkor kell elrendelni, ha három mérőállomáson, egy időben mért légszennyező anyag koncentrációja meghaladja a Határérték-rendeletben rögzített tájékoztatási vagy riasztási küszöbértéket és teljesülnek a Határérték-rendelet további feltételei.
(4) Szmogriadó fokozatainak megszüntetése: a hozott intézkedések megszüntethetők, ha a Határérték-rendeletben megjelölt légszennyező anyag (kivéve ózon) koncentrációja valamennyi fővárosi monitorállomáson 3 egymást követő egyórás átlagában, illetve szálló por (PM10) esetében egy nap 24 órás átlagában nem lépi túl a riasztási küszöbérték számszerű értékét és teljesülnek a Határérték-rendelet további feltételei. Ózon esetében az adott fokozat megszüntethetőségének feltétele, hogy a megszüntetés előtti 36 óra alatt az ózon koncentráció egyik fővárosi monitorállomáson sem lépi túl az adott küszöbértéket.
(5) Avarnak, kerti hulladéknak minősül a kertészeti munkálatok végzése során keletkezett növényi maradvány, mint például: fűkaszálék, lomb-, ág-, gally-, szár-, gyökérmaradvány, levél, szár, nyesedék, (a továbbiakban együtt: avar és kerti hulladék).
2/A. § (1) A szmogriadót, annak fokozatát és az adott fokozathoz e rendeletben meghatározott intézkedéseket a főpolgármester rendeli el és szünteti meg.
(2) A főpolgármester e rendelet szerinti intézkedéseit a Magyar Távirati Irodához eljutatott sajtóközlemény útján, valamint a Fővárosi Önkormányzat honlapján hirdeti ki.
(3) A főpolgármester folyamatosan gondoskodik a budapesti légszennyezettséggel kapcsolatos aktuális tájékoztatásról
a) a Fővárosi Önkormányzat honlapján,
b) a Főpolgármesteri Hivatal munkaideje alatt az Ügyfélszolgálati Irodán,
c) a Fővárosi Közterület-felügyelet 24 órás Ügyeleti Szolgálatán (továbbiakban: Ügyelet) keresztül.
(4) A szmogriadó-fokozatok megszüntetésének időpontját a főpolgármester a Magyar Távirati Irodához eljutatott sajtóközlemény útján, valamint a Fővárosi Önkormányzat honlapján hirdeti ki.
3
II. Szmoghelyzet kialakulásának megelőzése
3.§ (1) A szmoghelyzet kialakulásának megelőzésének érdekében a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet 9. számú melléklete alapján, a rendszámtáblán sárga színű, hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott (a továbbiakban: kedvezőtlenül sok légszennyező anyagot kibocsátó) gépjárművek forgalma tilos október 20-tól, március 8-ig tartó időszakban a (2) bekezdésben meghatározott területen.1
(2) Az (1) bekezdés szerinti közúti közlekedési korlátozás területe az Árpád híd – Róbert Károly körút – Hungária körút – Könyves Kálmán körút – Lágymányosi híd – Dombóvári út – Sárbogárdi út – Hamzsabégi utca – Budaörsi út – Alkotás utca – Krisztina körút – Vérmező út – Margit körút – Bem József utca – Bem rakpart – Árpád fejedelem útja – Lajos utca – Pacsirtamező utca által határolt terület, kivéve a Budai alsó rakpart.2
(3) Az (1) bekezdés tilalma alól mentesül a (2) bekezdésben meghatározott terület3
a) lakosainak gépjárműforgalma, akik jogosultságukat a lakóhelyet vagy tartózkodási helyet igazoló hatósági igazolvánnyal (lakcímkártyával) igazolhatják;4
b) BKV Zrt. autóbuszainak és belszolgálati járműveinek forgalma;5
c) FKF Zrt. kommunális szemét szállítására, az utak locsolására, tisztítására szolgáló járműveinek forgalma;6
d) a Rendelet 10. § c-g) pontokban meghatározott kivételeinek forgalma.7
1 Külön rendelettel lép hatályba.
2 Külön rendelettel lép hatályba, majd a 3 évig hatályos szabályozást a következők szerinti váltja fel: „(2) Az (1) bekezdés szerinti közúti közlekedési korlátozás területe megegyezik a Rendelet 1.§ (2) bekezdés szerinti területi hatályával.”
3 Külön rendelettel történő hatályba lépést követően 3 évig marad hatályban, majd a 3 évig hatályos szabályozást a következők szerinti váltja fel: „(3) A (1) bekezdésben meghatározott tilalom alól mentesül az Árpád híd – Róbert Károly körút – Hungária körút – Könyves Kálmán körút – Lágymányosi híd – Dombóvári út – Sárbogárdi út – Hamzsabégi utca – Budaörsi út – Alkotás utca – Krisztina körút – Vérmező út – Margit körút – Bem József utca – Bem rakpart – Árpád fejedelem útja – Lajos utca – Pacsirtamező utca által alkotott Hungária-gyűrű és Budapest Főváros közigazgatási határa közötti terület
a) lakosainak gépjárműforgalma, akik jogosultságukat a lakóhelyet vagy tartózkodási helyet igazoló hatósági igazolvánnyal (lakcímkártyával) igazolhatják; (e szakasz hatályba lépéstől számított 5 évig marad hatályban)
b) BKV Zrt. autóbuszainak és belszolgálati járműveinek forgalma; (e szakasz hatályba lépéstől számított 5 évig marad hatályban)
c) FKF Zrt. kommunális szemét szállítására, az utak locsolására, tisztítására szolgáló járműveinek forgalma; (e szakasz hatályba lépéstől számított 5 évig marad hatályban)
d) a Rendelet 10. § c-g) pontokban meghatározott kivételeinek forgalma.”
4 Külön rendelettel történő hatályba lépést követően 3 évig marad hatályban.
5 Külön rendelettel történő hatályba lépést követően 3 évig marad hatályban.
6 Külön rendelettel történő hatályba lépést követően 3 évig marad hatályban.
7 Külön rendelettel lép hatályba.
4
4. §
4/A.§ (1) Az avar és kerti hulladék tekintetében Budapest Főváros közigazgatási területén az ingatlan tulajdonosoknak, használóknak a következőképpen kell eljárni:
a) elsősorban helyben komposztálni kell,
b) másodsorban a háztartási hulladéktól elkülönítetten, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltató (Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.) által forgalmazott, erre a célra szolgáló zsákban gyűjteni, melyet a közszolgáltató elszállít,
c) elégetni kizárólag a következő együttes feltételek esetén megengedett:
ca) 2011. november 30-ig,
cb) március 8. és április 30. valamint október 1 és november 30. között,
cc) ünnepnapok kivételével hétfőtől-szombatig,
cd) 10 és 15 óra között.
ce) Az égetés tilos a 3.§ (2) bekezdésben meghatározott területen (Hungária-gyűrűn) belül, továbbá közterületen, valamint egészségügyi-, szociális-, gyermek-, ifjúsági-, nevelési- és oktatási intézmények, nyitott sportlétesítmények, szabadidőközpontok és egyházi intézmények 100 méteres körzetében, azok működésének időtartama alatt.
d) elégetni tilos.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó rendelkezést megszegi, az szabálysértést követ el, mely 30 ezer forintig történő bírsággal sújtható.
III. Szmogriadó elrendelése és megszüntetése
5.§ (1) A főpolgármester a külön jogszabályban meghatározottak szerint
a) a tájékoztatási fokozatot rendel el a 2. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 2. § (3) pontjaiban foglalt feltételek teljesedése esetén,
b) riasztási fokozatot rendel el a 2. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 2. § (3) bekezdésben foglaltak fennállása esetén.
(2) A tájékoztatási, illetve a riasztási fokozatban megtehető intézkedésekre a 8-10. §-okban foglaltak az irányadók.
(3) Az e rendelet szerinti intézkedések a tájékoztatási fokozat elrendelése esetén a kihirdetését követően azonnal, a riasztási fokozat esetében a kihirdetését követő nap 6 órától lépnek életbe.
(4) A riasztási fokozat időtartama alatt és kizárólag a gépjárművek használatára vonatkozó intézkedésekre vonatkozóan – az azt megszüntető intézkedés hiányában – a korlátozó intézkedések időtartama:
a) légszennyező anyagtól függetlenül minden nap 6 órától 22 óráig tart, kivéve az ózon eredmények miatt elrendelt korlátozáskor;
b) ózon légszennyezettség esetében minden nap 10 órától 18 óráig tart.
A további korlátozások időtartama – az azt megszüntető intézkedés hiányában – folytonos.
5
6. § A szmogriadó elrendelését megalapozó – a KDV-KTVF és az OMSZ által szolgáltatott – adatok folyamatos gyűjtését és a főpolgármester felé történő továbbítását az Ügyelet látja el.
7. § (1) A főpolgármester a 2. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén szüntetheti meg a szmogriadót, a 2/A. § szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének biztosításával.
(2) A szmogriadó megszüntetésére irányuló főpolgármesteri döntésről a Főpolgármesteri Hivatal (továbbiakban: FPH) tájékoztatja az Ügyeletet.
IV. Tájékoztatási fokozathoz kapcsolódó intézkedések
8.§ (1) A főpolgármester az adott szmogriadó-fokozat meghatározott feltételeinek teljesülését követően, ahhoz képest
a) szálló por (PM10) esetében: 5 órán belül
b) további légszennyező anyagok esetében: 1 órán belül ad tájékoztatást a 2/A.§ (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint.
(2) A főpolgármester a tájékoztatási fokozat elrendelése esetén:
