MN1059 11/2 Pilisszentkereszt “SÉTÁNY”

1. helyszín: Pilis-tető

A Pilis vagy Pilis-tető a Pilis hegység és egyúttal a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegycsúcsa, kedvelt kirándulóhely.

A hegytetőn korábban a Magyar Néphadsereg légvédelmi rakétabázisa volt telepítve, melyet a rendszerváltás után felszámoltak. Az elhagyott bunkerek ma is láthatóak. A hegytetőn lévő katonai bázis (harcálláspont) egészen 1996-ig üzemelt, 11/2 Légvédelmi Rakétaosztály néven, Budapest légtérvédelmét látta el. A hozzátartozó laktanya Pilisszentkereszt község felett, a Dobogókőre vezető út mellett áll. A katonai bázisból már csak a betonbunkerek maradtak meg, melyekben egykoron a rakétaszállító teherautók álltak. (forrás: Wikipédia)

A november végi látogatásunkon nagy sár fogadott minket, miközben az égen egy halot csodálhattunk meg. A tető szigorúan védett részén a lebontott kerítés mögötti rétet siklóernyősök használták felszállásra. A bunkereket kivéve teljes a pusztulás, de már ott is látni szivárgó vizeket, amelyek jelzik, hogy hol fog szétfagyni a bunker teteje…

Az út tulajdonképpen az 1-es szakasz-fedezéknél éri el a bázist, de néhány betontömböt, sehová sem vezető lépcsőt lehet látni. A kettes szakaszfedezék lejjebb található, majd áthalad két kilövőálláson (ennek tetejéről vettem észre a halot). Felmásztunk a Cikloida fedezékének tetejére, ahonnan további képeket csináltunk a haloról, aztán megnéztük a 3-as szakasz-fedezéket.

Minden széthordva, leszerelve. Mivel nem tudtuk, hogy hol kereshetnénk a főépületet, ezért a siklóernyősök ugrópontja felé vettük az irányt, ahol megnéztünk és végigfotóztunk 3 felszállást.

A HÁP előtt éppen fiatalok készülődtek valami nagyobb bográcsozós bulira, úgyhogy nem is zavartuk őket. A fentieken kívül (no meg a geodéziai és meteorológiai mérőpont kivételével) nincsenek épületek a bázis területén. Hiába a lezárt út, úgy tűnik, azért a környékbeliek megoldották, hogy elhordják.

A Dobogókőre vezető főút melletti laktanya is elhagyott, szakszerűtlen elbontása folyamatban van.

MN1059 11/2 Pilisszentkereszt “SÉTÁNY”” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Tisztelt AZso!
    Tisztelet a kíváncsi amatőrnek. Sok az információ, de némi pontosítást hagy eszközöljek. A tüzelőállás ott kezdődött, ahol az aszfaltozott út véget ért. Ott jobbra (még a kerítésen kívül) volt egy kis betonplacc, amit még az építők csináltak maguknak, mi pedig parkolónak használtuk. Nagyon sose volt teli, mert az állomány tőbbségében nem saját kocsival járt fel, különösen télen. Már a kerítésen belül volt egy kis tégleépület, amiben az őrszoba és az EÁP (másképpen kapuügyelet) kapott helyet. Külön bejárattal természetesen. Ettől kezdve már a tüzelőállás létesítményei voltak. Jobbra két (nem azonos szinten lévő) placc, ahol a 7-es és a 7/A épület volt. (rakétatároló és gépjárműtároló) nyomuk sem maradt, tán csak a petonplacc.
    Balra a “G” hajtóanyagtöltő volt, ami tulajdonképpen egy kis betonplacc (hajdan volt rajta egy vas lábakon álló tető a hajtóanyag tartályoknak) és semmi más. Ez az út egyenesen a készenléti épületnek ment neki. A készenléti épület előtt ágazott el az út, jobbra: víztározók, “O” hajtóanyagtöltő, P-12 fedezék, 2 darab szakaszfedezék. Az 1. szakaszfedezék tetején volt az őrtorony.Tovább haladva juthattunk el a harci technika területéhez. Középen a központi irányító berendezés fedezéke (SZNR fedezék – orosz rövidítés), körülötte pedig a hat indítóállás. Legfelül a tűzvezető lokátor fedezéke az a nyitott betongyűrű. Az SZNR fedezékkel szemben a Cikloida (mikrohullámú rádiórelé) fedezéke, azon túl pedig a 3. szakaszfedezék, aminek a tetején ismét csak őrtorony volt. Ha nem fejeztük be a kört, akkor először a P-15 fedezékét találhattuk meg, majd a lőszerraktárat. Azzal szemben ugyancsak őrtorony, az összes közül a legmagasabb. És már vissza is jutottunk a bejárathoz.
    Míg a légvédelmi rakéta osztály 1981. január 13-án fel nem költözött, addig ott (az építést leszámítva) csak az a csillagászati sokszögpont (térképészeti mérőtorony) volt, aminek tengerszint feletti magassága 757,3 méter (hajdan a legmagasabb pont) volt. Az építés folyamán némi kupacot ráhordtak, így lett az új abszolút magasság 764,5 méter. Pontosabb (katonai) térképeken ez az előző adat szerepel, a magasabbat még a legfrissebb katonai térképen sem jelölik.
    Annak idején alapító tag voltam ezen a helyen, én voltam a legmagasabb beosztású technikus. Legalábbis az én beosztáyom volt a legmagasabban.
    Üdvözlettel: Hibácskó Ferenc

