AZso dot net » geo

Airbus A320 landolása az Emma-ciklonban

AZso — Tue, 04 Mar 2008 06:11:20 +0000

Ilyet relatíve ritkán látni. Lufthansa München-Hamburg járata. A gép később gond nélkül leszállt.

A nap kérdése

AZso — Fri, 29 Feb 2008 07:31:53 +0000

[poll=10]

Jégherceg rakománya

AZso — Thu, 24 Jan 2008 06:31:31 +0000

Az Aiz Prinz (Ice Prince – Jégherceg) nevű teherhajó 5700 tonna faárút szállított, azonban a rakomány elmozdult, emiatt a hajó oldalára dőlt és a rakomány nagy része lehullott róla. Egyes hírek szerint a hajó elsüllyedt, szerencsére az üzemanyaga nem szivárog a tengerbe. Anglia partjait azonban elborította a faanyag, amely elvileg a tulajdonosé, tehát nem szabad elvinni, bár ez sokakat nem zavar… Az alábbi képek ott készültek.

Föld alatti széntüzek

AZso — Sun, 25 Nov 2007 18:51:52 +0000

Az Sg.hu is írt egy cikket a föld alatti széntüzekről… Olvasható itt.

További videók Centralia-ról

AZso — Thu, 22 Nov 2007 23:15:21 +0000

Centralia, az elveszett város

AZso — Thu, 22 Nov 2007 22:41:13 +0000

Korábban már írtam egy érdekes geológiai, földrajzi, környezeti jelenségről, a Berkeley Pit-ről. Most egy másik (szerintem) különleges jelenségre lettem figyelmes, amelyet itt összefoglalnék, hogy adjunk a közszolgálatnak, meg az általános műveltségnek egy picit. Tehát, következzék Centralia, az elveszett város története!

1962-ben járunk, Pennsylvániában, az USA (és Pennsylvania) keleti részén, Columbia megyében, az ún. antracit régióban. A kezdeteket 1841-re teszik, amikor Johnathan Faust egy épületet épített a későbbi város közepén, a Bull’s Head Tavern, a Bikafej éttermet. A várost hivatalosan 1866-ban alapították. 1854-től folyt a környéken szénbányászat kb. az 1960-as évek közepéig. Az álmos kisvárosnak 1100 lakosa volt, ami mintegy 545 családot jelentett. Volt a városban elemi iskola, középiskola, két egyházi iskola, hét templom, öt hotel, 27 saloon, két színház, bank, posta és 40 különféle bolt.

1962 májusában a város elöljárói felfogadták a helyi önkéntes tűzoltók öt tagját, hogy a Memorial Day -re takarítsák ki a várost, ami annyit jelentett, hogy az Odd Fellows temető közelében lévő, felhagyott bányába behordott szemetet égessék el. Így is tettek. A szemetet elégették, majd eloltották a tüzet a járatban…

Legalábbis azt hitték. A szemét mélyebb rétegeiben a tűz nem aludt el, hanem átterjedt a járatban lévő szénre és azóta is ég. A tűz hatásai elképesztő méreteket öltöttek. Centralia gyakorlatilag eltűnt a térképről.1962 és 1978 között 3.3 millió dollárt költött az állami és szövetségi kormány a tűz megfékezésére. Az eredmény teljes kudarc volt. Egy 1983-as tanulmány szerint a földalatti tűz eloltása mintegy 663 millió dollárba került – volna. Ennyi pénz azonban nem állt rendelkezésre.

De ne szaladjunk ennyire előre. 1979-ben a helyi benzinkutas éppen meg akarta mérni a tartályban lévő benzin mennyiségét, amikor úgy érezte, hogy a mérő nagyon felmelegedett. Leengedett a tartályba egy hőmérőt, amely felhúzva 77.8 Celsius fokot mutatott. Az országos figyelem városra összpontosult, újra és újra az olyan esetek kapcsán, mint például amikor egy 12 éves gyerek beleesett egy egy méter széles, de mintegy 45 méter mély lyukba. Az ő életét sikerült megmenteni, azonban a városét nem.

A város alatt a szén eközben folyamatosan égett.

1984-ben a kongresszus 42 millió dollárt adott a város elköltöztetésére, a lakosok nagy részét a közeli Ashland városába telepítették át, azonban néhányan ellenálltak a szövetségi kormánynak, tekintettel arra, hogy azt feltételezték, hogy ez az egész azért történik, mert a város alatt még a tűz ellenére is hatalmas szénkészletek vannak, amelyeket az államhoz közel álló vállalkozók olcsón akarnak megkaparintani a kitermeléssel járó busás haszon fejében. (Ismerős sztori? Pedig a nyolcvanas évek USA-jában vagyunk, nem a kilencvenes évek Magyarországán.)

Végül 1992-ben Pennsylvania állam kisajátította valamennyi ingatlant. 1993-ban le kellett zárni a városhoz vezető 61-es főutat, tekintettel arra, hogy a javítási próbálkozások nem vezettek eredményre. Az út megsüllyedt, széttöredezett. A föld alatt égő szén füstje a repedéseken tör utat a légkörbe. A város végső, szimbolikus halálát a postai irányítószám visszavonása jelentette 2002-ben.