a) tájékoztatja a lakosságot, tekintettel további jogszabályok szabályaira;
b) felkérheti a fővárosi kerületek jegyzőit, hogy fokozottan ellenőrizzék az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének esetleges tilalmát;
c) felkérést adhat ki a szmoghelyzet további romlását megelőző intézkedésekre (a lakosság és a légszennyezők önkéntes önkorlátozó intézkedéseire), különösen kérve:
ca) a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet 3. számú melléklete alapján, a rendszámtáblán fekete és piros színű hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek használatának szüneteltetését;
cb) a fővárosi úti célok eléréshez az egyéni gépjárműhasználat mérséklését, lehetőség szerint szüneteltetését, a közösségi közlekedés igénybevételének előnybe részesítését;
cc) a gépjárművek indokolatlan – álló helyzetben történő – alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklését;
cd) a helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetőit – hivatkozva azok társadalmi felelősségvállalására – kibocsátásuk csökkentésére;
ce) kén-dioxid, szén-monoxid, vagy szálló por (PM10) szint miatt elrendelt fokozat esetén a kérés kiterjed a szilárd- és olajtüzelésű berendezések (ha egy háztartásban létezik földgáztüzelési mód, akkor a szilárdtüzelésű kandallók, cserépkályhák) használatának mérséklésére;
cf) az ózonszint miatt elrendelt fokozat esetén a kérés kiterjed az üzemanyagtöltő állomások használatának – elsősorban 10-18 óra közötti – mérséklésre, továbbá – a helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetőit is érintően, ózon prekurzorok és nitrogén-oxidok kibocsátásukat tekintve – a szerves oldószer felhasználással (szénhidrogén-kibocsátással) járó tevékenységek (például festés, mázolás, bitumenolvasztás) mérséklésére, lehetőség szerint szüneteltetésére.
6
V. Riasztási fokozathoz kapcsolódó intézkedések
9.§ A főpolgármester a riasztási fokozat elrendelése esetén:
a) tájékoztatja a lakosságot, tekintettel további jogszabályok szabályaira;
b) elrendelheti a gépjárművek Budapest főváros közigazgatási területén való használatának korlátozását, tekintettel azok rendszámtábláján található környezetvédelmi plakett színére: a fekete és piros környezetvédelmi plakettel ellátott járművek közlekedésének tilalmát;
c) elrendelheti, illetve kezdeményezheti a helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetőinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezését, vagy a kibocsátás csökkentését, vagy az üzemeltetés felfüggesztését;
d) felkérheti a fővárosi kerületek jegyzőit, hogy fokozottan ellenőrizzék az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének esetleges tilalmát;
e) felkérést adhat ki a szmoghelyzet további romlását megelőző intézkedésekre (a lakosság és a légszennyezők önkéntes önkorlátozó intézkedéseire), különösen kérve:
ea) -
eb) a fővárosi úti célok eléréshez az egyéni gépjárműhasználat szüneteltetését, a közösségi közlekedés igénybevételének előnybe részesítését;
ec) a gépjárművek indokolatlan – álló helyzetben történő – alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklését;
ed) a helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetőit – hivatkozva azok társadalmi felelősségvállalására – kibocsátásuk csökkentését;
ee) kén-dioxid, szén-monoxid, vagy szálló por (PM10) szint miatt elrendelt fokozat esetén a szilárd- és olajtüzelésű berendezések (ha egy háztartásban létezik földgáztüzelési mód, akkor a szilárdtüzelésű kandallók, cserépkályhák) használatának mérséklését;
ef) nitrogén-dioxid szint miatt elrendelt fokozat esetén a kérés kiterjed a gázfűtésű berendezések használatának mérséklését;
eg) az ózonszint miatt elrendelt fokozat esetén a kérés kiterjed az üzemanyagtöltő állomások használatának – elsősorban 10-18 óra közötti – szüneteltetésére, továbbá – a helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetőit is érintően, ózon prekurzorok és nitrogén-oxidok kibocsátásukat tekintve – a szerves oldószer felhasználással (szénhidrogén-kibocsátással) járó tevékenységek (például festés, mázolás, bitumenolvasztás) szüneteltetésére.
eh) Budapest főváros közigazgatási területén közlekedő gépjárművek vezetőit, hogy haladási sebességüket 20 km/h-val csökkentsék, kivéve, ahol 30 km/h vagy kisebb a megengedett legnagyobb sebesség.
7
10. § Az e rendelet 9.§ b) pontja alapján hozott forgalomkorlátozás alól mentesülnek:
a) a helyi, helyközi és távolsági közúti közösségi közlekedés – valamint a személytaxi-szolgáltatás – gépjárművei;
b) -
c) a megkülönböztető fény- és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt gépjárművek, valamint az ilyen gépjárművek által közrefogott járműoszlop;
d) a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek és ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik DT betűjelű rendszámmal ellátott gépjárművei;
e) a külön jogszabályban meghatározott betegszállító járművek, valamint a kórházi és járóbeteg-ellátásra, kezelésre beutalt, előjegyzett beteget szállító gépjárművek;
f) orvosok gépjárműve és orvosi ügyeleti gépjárművek;
g) a mozgáskorlátozott személy – illetőleg az őt szállító személy – járműve, amennyiben úti célja Budapest Főváros közigazgatási területén van vagy csak azon keresztül közelíthető meg, ha a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött úgy helyezték el, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából látható;
h) a kommunális feladatukat végző, külön jogszabályban meghatározott olyan gépjárművek, amelyek – műszaki felépítésüknél fogva – csak a mentőszolgálatban, vérellátó szolgálatban, halott-szállításra, úttisztításra (közterületek tisztán tartása, locsolása, valamint közutak, repülőterek hó- és síkosságmentesítése, só- és homokszórása), a lakosság vízellátására, a kommunális hulladékszállításra, a kéményseprőipari közszolgáltatásra, a villamos- és gázenergia-, távhő-, melegvíz-, ivóvíz-, szennyvízhálózatok, a távközlési szolgáltatás, a közműjellegű vezetékrendszerek (különösen a termékvezeték, a közúti forgalomirányító, a közúti közösségi és vasúti közlekedés vezetékei) hibabemérésére és – elhárítására használhatók, továbbá azon szervezetek következő feladatukat végző járművei, amelyek jogosultak pénzfeldolgozási tevékenység, vagy egyetemes postai szolgáltatás végzésére;
i) az elromlott jármű vontatását vagy a közúton elromlott jármű hibaelhárítását végző és figyelmeztető jelzéssel jogszerűen felszerelt járművek;
j) a fővárosi és pest megyei élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és feladatukat a főváros végző magánállatorvosok gépjárművei a fővárosi és pest megyei élelmiszerlánc-felügyeleti szerv igazolásával;
k) a Magyar Honvédség, a törvényben meghatározott rendvédelmi szervek gépjárművei;
l) a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a KDV-KTVF, a fővárosi ÁNTSZ-ek, valamint Budapest Főváros területén működő közterület-felügyeletek azon gépjárművei, amelyek műszaki felépítésüknél és jogszabályi felhatalmazásuk által látják el a közterületek rendjéhez, tisztaságához és jogszerű használatához kapcsolódó ellenőrzési feladatukat;
m) az élelmiszer-áruszállító gépjárművek célforgalma;
n) Magyar Rádió Zrt., Magyar Televízió Zrt. és Duna Televízió Zrt. közszolgálati műsorszolgáltatók, továbbá a Magyar Távirati Iroda Zrt. gépjárműveinek célforgalma.
8
VI. Vegyes és záró rendelkezések
11. § (1) A Rendelet 9. § b)-d) pontjaiban foglalt korlátozások betartását a közlekedés tekintetében a – vonatkozó jogszabályok szerint – a BRFK és/vagy további kijelölt hatóságok, a helyhez kötött légszennyező pontforrások tekintetében a KDV-KTFV, az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának tekintetében a 4/A. § betartását kerületi önkormányzat jegyzője jogosult ellenőrzi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok az elrendelt korlátozások megszegőivel szemben eljárást kezdeményeznek.
12.§ (1) Ez a rendelet – a (3 és 4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A Rendelet 4/A.§ (1) bekezdés c) pontja és annak alpontjai 2011. december 1-jén hatályukat vesztik.
(3) A Rendelet 4/A.§ (1) bekezdés d) pontja 2011. december 1-jén hatályba lép.
(4) E rendelet 3.§ (1)-(2) bekezdésének hatályba lépéséről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a füstködriadó-tervről szóló 48/2003. (IX. 19.) Főv. Kgy. rendelet, valamint az azt módosító 31/2006. (VI.12.) Főv. Kgy. rendelet.
dr. Tiba Zsolt s. k.
dr. Demszky Gábor s. k.
főjegyző
főpolgármester

