Az előző posztot megfuttattam a Canon/Nikon fórumokon és két helyről is azt a választ kaptam, hogy nem értik, mire kell nekem egyáltalán a fényképezőgép. Ennek egyik oka, hogy nem látták a képeimet. A másik meg az, hogy olyanok a fényképészeti szokásaim, mint a zenei ízlésem: szerteágazóak…
Szokásomtól eltérően igyekszem alaposan körüljárni az eszközbeszerzési témát.
Újabb kihagyott ziccer.
Ki? Ádám? Nem! Az első ember a Holdon! Neil Armstrong. Róla szól ez a film. Nem a Holdra szállásról, nem másról.
Idén kicsit korán belecsaptunk a lecsóba, nem vártuk meg sem az óvodai szünet időpontjának nyilvánossá válását, sem a SZÉP-kártya feltöltést.
Misi közelgő szülinapja kapcsán kellett rájönnöm, hogy hűtlenek lettünk a réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban játszódó történethez.
Kattintás után a videótartalom…
Kattintás után megtekinthető a videó…
A szezon harmadik fotós-menete volt a Fényvillamos után – Karácsony után a 49-es vonalon…
Az ünnepek alatt került valahogy zenehallgatás közben a látóterembe ez a koncert-felvétel, teljesen a rabja lettem.
Miután elolvadt a hó és másfél napig esett az eső, kivirágzott a zuzmó a telken, úgyhogy vittem is az olloclip-szettet magammal.
Az idei második alkalom a Miniversum után adódott, amikor a Fényvillamos idei egyetlen útját tette meg a 47-es vonalon, ráadásul sikerült kitalálni a menetrendből, hogy egy fél órát álldogál a Deák téren is…