A tűz terjed a föld alatt. Napjainkban mintegy 1.6 km2 (négyzetkilométer) körüli a kiterjedése és négy irányban terjed. Útját a fémszagú gőzfelhők, instabil földfelszín, szén-monoxid jelzi. A város épületeinek nagy részét elbontották, négy temetője karbantartott, azonban több lakója van, mint a városnak.

A tűz a mélyben tovább ég, jelen pillanatban nincsenek tervek az eloltására, amely egyes vélemények szerint akár ezer évig is éghet, elpusztítva a növényeket, hatalmas mennyiségű szén-monoxidot és egyéb mérges gázokat engedve a légkörbe.

A városon átutazva kapott ihletet Roger Avary, a Silent Hill c. film forgatókönyvírója, amikor anyagot gyűjtött a játékon alapuló filmhez.

És nem ez az egyetlen földalatti széntűz. Az egész keresgélést annak kapcsán kezdtem el, hogy olvastam egy cikket arról, hogy egy 50 éve égő szénmezőt sikerült eloltani Kínában. Csak Pennsylvaniában három másik tüzet említ a Wikipedia, Carbondale-ben, Vanderbilt-ben, illetve Laurel Run-ban. Mondjuk ezekről nem találtam semmilyen infót a neten.

A Colorado-ban fekvő New Castle-ben is van egy hegy, ami alatt ég a szén 1899 óta.

Jelentős széntüzek vannak Kínában, ahol ezek évezredek óta felszínformáló erők, miközben Kína rendkívüli mértékben függ a széntől, hiszen energiaigényének 65 %-t szénüzemű erőművekből látja el. Van egy széntűz pédául Kínában, ahol a föld alatt 3000 mérföld széles és 450 mérföld hosszú égő szénmező található. Ezek eloltása rendkívül fontos lenne, hiszen évente 360 millió tonna szén-dioxidot eregetnek a légkörbe.

A témakörben talált, forrásként felhasznált oldalak linkjei itt elérhetőek.

Barron Falls

AZso — Wed, 31 Dec 1969 22:59:59 +0000

A jakartai képeket keresve bukkantam rá erre a gyönyörûségességre, a Barron folyón (Ausztrália) található Barron Falls vízesésrõl készült fotóra:

A vízesés (a folyó) vízhozama egyébként nagyon hektikus, érdemes ide kattintani , egy száraz évszakban készült fotót találhatsz itt, teljesen más hangulatban…

Képek a Taipei 101-ről

AZso — Wed, 31 Dec 1969 22:59:59 +0000

Találtam egy remek fotósorozatot a Flickr-en a Taipei 101-rõl . Érdemes megnézni, de vigyázat, 183 kép!