Forrás: Budapest Portál

Oszd meg:

  • Twitter
  • Facebook

Minden, amit tudni akartál a szmogriadóról #2 – a hivatalos tájékoztató

04 péntek nov 2011

Posted by AZso in ojjektum

≈ 3 hozzászólás

Címkék

abszurdisztán, budapest, ojjektum, szmog

Szmogriadó – elrendelték a riasztási fokozatot

Tájékoztatás a budapesti levegő szennyezettségről – ma reggel 6 órától életbe lépnek a riasztási fokozat intézkedései Budapesten

A kisméretű szálló por (PM10) egy napra számított átlageredménye 2011. november 2-án a főváros három, 2011. november 3-án négy mérőpontján elérte és meghaladta a riasztási küszöbértéket (100 µg/m3), ezért a vonatkozó jogszabályok alapján Tarlós Istvánfőpolgármester 2011. november 4-én reggel 6 órától – további intézkedésig – a szmogriadó riasztási fokozatát rendeli el, amely visszavonásig érvényes.

A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag mennyiségének fokozatos növekedése először az egészségügyi határértéket, súlyosabb – már rendkívüli légszennyezettségi – helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket érheti el, vagy haladhatja meg.

A riasztási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, mely felett a rövid idejű expozíció veszélyt jelent az emberi egészségre, és amelynél azonnali intézkedéseket kell tenni. Riasztási fokozatot akkor kell elrendelni Budapesten, ha három fővárosi mérőállomáson, egy időben mért légszennyező anyag koncentrációja két egymást követő nap átlagaiban meghaladja a riasztási küszöbértéket és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható.

A kisméretű szálló por (PM10) légszennyezettségi állapotot folyamatosan mérő műszerek ellenőrzött fővárosi adatai alapján, a legutóbbi négy, egymást követő nap 24 órára számított átlagos koncentrációi az alábbiak – a kiemeltek esetében meghaladva a tájékoztatási küszöbértéket (75 µg/m3), illetve a riasztási küszöbértéket (100 µg/m3):

Dátum

Gilice

tér

Széna

tér

Teleki

tér

Pesthidegkút

Kőrakás

park

Kosztolányi

tér

 

µg/m3

2011.10.31.

85,0

55,2

100,2

68,0

74,7

55,5

2011.11.01.

93,9

64,6

109,1

69,8

83,5

65,8

2011.11.02.

94,8

76,4

122,3

85,4

95,8

75,8

2011.11.03.

87,8

89,3

117,1

95,2

96,6

90,3

Dátum

Honvéd-telep

Erzsébet

tér

Gergely

utca

Budatétény

Csepel

Káposztásmegyer

 

µg/m3

2011.10.31.

70,9

75,5

84,0

62,4

76,7

80,0

2011.11.01.

77,2

86,8

95,5

69,3

#

91,9

2011.11.02.

91,3

103,7

91,0

77,5

113,7

94,3

2011.11.03.

110,5

112,8

99,1

82,0

107,6

93,9

                # Adatok rendelkezésre állása csak:54,2 %

 Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint – bár a szálló por koncentrációjában bizonytalan mértékű csökkenés valószínű – a mai napi átlagában több helyen a tájékoztatási szint fölött alakulhat, néhol a riasztási küszöbérték közelében lehet a koncentráció.

 Fenti mérési eredmények és előrejelzés alapján Tarlós István főpolgármester
– a tájékoztatási fokozatban már elrendelt
avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmának fenntartása mellett – elrendeli:

– a gépjárművek Budapest főváros közigazgatási területén való használatának korlátozását, tekintettel azok rendszámtábláján található környezetvédelmi plakett színére: a fekete és piros környezetvédelmi plakettel ellátott járművek közlekedési tilalmát;

– azon helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetőinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezését, vagy a kibocsátás csökkentését, vagy az üzemeltetés felfüggesztését, akik szilárd- és/vagy olajtüzelésű berendezéseket működtetnek.

A gépjárművek használatára vonatkozó korlátozó intézkedések időtartama minden nap 6 órától 22 óráig tart. A gépjárműforgalmat korlátozó intézkedések betartását a rendőrség ellenőrzi, az elrendelt korlátozás megszegőivel szemben – százezer forintig terjedő – bírságot szabhat ki.

A rendelkezés nem terjed ki az M0 jelű elkerülő út Budapest közigazgatási területén áthaladó szakaszaira, valamint Nagykovácsi és Remeteszőlős lakosainak átmenő gépjárműforgalma biztosítása érdekében, a következő útvonalak szakaszaira: Budapest közigazgatási határa – Nagykovácsi út – Szépjuhászné útja – Budakeszi út – Budapest közigazgatási határa, továbbá Budapest közigazgatási határa – Nagykovácsi út – Nagyrét utca – Máriaremetei út – Hidegkúti út – Budapest közigazgatási határa.

A forgalomkorlátozás alól mentesülők körét a Budapest Főváros szmogriadó-tervéről szóló 69/2008.(XII.10.) Főv. Kgy. rendelet 10. §-a határozza meg.

(http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=szmogriadorendelet )

Tarlós István főpolgármesterköszönetet mond azoknak a budapestieknek, akik felismerték a helyzet komolyságát, és továbbra is korlátozzák autóhasználatukat (különösen a rendszámtáblán fekete és piros színű, hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek üzembentartói) – a közösségi közlekedést részesítve előnyben –, illetve az ipari pontforrások, kémények azon üzemeltetőinek, akik társadalmi felelősségvállalásuk megnyilvánulásaként önkéntesen korlátozzák a helyhez kötött légszennyező pontforrásaik kibocsátását.