    • Kedves Ferenc, köszönöm ezt a remek és kiadós idegenvezetést. Büszkeséggel tölt el, hogy egy profi is hozzászólt a témához!

    • Tisztelt Ferenc. Mit tud, esetleg a II. vh alatt vagy elött használták ezt a területet katonai célokra?
      Fekete Géza

      • ezt a bázist 1977 környékén építették…előtte tudtommal nem volt ott semmi…

      • A II. Vh. előtti katonai hasznosításról nincs információm. A II. Vh. idején, mikor a szovjet haderő körülzárta Budapestet, talán köztudott, hogy a Budapest – Pomáz – Pilisszentkereszt – Esztergom műút volt utoljára nyitva. Ennek biztosítására, no meg azért, hogy a hegy tetejéről kifejezetten szépen be lehet látni (meg be is lehet lőni) Budapestet, egy igen jól megerődített támpontot alakítottak ki a németek. Ahol a hegytetőre fel lehetett jutni valamilyen épített úton, az természetesen védve volt, az erdő pedig rendesen el volt aknásítva. Ezért a szovjet csapatok Pilisszentkereszt és Pilisszántó felől támadták meg – és foglalták el a hegytetőt. Ennek bizonysága a Pilisszentkereszten található temető, ahol a harcok után jó néhány száz szovjet katonát temettek tömegsírba. Közülük még most is igen keveset sikerült azonosítani, jellemzően a szovjet elvtársak precíz nyilvántartásaira.
        A II. Vh. után mindössze annyi katonai tevékenység volt, hogy apránként aknamentesítették a hegyet.
        Változás csopán akkor volt, amikor 1980-ban az építő katonák birtokba vették a területet.

  2. Tisztelt AZso!

    A Pilis hegy tetején készült fotósorozat nagyon jó lett!
    Sokkal jobb így látni, mint ahogy mi a telefonjainkkal aznap megörökítettük a helyet! 🙂
    Annál is inkább mivel a mi kiránduló csapatunk 1-2 tagja is rajta van a fenti képeken.
    Egyáltalán nem zavartál volna minket, ha odajöttök beszélgetni vagy melegedni a tűznél! Mi “erdei népek” tartsunk össze!:-)
    Nem bográcsoztunk, hanem ott fent éjszakáztunk a srácokkal, de nem a 6 beállásos épületben, hanem a vele szemben levő 2 beállásosban, a fenti térképen a cikloida az.
    ha valaki az időjárás miatt esetleg fent rekedne éjszakára akkor a 6 beállásos jobb szélsőjét használja, mert annak jó a szellőzése, vagy a 2 oldalán nyitottakat.
    Mert a 2 beállósokban megáll a füst! Hiába van a menekülő járat!
    (egy éjszakát szenvedtünk akkor vele… és a nagy füst el is cseszte azt az éjszakát)