Berkeley Pit

AZso — Sun, 19 Nov 2006 19:27:00 +0000

Egy seb a Földön, amelyet az ember okozott… Feliratkoztam a NASA “Nap képe” RSS-feedjére, amelynek révén naponta érdekes fotókhoz és történetekhez jutok. Ilyen ez is, amelyet most megosztanék az érdeklõdõkkel. A Berkeley Pit egy külszíni fejtésû bánya maradványa. A Butte város közelében fekvõ külszíni ércbánya története a 19. századra tekint vissza. Pontosabban fogalmazva, a kiterjedt bányászat tekint vissza addig. A környéken több, mint 42 mérföldnyi függõleges és 2700 mérföldnyi vízszintes járatot fúrtak ércek után kutatva a szorgos kezek 1975-ig. Elég hamar beleütköztek a vízbe, amelyet kiszivattyúztak a bányából, az 1910-es évekre már 28 bányát kellett vízteleníteni mesterségesen. Végül 1955-ben úgy döntöttek, hogy külszíni fejtésbe kezdenek, azaz magát a felszínt kezdik el módszeresen feldolgozni, hogy a kõzetben lévõ érceket kinyerjék. Ez az olcsó módszer, ugyanis gyakorlatilag a bánya közelében a kõzetet kell egy feldolgozóüzembe vinni, csak azt kell elérni, hogy az egyre mélyebbre jutó ásás folytán a talajvíz szintje a mélyedés alja alatt maradjon. A vízmentesítést egészen 1982. áprilisáig fenntartották. A szivattyúállomás 3600 lábra, azaz kb. 1200 méterre volt a felszín szintjétõl egy közeli bányában. Amint lekapcsolták, a vízszint azonnal emelkedni kezdett a bányákban, az év végéig 1200 lábnyit emelkedett, majd 1999-ig további 3000 lábnyit. A Berkeley Pitben a jelenlegi vízállás 275 méter, azaz 900 láb körüli. A mélyedést feltöltõ víz erõsen savas, nehéz fémekkel szennyezett. A vízben magas az arzén, a réz, kadmium, kobalt, vas, mangán, cink, szulfát és egyéb szervetlen összetevõk aránya. Félévente ellenõrzik a vízminõséget. A mélyvizet – a neve hypolimnion – egy vékony réteg, a chemocline választja el a felsõ vízrétegtõl, amelynek neve epilimnion. A chemocline a gyors kémiai és fizikai folyamatok színhelye, a Berkeley Pit esetében ez 35 és 50 lábbal a felszín alatt helyezkedik el. A mélyvíz 2,5 ph-értékû, 4,5 celsius fokos. Néhány specifikus vegyi kifejezést átugorva a vízben a réz 190 mg/l, a cink 620 mg/l mértékben van jelen. A felsõ víz réteg 2,5 ph-val 0 fokos téli és 25 fokos nyári vízhõmérséklettel bír, 140 mg/l rézzel és 540 mg/l cinkkel. Jellemzõ, hogy 1995-ben egy nagy raj éppen vándorlását végzõ “hó-liba” raj leszállt a vizen és elpusztult. Az üzemeltetõ természetesen tagadta, hogy a vízminõség okozta volna a halálukat. Szerintük a madarak éhenhaltak. Azonban az élet nem enged, a gödörben lévõ iszonyatos körülmények ellenére jónéhány gombát és baktériumot azonosítottak, amelyek kifejlesztették ellenállóképességüket. Az olyan rákellenes termékek, mint a Berkeleydione, berkeleytrione és a Berkeley-sav ezekbõl az élõlényekbõl került kivonásra… Természetesen, ahogy a Wikipédiában olvashatjuk is, nagyon sok helyen van a világon hasonló óriási seb a Föld arcán. Sok helyen bányásznak ilyen drasztikus módszerekkel szenet, fémeket, gyémántot. Az egyik leghíresebb (legalábbis a céges köremailek alapján) a Mirnij gyémántbánya Szibériában. 1955-ben kezdték el kitermelni a kõzetet, egészen 2004-ig folyt itt a munka. Másképp híres a “Nagy Lyuk”, Kimberley városában, Dél-Afrikában. Ez a világon a legnagyobb kézzel ásott gödör. 1866 és 1914 között ötvenezer munkás ásta ki, ásóval és csákánnyal, 2 722 kg gyémántot találva. A Big Hole területe 17 hektár, 463 méter széles. Eredetileg 240 méter mély volt, de feltöltötték törmelékkel, 215 méterre csökkentve a mélységét. A mélyedésben 40 méter mély víz gyûlt össze, így a felszíntõl 175 méter látszik. A Kimberley bánya földalatti részének legmélyebb pontja 1097 méter mélyen volt. Források: NASA: ISS felvétel a Berkeley Pitrõl http://www.nasa.gov/multimedia/imagegallery/image_feature_697.html A Berkeley Pit leírása a Montana Bureau of Mines and Geology oldalán: http://www.mbmg.mtech.edu/env-berkeley.htm Wikipedia szócikkek: Külszíni bányászat: http://en.wikipedia.org/wiki/Open-pit_mining Berkeley Pit: http://en.wikipedia.org/wiki/Berkeley_Pit Képek a Flickr-n: http://flickr.com/photos/tags/berkeleypit/ Mirnij bánya: http://www.usmra.com/photos/bigpit/ Kimberley Mine: http://www.showcaves.com/english/za/mines/Kimberley.html

Rekord méretű az ózonlyuk

AZso — Thu, 26 Oct 2006 20:14:00 +0000

A NASA jelentése szerint az ózonlyuk nagyon rossz állapotban van a déli sarkvidék felett. Idén két rémisztõ adat is napvilágra került az ózonlyuk megfigyelése óta. 1. Szeptember 24-én megdõlt a (2000 óta mért) kiterjedése, 29 millió négyzetkilométerrel. 2. Október 8-án 85 DU (Dobson Unit) volt a sûrûsége, ami különösen alacsony érték. (300 lenne a normális) Az ózonlyuk 2006. október 21-én.(Fotó: NASA) Felraktam egy videót is, amelyet a NASA készített a napi állapotokból. A helyzet elkeserítõ. A mérések szerint a 8 és 13 mérföld közötti magasságban lévõ ózon-réteg gyakorlatilag megsemmisült ezen a részen. Az ózont egyébként a klórtartalmú vegyületek teszik tönkre, mint amilyenek a freon és társai, a dezodorok hajtógáza és a klíma-és hûtõberendezések hajtógázai (hûtõszekrények). A montreali egyezmény alapján betiltották ezeknek az anyagoknak a használatát, a légkörben lévõ gázok 2001-ben érték el a maximumot a déli sarkvidék fölött, azóta folyamatosan csökken, azonban ezek a káros gázok rendkívül lassan (megközelítõleg 40 év alatt) bomlanak le a légkörben. Az elkövetkezendõ 5-10 évben az ózonlyuk 0.1-0.2 százalékkal fog csökkenni évente. A Spaceflightnow.com cikke alapján.