Budapest vezetése továbbra is számít a fővárosiak együttműködésére abban, hogy a fővárosi szmoghelyzet további romlása elkerülhető legyen, ezért Tarlós István főpolgármester ismételten felkéri a lakosságot és a légszennyezőket önkéntes önkorlátozó intézkedéseire, különösen kérve:

– a fővárosi úti célok eléréshez az egyéni gépjárműhasználat mérséklését, lehetőség szerint szüneteltetését, a közösségi közlekedés igénybevételének előnybe részesítését;

– a gépjárművek indokolatlan – álló helyzetben történő – alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklését;

– a szilárd- és olajtüzelésű berendezések (ha egy háztartásban létezik földgáztüzelési mód, akkor a szilárdtüzelésű kandallók, cserépkályhák) használatának mérséklését;

– a helyhez kötött légszennyező pontforrások azon üzemeltetőit, akiket a korlátozás nem érint – hivatkozva azok társadalmi felelősségvállalására – kibocsátásuk csökkentésére.

A kisméretű szálló por koncentráció növekedése jellemzően az általános őszi, téli meteorológiai helyzet és a közlekedési, az ipari, a lakossági (fűtési) eredetű terhelés együttes következménye, de a kialakulásához hozzájárul a különböző építkezések hosszabb átmeneti hatása is, továbbá globális hatások is lehetnek.

Budapest esetében – a környezetvédelmi hatóság 2004-ben közzétett adatai alapján – az inkább közlekedési eredetű szállópor-kibocsátás több mint 75 százaléka a gépjárműforgalom eredménye. A közlekedési eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szállópor-szennyezettséget is) a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki a káros hatásait. Az ipari kibocsátás (például erőművek, szolgáltatások) részaránya mintegy 10 százalék, továbbá a lakosság egyedi fűtéskibocsátása is gyakorlatilag mintegy 10 százalékot eredményez.

A kisméretű szálló por a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske, melynek mérete a 0,001-100 mikrométer (μm) közötti tartományba esik. A szálló por veszélyessége összefüggésben van annak szemcseméretével, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék (PM10) veszélyesebbek az egészségre, mint a nagyobbak.

A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése (csillószőrös hámja) kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba (tüdőhólyagokba). A kisméretű szálló por hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A porrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint toxikus anyagokat kötnek magukhoz, és elősegítik azok bejutását a szervezetbe.

Az egyik legkárosabb porforrás az aktív dohányzás, ami a passzív dohányosok egészségét is komolyan veszélyezteti.

Lehetséges egészségkárosító hatások: izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Asztma és krónikus légcsőhurut miatt többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.

A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja (különösen asztma, hörghurut esetében), csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.

Veszélyeztetett népességcsoportok: légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak, aktív és passzív dohányosok.

Javasolt elővigyázatossági intézkedés: elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat.

Az érintett útszakaszokat a Budapest és vonzáskörzete részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer nappali közúti konfliktustérképe narancssárga és piros színnel jelöli a következő elérhetőségen:

http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index1.htm

A megnövekedett (gyakorlatilag a tájékoztatási küszöbérték fölötti) koncentráció esetében elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók (gyermek, időskorú, beteg) kerüljék a szellőztetést, a szabadban való tartózkodást.

A frissülő információk a Budapest Portálon (www.budapest.hu) és a Fővárosi Önkormányzat twitter oldalán is elérhetőek: http://twitter.com/budapestfovaros

További tájékoztatás:

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján (a Fővárosi Önkormányzat támogatásával):

http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=atmenv&pid=legszennyezettseg&mpx=0&pri=0

http://www.met.hu/levegokornyezet/legszennyezettseg_elorejelzes/

http://www.met.hu/hunalarm/

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján:

mérési eredményekről:http://www.kvvm.hu/olm/map.php?id=Budapest

információkról: http://www.kvvm.hu/olm/info.php?id=5

Budapest Főváros szmogriadó-tervéről szóló 69/2008. (XII.10. Főv.Kgy. rendelet:

http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=szmogriadorendelet 

A szmogriadóval kapcsolatban további tájékoztatást a Főpolgármesteri Hivatal munkaideje alatt az Ügyfélszolgálati Irodán (tel: 327-1504; e-mail: ugyfelszolgalat@budapest.hu), munkaidőn kívül a Fővárosi Közterület-felügyelet 24 órás Ügyeleti Szolgálatán (tel: 301-7535) adnak.

 Budapest, 2011. november 4.

                                                                                Szűcs Somlyó Mária

                                                                            kommunikációs igazgató

Oszd meg:

  • Twitter
  • Facebook

Minden, amit tudni akartál a szmogriadóról #1 – Környezetvédelmi besorolás

04 péntek nov 2011

Posted by AZso in ojjektum

≈ Vélemény?

Címkék

abszurdisztán, budapest, ojjektum, szmog

Környezetvédelmi tulajdonság és a plakett színe
A plakett fekete, piros, kék vagy zöld színével jelzi a jármű környezetvédelmi tulajdonságát, amelynek alapja a jármű környezetvédelmi osztályba sorolása. A járműveket a környezetvédelmi tulajdonság szerint a következő négy csoportba kell sorolni:
1. Fekete színű plakett – korszerűtlen, nem környezetbarát járművek, amelynek a környezetvédelmi osztályba sorolása: 0, 1, 3.
2. Piros színű plakett – korszerűtlen, kevésbé környezetbarát járművek, amelynek a környezetvédelmi osztályba sorolása: 2.
3. Kék színű plakett – korszerű, környezetbarát járművek, amelynek a környezetvédelmi osztályba sorolása: 4, 6, 7, 8.
4. Zöld színű plakett – korszerű, kiemelten környezetbarát járművek, amelynek a környezetvédelmi osztályba sorolása: 9, és az e fölöttiek.
A tiszta gázüzemű vagy elektromos meghajtású, illetőleg – hibrid (elektromos és Otto- vagy dízelmotoros) 5. számú környezetvédelmi osztályba sorolt járművekhez, amennyiben az Otto- vagy dízelmotor osztályba sorolása szerint korszerűtlen, akkor piros, minden más esetben zöld színű plakettet kell kiadni.
A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete alapján:
A gépjármű kipufogógázának szennyezőanyag-tartalmát meghatározó konstrukciós jellemzők és a rendelet függelékeinek mellékleteiben meghatározott szennyezőanyag kibocsátási követelmények teljesítése alapján a gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása a következő táblázat alapján történik.
 A környezetvédelmi osztály jelzés
(kód)
A környezetvédelmi osztályt meghatározó jellemző
 0
 - katalizátor nélküli, Otto-motoros,
- a jóváhagyási előírások szerint nem minősített Dízel-motoros,
- ENSZ-EGB 83.00-83.01/A vagy 49.00-49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros;
 1
 - katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros;
 2
 - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros [kivéve a 4. osztályba sorolt
ENSZ-EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott gépjárművet]1;
 3
 - az ENSZ-EGB 83.01/C, vagy 49.02/A előírás (EURO-I.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott,
Dízel-motoros;
 4
 - az ENSZ-EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott – katalizátoros, szabályozott keverékképzésű – Otto-motoros1,
- az ENSZ-EGB 83.02/C, 83.03/C, 83.03/D, 83.04/C, 83.04/D, illetőleg a 49.02/B és 51.02 előírások (EURO-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros;
 5
 - tiszta gázüzemű- vagy elektromos meghajtású, illetőleg
- hibrid (a gépjárművet meghajtó elektromos-, valamint Otto- vagy Dízel-motorral is ellátott)
hajtású(9);
 6
 - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás A. szintje2 szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-III);
 7
 - az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A)2, illetőleg a 49.03 előírás I. jóváhagyás3 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros (EURO-III);
 8
 - az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A)2, vagy 49.03 előírás I. jóváhagyás3 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-III);
 9
 - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás B. szintje4 szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-IV.);
 10
 - az ENSZ-EGB 83.05 előírás C jóváhagyás (B)4 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.);
 11
 - az ENSZ-EGB 49.03 előírás II jóváhagyás5 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.);
 12
 - az ENSZ-EGB 49.03 előírás III jóváhagyás6 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-V.);
 13
 - az ENSZ-EGB 49.03 előírás IV jóváhagyás7 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EEV)8
 14
 - a 692/2008/EK bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszennyezésű gépkocsi (Euro 5.) (10)
 15
 - a 692/2008/EK bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszennyezésű gépkocsi (Euro 6.)(11)
1 Az 1996. január 1. napját követően az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban újként forgalomba helyezett katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros gépkocsit az ENSZ-EGB 83.02/B. jelű jóváhagyási jellel ellátottnak kell tekinteni és a forgalomba helyezés engedélyezésekor, illetőleg a gépkocsi üzemben tartójának kérelmére a 4. környezetvédelmi osztályba kell besorolni/átsorolni.
2 Az MR. A. Függelék A/2. melléklet I. rész 5.3.1.4. pont táblázatának „A” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 83.05 előírás 5.3.1. szakasz szerinti I típusú vizsgálat során az 5.3.1.4. pont táblázatának „A” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RI).
3 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának „A” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) „A” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RI).
4 Az MR. A. Függelék A/2. melléklet I. rész 5.3.1.4. pont táblázatának „B” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 83.05 előírás 5.3.1. szakasz szerinti I típusú vizsgálat során az 5.3.1.4. pont táblázatának „B” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RII).
5 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának „B1” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) „B1” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RII).
6 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának „B2” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) „B2” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RIII).
7 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának „C” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) „C” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RIV).
8 EEV: fokozottan környezetkímélő jármű.
9 A hibrid hajtású gépjárművet az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb – a belsőégésű motorja által meghatározott – környezetvédelmi osztályba kell besorolni, amennyiben a meghajtó belsőégésű motor legalább Euro-III. jóváhagyású.
10 Az Euro 5. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL199 p130) módosított, a könnyű személy- gépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1. táblázata határozza meg.
11 Az Euro 6. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL199 p130) módosított, a könnyű személy- gépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási-és karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2. táblázata határozza meg.
Forrás: Nemzeti Közlekedési Hatóság