    Ha valaki kedvet kapna az ott éjszakázáshoz, akkor kiránduló szaktársi jóindulattól vezérelve mondom, hogy előre kérjen rá engedélyt, mert kiemelten védett terület!
    (az engedély beszerzése, ha megadják 3-12 hét és 5.500-10.000Ft/alkalom)

    Ugyanis van itt egy kiemelten védett növény, a Magyarföldi husáng, melynek az eszmei értéke 250.000Ft!
    Ezzel kapcsolatosan a parkerdő egyik erdésze világosított fel minket arra fele jártunkban, egy jelentős pénzbüntetés kilátásba helyezése mellett, ha elcsípne a természetvédelmi őr.
    De nagyon megértő lett velünk, amikor elmondtuk neki, hogy “rutinos”
    kirándulók vagyunk és a természet szeretete miatt kirándulunk, nem pedig a károkozás végett! Ez úton is köszönjük a segítő szándékát! – Ha olvasná egyszer 🙂

    Szóval a területre kirándulni-áthaladni pilisszentkeresztre lehet, de sátrazni ott aludni engedély nélkül nem. ugyan ez vonatkozik a Lom-hegyre is, pár napja eltelefonáltam pár órát a parkerdő-erdészetek-nemzeti park-természet védelmi főfelügyelet között és akkor okosítottak így ki! 🙂

    Az oldal nagyon jó! Igazán meghozza a hangulatot!
    És innen néztük ki a következő kirándulásunk pilisi célpontját is! 🙂

  3. KEDVES AZSO! NE HARAGUDJ A NAGY BETÜKÉRT,DE ROSSZ A SZEMEM ! VALAHOL LÁTTAM A SZUNYOGSZIGET/NÉPSZIGETRŐL/ IS BEJEGYZÉST ÉS MOST NEM TALÁLOM! ROSSZ VOLT NOTEBOOKOM! KÉRLEK SEGÍTS,HOL TALÁLOM! ANDRÁS TOVÁBBI SZÉP NAPOT!

  4. Helyismerettel (itt voltam katona 93 nov.-94 nov.) és némi kép anyaggal (2011.11.13) rendelkezem Kerepesről (11/14 Légvédelmi rakéta bázis). Nehezen, de a törvényt betartva sikerült a területre bejutnom, néhány dolgot leszámítva, a terület kimondottan jó állapotban van. Jelenleg kutyás őrök védik, FONTOS, A KUTYÁK, A ROSSZ KERÍTÉS MIATT, BÁRMIKOR KITUDNAK JÖNNI, HA MÁR KINT VANNAK, AKKOR AZ ŐRÖK SEM TUDJÁK ŐKET MEGÁLLITTANI. SAJÁT TAPASZTALAT, EGYEDÜL SENKI NE MENJEN ODA, TÖBBEN JÁRNAK VISSZA AKIK ITT VOLTAK KATONÁK (ŐK NEM LOPNI JÖTTEK) DE A KUTYÁK EZT NEM TUJÁK, TÖBB DURVA BALESET TÖRTÉNT MÁR !!! Ha valakit bővebben érdekel a telefonszámom:06304769791

  5. Helyismerettel (itt voltam katona 93nov.-94nov) és némi fotóval (2011.11.13) rendelkezem Kerepesről (11/14 légvédelmi rakétabázis). A terület, néhány dolgot leszámítva, jó állapotban van. Nehezen, de a törvényt betartva, sikerült a területre bejutnom. FONTOS, A TERÜLETET KUTYÁKKAL ŐRZIK, A KERÍTÉS ROSSZ ÁLLAPOTA MIATT, A KUTYÁKNAK NEM GOND A KIJUTÁS, HA KINT VANNAK, AKKOR AZ ŐRÖK SEM TUDJÁK ŐKET VISSZA PARANCSOLNI!!! TAPASZTALATBÓL MONDOM, EGYEDÜL SENKI NE MENJEN ODA!!! Sok egykori katona jár vissza, ők nem lopni mennek, de ezt a kutyák nem tudják, már több durva baleset történt (területüket védő kutyák)! Keresem a Kerepesen, (93nov.-94nov.) szolgált embereket. Akit bővebben érdekel: Mobil:06304769791 / Email cím:halla.pali@gmail.com

