Nem titok, hogy ez elsősorban azért érint, mert több, mint 7 évet dolgoztam a Kodaknál, amely az első igazi multinacionális munkahelyem volt, ráadásul nem is akármilyen, hanem nagyon kemény a maga nemében.

Jó volt ott dolgozni, bár érkezésem után (vagy talán valamivel előtte) a magyar leányvállalat is túl volt a csúcson. Volt még néhány jó éve, aztán volt néhány kevésbé jó.

Szakmai szempontból mindenképpen jó volt, megtanított rendszerben gondolkodni, globális hatásokat figyelembe venni. Nagyon jó volt látni közelről, hogy működik egy amerikai multi az európai környezetben – voltak pozitív/negatív vadhajtások egyaránt.

A Kodak globális vesztét az okozta, hogy megváltozott a világ és nem tudott vele változni. Az analóg filmes világban 40+% körüli haszonnal szárnyaló óriáscég nem tudta magát összehúzni egy digitális szórakoztató-eletronikai gyártóvá a maga tisztességes -5-10 százalékos haszonkulcsával.

Nem tudtak működő üzleti modellt kitalálni ebben a változó világban.

A Kodak fénykora Magyarországon 2006. végén fejeződött be, csak a mozifilmes és a szkenneres üzletág maradt, mára nem tudom, létezik-e még egyáltalán bármelyik is.

Mindenesetre a csőd magával ránthatja a még működő sikeresebb üzletágakat is (ha vannak még ilyenek).

A végére álljon itt egy személyes emlék, az utolsó karácsonyi vacsorán készült kép némileg módosított változata…

Bye-bye, Kodak!

Ha lesz ingyen wifi, akkor lesz poszt is.

Deutsche Telekom’s five Guiding Principles

• Customer delight drives our actions
  This is about the core asset of the company, the customer. It’s about the thoughts, emotions, needs and experiences of customers. They drive Telekom’s success.

• Respect and integrity guide our behavior
  The second Guiding Principle is not only about respect among colleagues. This is also about the appreciation of customers, partners, suppliers and shareholders and for society and the environment.

• Team together – Team apart
  The third Guiding Principle relates to the culture of cooperation. As a team, issues must be discussed openly. There has to be room for different opinions and serious discussions. But when a decision is made, it is final and will be implemented accordingly.

• Best place to perform and grow
  For Telekom to become the most highly regarded company in the industry, it needs good, motivated employees. Therefore, this Guiding Principle is an obligation for all managers to recognize individual commitment and success and to offer a positive environment with opportunities for professional development.

• I am T – Count on me
  The fifth Guiding Principle is the personal commitment of every employee. This means, for example, that each and every colleague is personally committed to finding a solution to a customer’s problem. The customer may be a consumer, but also a colleague, business partner or another corporate partner.

A csapatépítés a multicégek által meghonosított eljárás, azt a célt szolgálja, hogy a kollégák még jobban megismerjék egymást; esetenként extrém, a munkájuktól teljesen eltérő helyzetben próbálják összefogásra nevelni őket. A csapatépítő tréningeknek általában része egy(két?) féktelen buli, ahol az alkohol hatására szintén inkább az őszinte jellem kerül előtérbe, mint a munkahelyen megjátszott szerep…

Én alapvetően nem szeretem a csapatépítő tréningeket, mert sokszor ostoba, erőltetett, ami nem jó. A jó csapatépítő tréning laza, de azért konkrét, teljesíthető programmal rendelkezik, úgyhogy ennek megfelelően nem fárasztó, nem erőltetett. Ilyesmit próbáltunk összehozni mi is magunknak.