Oszd meg:

  • Twitter
  • Facebook

Fotóséta: Margit-híd a felújítás után

03 csütörtök nov 2011

Posted by AZso in fotó, szubjektum

≈ 2 hozzászólás

Címkék

abszurdisztán, budapest, fotózás, margit-híd, szubjektum

Ez kicsit elmaradt, úgyhogy most bepótolnám. Majdnem úgy tűnt, hogy az utolsó napos hétvége, sőt, hétvégi nap lesz október 22., úgyhogy elhúztam bejárni a Margit-hidat, úgy, mint két és fél éve.

A különbség abból adódik, hogy míg akkor a hibákat lehetett dokumentálni – és volt mit! -, most inkább az újdonságokat és az általános képet próbáltam dokumentálni. Következzék egy videó a legfontosabb momentumokról:

Talán lesz érkezésem egy részletes összehasonlításra a régi és az új képek segítségével, talán most annyit mondanék el elöljáróban, hogy nekem egy kicsit túl sok ez a Margit-híd így. Az a rengeteg oszlop nagyon zavaró. Nézegettem korabeli fényképeket, amelyek alapján elvileg a hidat felújították, azokon nincs ilyen oszloperdő, ami egyértelműen annak köszönhető, hogy a villamosok az út két szélén mentek (vajon miért szoktak le erről az egyébként előnyös szokásukról?), és a két felső-vezetéket a világítás oszlopai tartották. Emiatt sokkal kevésbé volt erdőszerű a sok oszlop. Látom, hogy megpróbálják csökkenteni ezt a hatást valamelyik oszlopsor síkjából készített fotókkal, de ez meg átverés.

A másik ami zavar, azok az oszlopok. A hídfőnél nincsenek meg a házikók, viszont megvannak azok a feketés fémoszlopok, üvegbúrát rejtő koronákkal fejelve. Ezek vajon világítanak? A híd közepén pedig a kőoszlopokra húzott fémpántok keltenek furcsa hatást. Én azt hittem, hogy a Batthyány-mauzóleumon látott kőoszlopokhoz hasonló dolog lesz, de látom, hogy ezek a pántos lámpatartók léteztek anno is.

A híd közepén megszüntetett aluljáró nyilván javítja a komfortérzetet, meg a közbiztonság látszatát is, a forgalomra gyakorolt hatása sem olyan veszélyes, mint ahogy azt jósolták.

Egy kicsit nekem sok ez az antikvitás, főleg hogy a hídfők környezetében pl. egyáltalán nem állnak korabeli épületek, sőt, harsogó neonreklámok vezetik el a tekintetet a hídról.

Alább megtekinthetőek az új képek (Facebook és RSS olvasóknak itt a közvetlen link):

Oszd meg:

  • Twitter
  • Facebook

A380 – egy webes játék margójára

28 szerda szept 2011

Posted by AZso in szubjektum

≈ 2 hozzászólás

Címkék

abszurdisztán, airbus a380, budapest, ferihegy, szubjektum

Vasárnap a Lufthansa elhozza Budapestre egyik Airbus A380-800 típusú repülőgépét, amely a világ legnagyobb utasszállító repülőgép-típusa.

Fotó: Flickr.com / alphakilo2bravo

Erre az eseményre természetesen teljesen megvadult az összes repülőgép-rajongó, a spotterek, mindenki.  A Budapest Airport a honlapján ill. a Facebookon szervezett egy úgynevezett gyorsasági versenyt, amelynek az volt a lényege, hogy az űrlapot a személyi adataival kitöltő első 400 személy bebocsátást nyer a Ferihegy 2A teraszára (amely egyébként bár kilátóterasznak épült, ennek ellenére régóta zárva van).

Ez azért izgalmas, mert erről a helyről végig lehet nézni a repülőgép érkezését, távozását és oda gurul be az épület elé.

A weboldalakon ma, helyi idő szerint 11:55 és 11:58 között valamikor hirtelen megjelent a form, amely látszólag elfogadta a regisztrációt. Mindenki belevágott a regisztrációba. Ehhez képest kicsivel dél után riadtan írták a Facebookon, hogy bár előbb jelent meg az űrlap, de csak déltől érvényes a jelentkezés.

Mint utólag kiderült, 12:08-ra elfogyott a 400 hely, ráadásul a 12:00 előtti regisztrációkat “nem regisztrálta a rendszer”.

Én persze, mint aki jól végezte dolgát, elmentem ebédelni, utána volt még egy kis dolgom, aztán a délutáni kávészünetemben eszembe jutott, hogy rápillantok az emailekre, kaptam-e belépést a teraszra. 0 olvasatlan emailem volt. Aztán ránéztem a Facebookon és látom ám, hogy áll a bál és alighanem lemaradtam az eseményről.

A hozzászólások alapján a legtöbben hasonlóképpen hozzám ott ültek a gép előtt és várták a form megjelenését, majd amikor az megjelent, beregisztráltak és hozzám hasonlóan jól pofára estek.

A Budapest Airport pedig hallgatott. Következetességben nem volt hiány, a júzerek a hülyék, ők megmondták, hogy déltől van csak regisztráció, minek nyomkodják a gombokat feleslegesen.

Aztán még egyszer-kétszer megvillantják profizmusukat a hozzászólásokban, amelyben közlik, hogy mit veri magát a sok júzer, a legtöbb hőbörgő újraregisztrálta magát és bejutott az eseményre. Hát ezt erősen kétlem.

Azt kell mondanom, hogy ennyire csalódva régen voltam. Azt gondoltam, hogy lesz egy korrekt lehetőség, amelynek segítségével egy kulturált formában megcsodálhatom ezt a technológiai csodát, ahová elvihetem Mónit is, erre megkapom a pofámba, hogy hülye vagyok, mert minek regisztráltam előbb.

Hát, pont erre vágytam.

A Budapest Airport helyében inkább hallgatnék nagyokat, ha csak ilyen tragikusan alacsony színvonalon megszervezett akciókra futja az erejéből. A PR-osztály, karöltve az informatikai munkatárssal, aki ezt tevőlegesen lebonyolította, csúnyán leszerepelt. Ha nekem dolgoznának, már a felmondási idejüket töltenék. Néhány száz ember (aki 12:00 előtt regisztrált és nem jutott be a szerencsés bejutók közé) csúnyán át lett vágva (és most a legfinomabb szinonimát használtam).

Már az is egy rejtély, hogy vajon miért nem működik (akár pénzért) a kilátóterasz elég régóta (jó, a SkyCourt építése során elfogadható volt a zárva tartása), de ez a mai megmozdulás számomra teljesen szalonképtelenné tette ezt a társaságot. Persze értem én, hogy a Budapest Airportnak nem fontos a PR, de más micsodájával verjék a csalánt, azt szeretném kérni!

