Járványhelyzet a nulladik napon…

Holnap indul az iskola. Tudjuk ki miatt indul csak kedden az iskola, ugye?

Szóval a hétfőt oldja meg a szülő. Az meg nem segít, hogy a szomszédban nekiálltak lakásfelújítani…

Szóval, a szombati (pénteki) 158 új megtalált beteg után a szombati 292 eleve csúcs volt, arról nem is beszélve, hogy március 13-án, amikor bezárták az iskolákat, akkor 3 – azaz három – új esetet regisztráltak. A ma reggeli nyerőszám 178, ami nem annyira riasztó, de kérdés, hogy mennyi tesztből jött vajon ki?

Ami ennél sokkal izgalmasabb, az az, hogy a határok bezárása ezen nem segít, főleg úgy, hogy a határ 30 kilométeres körzetében ide-oda járkálhat mindenki… Ez segít bármit is? Szerintem aligha.

Az biztos, hogy ez a kibaszott kedden kezdődő amúgy remek tanév nagyon furcsa lesz. Ha egy iskolában felbukkan a járvány, nem lesz benne sok köszönet.

Ami a legnagyobb probléma, amiről már akartam írni, csak aztán elsodortak az események, szóval a legnagyobb probléma, vagy két inkább két nagy probléma az, hogy

  1. kevés a tesztelés; látszik, hogy a kétezer alatti tesztelési szám megugrott, amikor kétnevű újfeudalista vidéki hajlékában tartott kertiparti után pánikba estek a kormánytagok és családtagjaik, de a növekvő esetszám inkább arra utal, hogy ugyanannyi teszteléssel több a találat – ami azt is jelenti, hogy valójában többet is találnának, ha tesztelnének…
  2. a kontaktkutatás nem létezik valójában. A múlt héten felbukkant horvátországi nyaralásból visszatértek vesszőfutásáról szóló cikk, ma pedig a csütörtökön bezárt Gyermekvasútról lehetett megtudni, hogy hát bizony ott is akadozik a gépezet.

Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak hogy nem lehet a számokat komolyan venni, de manipulálni is lehet. És ez probléma. Olyan, mint az évek óta alacsony infláció – ugyan már. Ez felfűtött gazdaságban? Ki hiszi ezt el?

Ugyanez érvényes a betegszámra is. Úgy nem bonyolult alacsonyan tartani a számokat, ha a hevenyészett kontaktkutatás során csak azokat tesztelik, akik

  1. Rokonok
  2. a kórház küszöbét kaparják betegen.

Na mindegy, éredekes lesz ez a holnap kezdődő iskola. Bár folyamatosan azt mondják, hogy a kisgyerekeket nem fenyegeti a betegség (annyira), de őszintén szólva engem nem ez érdekel/zavar, hanem az, hogy amikor a gyerek betegen és tünetmentesen hazatér az iskolából, vajon hány nappal később fogok én elpatkolni?!

Még két dolog. Ne legyenek kétségeink, ahogy a piros-sárga-zöld országkódokat is hatékonyan verték át a derék magyarok (elég volt Londonból Bécsbe hazarepülni és onnét hazavonatozni), ne legyenek kétségeink, hogy a frissen lezárt határokat is ki fogják játszani…

A másik a járványszkeptikusok egyre növekvő száma, ami riasztó. Valójában persze jól megvagyunk velük, hiszen ha ötmillió oltást beadnak azoknak, akik túl akarják élni, akkor a nyájimmunitás miatt a sok kretén laposföldhívő sem lesz beteg, aztán hőzönghetnek, hogy “na, ugye, milyen járvány!”. Pedig egy szerény köszönjük is megtenné – gondolom, majd ezt is megoldja a bűnbocsánat…

Szóval, itt tartunk most, hajrá Magyarország, innen szép nyerni!

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.