Csapatmunka

A HBSE óta kerülöm a one-man-showt, mint műfajt, úgyhogy nem eresztettem el a szervezőbizottságot az ötletelés után, ez bizony csapatjáték volt a javából. A három napot felosztottuk idősávokra és azokat töltötte be egy-egy témafelelős. Így lett külön témafelelőse az első napnak, amikor a siklósi várat néztük meg és túráztunk a Tenkesen, a második napnak, amikor kincskereső játékot játszottunk Pécs belvárosában, a délutáni open air partynak, a szombati városnézésnek. Én vittem a szállásügyeket és az ebédeket, de volt külön témafelelőse a piknikeknek és a busznak is.

Ez utóbbit leszámítva, valamennyi szállító pontosan és jól teljesített, sőt túlteljesített, így lett vezetőnk a máriagyűdi kegytemplomban, ahol még két dalt is eljátszottak nekünk, lett erdészünk, aki az erdőről és a munkájáról mesélt. De így lett a második este egy grátisz borkóstolónk, ami nélkül sosem kóstoltam volna meg és vettem volna kajszibort.

A buszt szervező utazási iroda viszont nagyon szépen megszívatott minket, átvert. Jól reprezentálta a tipikusan magyar saját magát lejárató vállalkozót, akitől a büdös életbe’ többet nem veszünk semmit. A váltást nem tudjuk mire vélni, hiszen 8-10 éve kitartó ügyfeleik voltunk. Hát így múlik el…

Szerintem összességében jól sikerült a túra, még ha hozzávesszük az időlimitet rugalmasan (elasztikusan) kezelő kollégákat, vagy a minden kocsmába beülni akaró kollégákat, vagy az indulás előtt két perccel ébredő kollégákat. Vagy ha hozzátesszük, hogy az időjárás kiütötte az egyik gyalogtúránkat, ami szerencsésnek is tekinthető, mert alighanem nem tart hajnal négyig a buli, ha előző nap még megjárjuk Kisújbányát. No, majd legközelebb…

Ami szinte biztos, hogy az idő egy fokkal a pesti szürkeségnél is vacakabb lesz…

Utoljára 5 éve voltam repülővel külföldön, éppen itt az ideje már egy-kis repkedésnek! Még kicsit küzdök a megfázásommal/torokgyulladásommal, aminek lehet, hogy nem fog jót tenni a hűvös idő, meg a városnézés, de viszek egy halom gyógyszert, talán javulni fog a helyzet kicsit…

Szóval, a múlt heti csapatépítő osztálykirándulás egyik második megállója volt a Boldogkői vár, Boldogkőváralján. Nagyon szép vár/rom. Ebből alighanem nem lesz poszt a Hazajáró rovatba, mivel Miklós már feldolgozta korábban. Mindenesetre nekem nagyon tetszett.

A váron kívül, az Oroszlán-szikla mellett összefutottam egy gyíkkal. Lefotóztam, elmentem a sziklát fotózni, visszajöttem, még mindig ott volt, objektívet cseréltem, még mindig hagyta magát, aztán amikor végeztem, ő is elszaladt. Elég jó fotó lett belőle…

Hogy a Cetelem legyen velünk!

Szóval, átvergődtem az ügyfélszolgálaton és egy informatikus kolléga egy ftp oldalra küldött, ahol elindítottam egy 1 gigabájtos fájl letöltését. A srác hangja döbbenetet tükrözött, szinte lehetett érezni, ahogy megdöbben ő is. Én végig megértő voltam, úgyhogy elég pozitív irányban haladt a beszélgetés.

Mondta, hogy az még csak hagyján, hogy lassú, de néha másodpercekre eltűnik a jel, úgyhogy ez valami gond lehet. Úgyhogy gyorsan meg is beszéltük, hogy akkor pénteken este meglátogat egy kollégájuk egy laptoppal és megpróbálja a helyszínen megvizsgálni és orvosolni a bajt, ami létezik.

A poszt írása közben látható a fenti képen az aktuális sebesség, a 10/2 silver light inkább egy szimmetrikus DSL-re emlékeztet valamikor 2003-ból…

Összességében nagyon pozitív hozzáállást tapasztaltam, úgyhogy le a kalappal! Lehet, hogy fejlődik a UPC?