Úgy érzem magam, mint a gyerek, akinek elvették a játékát. És ez felnőttként is rossz érzés.

Felmerül a kérdés, hogy mit kell ezzel az egésszel foglalkozni, ki kell menni a repülőtérre a kerítés mellé és nem vacakolni. Elmondom, mi ezzel a bajom!

Egy idő óta követem az airportal.hu-n a budapesti spotterek lelkes és elég belterjes produkcióját, de azt kell mondanom, hogy nem véletlen, hogy nem lettem én is lelkes spotter és ez nem azért van, mert belépőszintű felszereléssel fotózok.

A ferihegyi repülőtér felépítése úgy néz ki, hogy van két párhuzamos kifutópálya, amelyeket széliránytól és más tényezőktől függően felváltva használnak. Annak előrejelzése, hogy éppen melyik pályát fogja egy érkező/induló gép használni, csak kevéssel az érkezés előtt lehetséges (illetve érzékelhető).

Ha tehát valaki kimegy az egyik kifutópályához, fele az esélye, hogy látni fogja azt a gépet, amit látni akar. Ha pedig egy olyan gépről beszélünk, mint az A380 (amelynek megfordítására Budapesten elvileg nincs megfelelő eszköz), gyk. az egyik irányból az egyik pályára érkezik és a másik irányba a másik pályán távozik.

Ez számomra a “nem éri meg” kategóriába helyezi a repülőgép-fotózást, mivel annak az esélye, hogy sikerül elcsípni értékelhető módon, túl kicsi. Ha hozzáadjuk, hogy a nem éppen terepjáró gépkocsimmal gidres-gödrös földutakon tudnék közel kerülni a 3 méter magas kerítéshez, amely a földön guruló repülőgépet eltakarja, akkor azt mondom, hogy köszi, majd megnézem este a “Híradóban”, plusz majd nézegethetem a teraszos közeliket, meg a betonra bejutó spotterek képeit, hátha megüt közben a guta.

Hát, nem tudom, hogy miért éri ez meg nekem.

Főleg, hogy most ezt írom, ahelyett, hogy valami hasznosról blogolnék…

Oszd meg:

  • Twitter
  • Facebook

Hazajártunk: Nemzeti Sírkert

14 szerda szept 2011

Posted by AZso in hazajáró, szubjektum

≈ 3 hozzászólás

Címkék

2011, budapest, hazajáró, nemzeti sírkert, panteon, temető

Réges-régi, dédelgetett úticél valósult meg a váratlan szeptember eleji nyárutón, múlt vasárnap, amikor a Fiumei úti (régen hívták Mező Imre útnak is) Nemzeti Sírkertbe (Google Maps szerint Kerepesi temető) látogattunk.

A munkásmozgalmi panteon szobrai

Ez a klasszikus “oly távol van tőlem, és mégis közel” esete, amikor tudod, hogy létezik, valamiről hallottál már, netán ott jársz előtte minden nap, de ott még sosem jártál, pedig simán megérné. Ez a célpont egyike a kevés budapesti különlegességnek, amelyet hazajárva meglátogatunk.

Nohát, ez a Nemzeti Sírkert valami ilyesmi. Nálam mondjuk annyi volt a csavar, hogy a gimnáziumi osztállyal jártunk ott egy külsős irodalom/történelem órán, ami emlékezetes volt számomra. Egyszer felvettem a kapcsolatot a honlapjukon keresztül egy PR-munkatárssal, aki szerint engedély kell a fotózáshoz, de őszintén szólva addig szórakozott, amíg letettem erről a fotósétáról. Sajnos egy fotóséta nem úgy működik, mintha egy szervezett turistaút lenne, ha rossz idő van, nem megyek. Úgy tűnt, ezt nehezen érti meg az illetékes. Így aztán engedélyek nélkül vágtunk neki a kalandnak.

A Nemzeti Sírkert Budapest legjelentősebb temetője. Nem a legrégebbi, nem is a legnagyobb, de benne nyugvó személyek miatt mindenképpen a legjelentősebb ilyen jellegű létesítmény.

A sírkert történetéről igen részletesen lehet olvasni a honlapján (a flash-tartalmakért néhány fekete pont), amely alapos és részletes bemutatója a sírkert múltjának, jelenének és talán jövőjének is).

Röviden engedtessék meg, hogy én is összefoglaljam a sztorit!

1847-ben járunk, amikor Pest város bezáratta a Váci úti temetőt, mivel megtelt, de a ferencvárosi ill. a józsefvárosi temetők sem voltak sokkal jobb helyzetben, úgyhogy elhatározták egy új temető nyitását. Ezzel alapozták meg a Nemzeti Sírkertet.

Az első hivatalos temetés 1849. április 12-én volt az akkoriban még külvárosinak mondható temetőben. A város házai a Nagykörútig értek, onnan szőlőskerteken lehetett megközelíteni a temetőt. A városlakók sokáig tiltakoztak a távol lévő temető miatt.

A mainál jóval nagyobb területen elhelyezkedő temetőt az 1850-es években körbekerítették és megkezdték a falsírboltok kialakítását. 1860. június 23-án Pest város köztemetőjévé nyilvánították és Pesten bezárták a keresztény temetőket. A Váci úti temetőből az elhunytakat áttemették, míg a Józsefvárosi temetőből már az időközben felértékelődött helyzete miatt csak a kiemelt sírokat temették ide, a többit a rákoskeresztúri temetőbe vitték.

A legfontosabb szimbolikus újratemetés 1859. november 21-én Kisfaludy Károlyé volt.

A kiegyezés után sorsdöntő változások következtek be, amelyek végül a nemzeti sírkertté váláshoz vezettek. 1870. június 9-én a Kerepesi temetőben újratemették az 1849. október 6-án kivégzett első magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost. 1874-re készült el a temető mindmáig legnagyobb építménye, a Schickedanz Albert tervei alapján készült (de befejezetlen) Batthyány-mauzóleum.

Batthyány mauzóleum

1871 környékén merült a Kerepesi temető köztemetőből nemzeti sírkertté való alakítása. Ehhez hozzájárult egy újabb jelentős, már saját korában elismert történelmi hatású személy, Deák Ferenc halála és temetése.

1876. február 3-án lezajlott temetése a dualizmus kori főváros első igazán látványos fővárosi ceremóniája volt, amely később nagy divat lett.  Mauzóleuma a temető súlypontja lett, elhelyezése központi volt. Gerster Kálmán tervei alapján 1884 és 1887 között épült. a tetején lévő angyalszobrot Kiss György készítette, a belsőt Székely Bertalan tervezte, Róth Miksa kivitelezte és Stróbl Alajos Deákot ábrázoló szobra feküdt a szarkofágon (ez utóbbi a második világháborúban elpusztult).

Deák mauzóleum

1885-ben a fővárosi közgyűlés a Kerepesi-temetőt dísztemetővé nyilvánította és elrendelte, hogy ott ingyenes temetés és díszsírhely illesse meg a rossz anyagi körülmények között vagy magányosan elhunyt tudósokat és művészeket.

Persze egy rendelet önmagában nem tesz egy temetőt nemzeti sírkertté, azonban ez az időszak egybeesett a dualizmus virágkorával, amikor rengeteg nagy formátumú államférfi, művész élt és halt is természetesen, akiket a XX. század első felében hunytak el és ide lettek temetve.

1894. április elsején került sor minden idők leggrandiózusabb temetésére, Kossuth Lajoséra.  Mauzóleumára 1900-ban írtak ki pályázatot, és hatalmas politikai vitákkal övezve végül 1903 őszén kezdték építeni.  Magyarország legnagyobb mauzóleumát is Gerster Kálmán tervezte, a szobrokat Stróbl Alajos készítette.

1909. november 25-én temették ide az addig ideiglenes sírban nyugvó Kossuthot, feleségét, lányát és húgát, illetve később a család többi tagját.

Kossuth mauzóleum

Összességében elmondható, hogy a legpompásabb temetések a monarchia idején zajlottak itt.

