Berkeley Pit

Egy seb a Földön, amelyet az ember okozott… Feliratkoztam a NASA “Nap képe” RSS-feedjére, amelynek révén naponta érdekes fotókhoz és történetekhez jutok. Ilyen ez is, amelyet most megosztanék az érdeklõdõkkel. A Berkeley Pit egy külszíni fejtésû bánya maradványa. A Butte város közelében fekvõ külszíni ércbánya története a 19. századra tekint vissza. Pontosabban fogalmazva, a kiterjedt bányászat tekint vissza addig. A környéken több, mint 42 mérföldnyi függõleges és 2700 mérföldnyi vízszintes járatot fúrtak ércek után kutatva a szorgos kezek 1975-ig. Elég hamar beleütköztek a vízbe, amelyet kiszivattyúztak a bányából, az 1910-es évekre már 28 bányát kellett vízteleníteni mesterségesen. Végül 1955-ben úgy döntöttek, hogy külszíni fejtésbe kezdenek, azaz magát a felszínt kezdik el módszeresen feldolgozni, hogy a kõzetben lévõ érceket kinyerjék. Ez az olcsó módszer, ugyanis gyakorlatilag a bánya közelében a kõzetet kell egy feldolgozóüzembe vinni, csak azt kell elérni, hogy az egyre mélyebbre jutó ásás folytán a talajvíz szintje a mélyedés alja alatt maradjon. A vízmentesítést egészen 1982. áprilisáig fenntartották. A szivattyúállomás 3600 lábra, azaz kb. 1200 méterre volt a felszín szintjétõl egy közeli bányában. Amint lekapcsolták, a vízszint azonnal emelkedni kezdett a bányákban, az év végéig 1200 lábnyit emelkedett, majd 1999-ig további 3000 lábnyit. A Berkeley Pitben a jelenlegi vízállás 275 méter, azaz 900 láb körüli. A mélyedést feltöltõ víz erõsen savas, nehéz fémekkel szennyezett. A vízben magas az arzén, a réz, kadmium, kobalt, vas, mangán, cink, szulfát és egyéb szervetlen összetevõk aránya. Félévente ellenõrzik a vízminõséget. A mélyvizet – a neve hypolimnion – egy vékony réteg, a chemocline választja el a felsõ vízrétegtõl, amelynek neve epilimnion. A chemocline a gyors kémiai és fizikai folyamatok színhelye, a Berkeley Pit esetében ez 35 és 50 lábbal a felszín alatt helyezkedik el. A mélyvíz 2,5 ph-értékû, 4,5 celsius fokos. Néhány specifikus vegyi kifejezést átugorva a vízben a réz 190 mg/l, a cink 620 mg/l mértékben van jelen. A felsõ víz réteg 2,5 ph-val 0 fokos téli és 25 fokos nyári vízhõmérséklettel bír, 140 mg/l rézzel és 540 mg/l cinkkel. Jellemzõ, hogy 1995-ben egy nagy raj éppen vándorlását végzõ “hó-liba” raj leszállt a vizen és elpusztult. Az üzemeltetõ természetesen tagadta, hogy a vízminõség okozta volna a halálukat. Szerintük a madarak éhenhaltak. Azonban az élet nem enged, a gödörben lévõ iszonyatos körülmények ellenére jónéhány gombát és baktériumot azonosítottak, amelyek kifejlesztették ellenállóképességüket. Az olyan rákellenes termékek, mint a Berkeleydione, berkeleytrione és a Berkeley-sav ezekbõl az élõlényekbõl került kivonásra… Természetesen, ahogy a Wikipédiában olvashatjuk is, nagyon sok helyen van a világon hasonló óriási seb a Föld arcán. Sok helyen bányásznak ilyen drasztikus módszerekkel szenet, fémeket, gyémántot. Az egyik leghíresebb (legalábbis a céges köremailek alapján) a Mirnij gyémántbánya Szibériában. 1955-ben kezdték el kitermelni a kõzetet, egészen 2004-ig folyt itt a munka. Másképp híres a “Nagy Lyuk”, Kimberley városában, Dél-Afrikában. Ez a világon a legnagyobb kézzel ásott gödör. 1866 és 1914 között ötvenezer munkás ásta ki, ásóval és csákánnyal, 2 722 kg gyémántot találva. A Big Hole területe 17 hektár, 463 méter széles. Eredetileg 240 méter mély volt, de feltöltötték törmelékkel, 215 méterre csökkentve a mélységét. A mélyedésben 40 méter mély víz gyûlt össze, így a felszíntõl 175 méter látszik. A Kimberley bánya földalatti részének legmélyebb pontja 1097 méter mélyen volt. Források: NASA: ISS felvétel a Berkeley Pitrõl http://www.nasa.gov/multimedia/imagegallery/image_feature_697.html A Berkeley Pit leírása a Montana Bureau of Mines and Geology oldalán: http://www.mbmg.mtech.edu/env-berkeley.htm Wikipedia szócikkek: Külszíni bányászat: http://en.wikipedia.org/wiki/Open-pit_mining Berkeley Pit: http://en.wikipedia.org/wiki/Berkeley_Pit Képek a Flickr-n: http://flickr.com/photos/tags/berkeleypit/ Mirnij bánya: http://www.usmra.com/photos/bigpit/ Kimberley Mine: http://www.showcaves.com/english/za/mines/Kimberley.html

Berkeley Pit” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: Centralia, az elveszett város

Hozzászólások lezárva.