A dísztemetővé alakítás után rengeteg híres ember került itt eltemetésre, akit érdekel a részletes lista, böngésszen bátran a sírkert honlapján, nem másolnám át ide, így is elég hosszú lesz ez a poszt.

1904 és 1908 között épült a főút mentén a két árkádsor Gerle Sándor és Hegedűs Ármin tervei alapján, amelyeket a falsírboltok felváltóinak szántak, reprezentatív céllal. Ezek lettek a sírkert legdrágább sírhelyei. Hasonló árkádsorokat terveztek egyébként Kossuth mauzóleum környéki utakra is a következő évtizedek dísztemetései helyszínéül.

A többi árkádsor végül nem készült el, de a meglévőkbe is rengeteg neves személyiség temetkezett, pl. Than Károly, Korányi Frigyes vagy Gundel János.

Az árkádsor egyébként elég rossz állapotban van sajnos.

Árkádsor

Az árkádsorok között az útelágazásban található Jókai Mór és családja sírhelye, nem messze tőle pedig Blaha Lujza sírja.

Az árkádsorokba 1945 után is sok ismert személy temettek. A sírokon jelentős szobrok találhatóak.

A temető virágkora a harmincas évekre tehető, viszont a harmincas és a negyvenes évek legnagyobb halottai azonban sok esetben 1945 előtt egyáltalán nem, és utána is csak évek vagy évtizedek múlva kaptak reprezentatív síremléket: Krúdy Gyulára, Kosztolányi Dezsőre vagy Karinthy Frigyesre éppen úgy érvényes ez, mint Babits Mihályra vagy Móricz Zsigmondra. Az 1937-ben Balatonszárszón eltemetett, majd 1942 májusában a Kerepesi úti temetőbe vitt – és ott később még kétszer exhumált – József Attilának máig sincs méltó síremléke.

A második világháborúban a temető területén is komoly harcoltak, többször el- és visszafoglalták a harcoló felek. A szovjet csapatok végül elfoglalták és ott állomásozva számos sírt kiraboltak és feldúltak (többek között a Deák muzóleumot is), unalmukban a sírkövekre lövöldöztek.

Az ostrom után köztemetőként is funkcionált a temető, a harcokban elesett katonákat és civileket is ide temették, gyakran jeltelen sírokba.1946-tól 1951-ig újra dísztemetőként működött. 1948-ban helyreállították a Kossuth muzóleumot, a kommunista vezetés 1848-at kisajátító politikájának részeként a 100. évfordulóra.

1956. május 17-én a Fővárosi Tanács zárt temetővé és Nemzeti Panteonná nyilvánította a temetőt, amelynek – a deklarált cél szerint – temetőből emlékparkká kell válnia, ahol csak a neves sírok maradhatnak a helyükön, és ahol a továbbiakban is csak a politikai, társadalmi, művészeti és tudományos élet nagyjait lehet eltemetni. Ezt követte a temető védett területté nyilvánítása, amely szimbolikusan is mintegy előkészítette a temető sorsának igazi fordulópontját, a Rajk-temetést.

1956. október 6-án került a koncepciós perben elítélt, kivégzett, majd rehabilitált Rajk László és társai temetésére.

Ezután, 1959-re készült el a Munkásmozgalmi Panteon, amelybe a pártállam megbecsült alakjait temették. 365 urnának volt hely, 1988-ig bezárólag 75 került ide. A fennmaradó helyek üresek, de a raktárakban ott vannak a legyártott Zsolnay-kerámiából készített urnák.

Munkásmozgalmi panteon

A főépület előtti pilonok nem sírok, az emléktáblák azok nevét tartalmazzák, akik nem ide vannak eltemetve, vagy ismeretlen helyen nyugszanak, összesen 168-an. A főépülethez közelebbi pilonok előkelőbb helynek számítottak.

Az emléktáblák a pantheon felavatása óta nem sokat változtak: a nevek az egyes pilonokon belül az elhalálozás kronológiája szerint sorakoznak, de maguk a pilonok rangban különbözőek. Az első háromra a 19. századi munkásmozgalom, az oroszországi intervenciós háború, a spanyol polgárháború, és főként az 1919-es tanácsköztársaság, valamint a két világháború közti illegális mozgalmak vezetőinek és résztvevőinek neve került. A harmadik pilonon olvasható Kun Béla neve is, aki ismeretlen helyen nyugszik, tehát a pantheonon belül ez lett az első számú kultuszhelye, de nem az egyetlen: 1974-ben a sírsétányon temették el a feleségét, aki egyértelműen csak Kun Béla rangja, a mozgalomban betöltött szerepe miatt kerülhetett oda.

Kun Béla emléktáblája

A negyedik pilonon a háború idején meghaltak, elsősorban az ellenállási mozgalom mártírjai szerepelnek, az ötödiken és a hatodikon pedig vegyesen a tanácsköztársaság további vezetői, koncepciós perek áldozatai, valamint művészek és tudósok. A kronológia egyedül a hatodik pilonon borul fel, mert ide utólag is véstek be neveket.

A panteon egyik oldalparcellájában nyugszik Kádár János és felesége, amely helyet Grósz Károly jelölte ki. Annak idején ő találta ki, hogy a panteonban egyforma sírok legyenek, ennek ellenére az ő sírja egy különálló sír, amely elvonja a figyelmet a panteontól.

Kádár János sírja

Kádár János sírja a két leglátogatottabb sír egyike a sírkertben (a másik Antall Józsefé). 2007. május 2-án a sírt feldúlták, ha jól emlékszem elvitték a koponyáját. Brrr.

A temetőben a panteonon kívül egy elég komoly ún. munkásmozgalmi parcella található, ha jól tippelek, ezek a fekete sírok arany csillaggal (általában elég gondozatlanok), közel ötszáz sírral. Ez egy nagy kísérlet volt, hogy a mozgalom összes “istene” ide kerüljön eltemetésre, létrehozva a mozgalmi sírkertet, azonban a mozgalom halt meg inkább.

1975-re mindenhol kijavították a Kerepesi úti temető falait, restaurálták az árkádsorokat és a három nagy mauzóleumot – utóbbiak kevesebb, mint két évtized múlva már újra felújításra szorultak – és a Pilisi Parkerdőgazdaság a temető nagy részén igényes parkosítást végzett, melynek nyomán a növényzet teljes egészében védelem alá került. A Fővárosi Műemlékfelügyelőség védetté nyilvánította a falsírboltokat és a két árkádsort, valamint egyes sírokat, többek között a Kossuth-, a Deák-, a Batthyány-, a Malosik- és a Ganz-mauzóleumot, a Kasselik- és a Jókai-síremléket vagy a Krecsányi család Budáról áttelepített sírját. Kiemelt védelmet kapott a falak mellett megmaradt néhány vasszerkezetű mauzóleum (egy közülük mára mégis eltűnt a temetőből, és a többi is rendkívül rossz állapotban van).

A hányatott sorsú és rossz sajtójú temető sorsát újra egy prominens temetés emelte, Antall Józsefé 1993. decemberében.

1994 májusában zajlott József Attila negyedik temetése, visszatemették a munkásmozgalmi panteonból az 1942-es családi sírhelyre.

1994. júniusában zajlott Bethlen István miniszterelnök jelképes újratemetése. Az urnában ugyanis nem a hamvai vannak, hanem a Moszkvában található jeltelen sírja környékéről származó föld.

Bethlen István jelképes sírja

1994. novemberétől kezdve az arra kijelölt parcellák újra köztemetőként működnek.

1997-ben a műemlékvédelmi törvény műemlékké nyilvánította az egész temető területét és fokozott védelem alá helyezte. Innentől egy sír sem számolható fel a temetőben, amely kincstári vagyon lett, így fenntartása állami feladat.

Összességében azt kell mondanom, hogy egy szép közparkra hasonlít a Nemzeti Sírkert, a nemzet nagyjaira emlékezve lehet itt csendben elmélkedni. Az igyekezet látszik, de azért még rengeteg a tennivaló, ami nyilván rengeteg pénzbe kerül. A park fenntartása is nagy feladat lehet, ottjártunkkor láttuk a munka nyomait, tehát mindenképpen pozitív az igyekezet.

Ajánlom mindenkinek a Nemzeti Sírkert felkeresését, aki a nemzet nagyjai (és a munkásmozgalom káderei) között akar eltölteni egy hosszabb-rövidebb sétát, felemlegetve a régi időket, a régi neveket, amelyeket talán csak utcatáblákról ismer, ami elég nagy baj.

A Nemzeti Sírkert akár autóval is látogatható (bár minek), a bejáratnál térképet lehet kapni a híres emberek sírjairól , amit így akár szisztematikusan is fel lehet keresni – mi ezt kihagytuk, de utólag végignézve így is sikerült a fontosabb sírokat bejárni és ezzel tisztelegni nagyjaink előtt.

Egy őszi látogatást mindenképpen tervezek, gyönyörű lehet, amikor színesek a levelek a fákon… Erről majd beszámolok.

Íme az összes kép:

Források:

Nemzeti Sírkert honlapja

Wikipédia

Oszd meg:

  • Twitter
  • Facebook

Fotóalbum: Mátyás-templom környéke

10 szombat szept 2011

Posted by AZso in fotó, szubjektum

≈ Vélemény?

Címkék

budapest, Fotóalbum, fotózás

Ma a Mátyás-templomba voltunk hivatalosak egy esküvőre, úgyhogy kicsit korábban indultunk és sétáltunk egyet a környékén. Remek idő volt, sok turistával. Miért nem volt ilyen idő július utolsó hetében? Na mindegy.

Oszd meg:

  • Twitter
  • Facebook

KÉK városi séták: Séta az M4 alagútban (Bocskai&Móricz)

30 szombat ápr 2011

Posted by AZso in szubjektum

≈ 1 hozzászólás

Címkék

bocskai út, budapest, fotóséta, KÉK, m4, móricz zsigmond körtér, metró, szubjektum

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében sikerült tegnap lejutni a négyes metró egy általam korábban még nem látott szakaszára. Korábban voltak a Kálvin téren, a Fővám téren, de ezeket még tavaly letudtuk az Indafotós fotóséta keretében, bár azok a területek sokkal kevésbé voltak készen, hiszen ottjártunkkor a fúrópajzs éppenhogy csak elhagyta a megállót, az egyiknek a vége még belógott az állomásra.

A mostani sétán a Bocskai úti és a Móricz Zsigmond körtéri állomásokat ill. kettő közötti alagutat jártuk be.

A Bocskai úti megálló, középen lesz két lift és kétoldalt két mozgólépcső

Continue reading »

Oszd meg:

  • Twitter
  • Facebook

Fotóséta: M4

29 péntek ápr 2011

Posted by AZso in szubjektum

≈ Vélemény?

Címkék

budapest, fotóséta, m4

Most már nem futja a sztorira, de a képeket megígértem, úgyhogy itt vannak a ma délutáni séta képei, a négyes metró alagútjában sétáltunk a Bocskai úttól a Móricz Zsigmond körtérig a KÉK szervezésében:

Jó nézelődést!

(Sztori talán holnap…)

Oszd meg:

  • Twitter
  • Facebook

Eltűnő utca/tér/hídnevek Budapesten

28 csütörtök ápr 2011

Posted by AZso in szubjektum

≈ Vélemény?

Címkék

budapest, moszkva tér, széll kálmán tér, szubjektum

Tegnap a Fővárosi Közgyűlés elfogadott néhány névváltoztatást, amelyek közül néhány ismertebbet érdemes megemlíteni, mert valószínűleg örökre eltűnnek a térképről. Persze legalább a mostani felnőtt generációknak ki kell halnia, hogy a köznyelvből eltűnjenek ezek a nevek, de akár így is hívhatjuk őket mostantól.

1. A Lágymányosi-híd Rákóczi-híd lesz. Csak így. Bár érdemi kifogásom nincs ellene, de azért remélem, tisztázzák, hogy melyik Rákócziról nevezték el. Volt egy pár.

2. A Moszkva tér visszakapja régi nevét, Széll Kálmán tér lesz. 1929-1951-ig hívták így, most újra. Széll Kálmán egykori miniszterelnök egyébként is kiemelt helyet foglal el a mostani kormány ideológiájában, ebbe a sorba beleillik az egyébként indokolatlan Moszkva nevű tér visszanevezése.

(A Moszkva/Széll Kálmán térről készült képek egyébként szerepelnek majd a Budapest anno és most sorozat 2. részében.)

3. Elvis Presley park lesz a neve a Margit-híd budai hídfőjénél lévő, kábszerfüggők és perverzek által kedvelt bokortársulásnak, megemlékezve arra, hogy egy tévéműsorban E.P. a magyar forradalom áldozatainak való gyűjtésre szólított fel egyik aktuális slágere eléneklése után. A híd felújítása előtt ezen a parkon át vezetett a kerékpárút, amely a híd felújítása utána a rakparton áttöri a pillért és zavartalanul halad észak-déli irányban.

4. A Köztársaság tér mostantól II. János Pál pápa tér lesz, ami azért érdekes, mert ezt még a KDNP sem szerette volna, mégis ezt szavazták meg. A tér 1946 óta viselte ezt a nevet. Nincs róla fotóm.

A többi utcát nem ismerem, úgyhogy azokról az Indexen lehet bővebben olvasni. (Reméljük, a GPS-gyártók a következő frissítéskor már frissítik a neveket.)

Oszd meg:

  • Twitter
  • Facebook
← Korábbi bejegyzés
Újabb bejegyzések →

♣ AZso

♣ Archívum

♣ Szmogtérkép

Budapest szmogtérképe

♣ Címkék

2011 abszurdisztán ausztria belföld bringa budapest Bulvárshit citrony corporate del.icio.us f1 Formula1 fotó Fotóalbum fotózás fun gázlótt HappyBike hazajáró hbse iphone IT/IS kaja kodak közélet külföld Kütyü magyarország mozi ojjektum politika privát quick-szubjektum recept rözsó SiteAdmin szubjektum Trafik trefik tv twitter túra usa verseny webkettő

♣ Blogroll

  • AZso a Twitteren
  • AZso fotóblogja
  • AZso hírblogja
  • AZso's photostream

RSS Feed RSS - Posts

RSS Feed RSS - Comments

♣

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Join 69 other followers

♣ Belépés, regisztráció

  • Regisztráció
  • Bejelentkezés
  • RSS (bejegyzés)
  • RSS (hozzászólás)
  • WordPress.com

Népszerű bejegyzések

  • Noormális ??? (avagy megint halot láttam)
  • 2012. évi ünnepek körüli munkarend
  • Vajon miért hagyták veszni a Malévet?
  • R.I.P. Malév (1946-2012)
  • Halot láttam, túléltem!
  • Hazajártunk: Somló vára
  • Palacsinta
  • Autóvásárlás: járulékos költségek
  • Minden amit tudni akartál a halo-ról?!
  • Centralia, az elveszett város

Legutóbbi hozzászólások

  • R.I.P. Malév (1946-2012) « AZso dot net - Varsó vs. Budapest – közlekedési (v)iszonyok
  • Hazajáró | Somló vára - Hazajártunk: Somló vára
  • AZso - Minden amit tudni akartál a halo-ról?!
  • Eva - Minden amit tudni akartál a halo-ról?!
  • Noormális ??? (avagy megint halot láttam) « AZso dot net - Minden amit tudni akartál a halo-ról?!
  • Noormális ??? (avagy megint halot láttam) « AZso dot net - Halot láttam, túléltem!

Blog Stats

  • 89,488 hits

Twitter frissítések

  • Vajon miért hagyták veszni a Malévet? http://t.co/5lt3pJqB 16 hours ago
  • R.I.P. Malév (1946-2012) http://t.co/cQcXSdzM 18 hours ago
  • Az első hótól máris bejöttek a sirályok a házak közé... 1 day ago
  • Azért azon jót röhögnék, ha 'pesten alig esne hó... 2 days ago
  • Mennek haza a lízingelt Malév gépek! http://t.co/L4yvxhPa most! #malev 2 days ago
Follow @AZso

Blog at WordPress.com. Theme: Chateau by Ignacio Ricci.