  6. Szevasztok! Én is Pilisszentkereszten voltam katona 1994-95-ig. Az őrszakaszban voltam. Az egyik levélben a sokat említett őrtornyokban ültem egész évben, és felülről szemléltem a történéseket. Szép emlékek, kár hogy vége lett. Itt az oldalon nagyon szép képek vannak, köszönet érte….
    Gulya Sándor

    • Sziasztok! Jók a képek, bár a fénykorában es sokkal élettel telibb volt. Most kicsit Pripjáty utánérzés. Jómagam is ott voltam sorkatona 92-93, és pár éve (jópár) jártam is arra. Fura volt, minden lepusztult. (A volt katonatársaknak: Nem fogjátok elhinni, a laktanyát a Gyenes őrízte civilben, még akkor ugyanaz a zasztavája volt…) Én valaha Zil-eket vezettem, és nyitottam, zártam azokat a szakaszfedezékeket, sok időt töltöttünk a 10-esben. Elméletileg heti váltás volt de volt hogy egy hónapig is fent kellett maradni.. Nem mondom hogy szép, inkább fura emlékek töltenek el a “hegy”-el kapcsolatban.

      • Szia Zoli! Még a Gyenes őrnagy őrizte a laktanyát? Az nagyon komoly. 🙂
        Én is ott voltam katona. Szintén Zil-t vezettem. Szállítottuk a Volhov rakétákat. A régi szép idők. 🙂
        Sokat voltunk a hegyen is. Hóban, fagyban. Akár fűtés nélkül, mert nem tudott feljönni az olajos Kraz.
        Most 2015-ben jártam ott és döbbenetes volt a pusztítás,amit a laktanyában végeztek. 😦
        Ami mozdítható volt, az már nincs ott.
        Jól emlékszem, hogy Te gitároztál sokat akkoriban nekünk?
        Tóth Csaba

    • Szeva Sanyi! Én meg osztályírnok voltam 93-tó 94-ig. Aztán egy kis kinti ügyem miatt bobby lettem. Végül őr századírnok lettem leszerelésemig. Szép emlékek. 🙂 Gyula az írnok

  7. Sziasztok
    90-91 -ben itt voltam katona,majdhogynem otthon (Kiskovácsi) ahhoz képest keveset jártam haza a beosztás miatt,cikloidásként állandóan a hegyen voltam 20-30 napokat is, a rajz nem túl tökéletes emlékeim szerint P-15 és P-18 -as lokátorok voltak

    • Persze! 1990. után. De azelőtt? Amikor ott a 11/2. megszületett, akkor bizony P-12 lokátorunk volt. Na jó, volt P-15 is, de az nem sok mindenre volt jó.

  8. Itt voltam sorállományú katona 1990. márciusától 1991. februárjáig. A hegyen eltöltött emlékek idővel megszépülnek. Legtöbbször a hegyen lévő objektumban voltam, a Pilisszentkereszti út melletti laktanyában ritkábban. 2011. év nyárán kirándulni voltam a családommal Esztergomban. Útba ejtettük ezt a csodálatos vidéket ahol a katonaidőmet töltöttem. Sajnálom, hogy a Pilisszentkereszti laktanyát még senki nem tudta hasznosítani és így lefog pusztulni. Remélem még lesz rá alkalmam, hogy a Pilis tetőre is feljuthassak. Amint a fotókat látom nagyon le van pusztulva. Vannak jó fotóim a katonaidőmből. A facebook oldalamon meglehet tekinteni, nyilvános. Üdv . Egy volt katona borsodból.

  9. Sziasztok,

    Én is itt voltam sorállományú 1988-89 között. Az éleslövészet előtt epszilon síkban majd utánna rövid idejig (a leszerelésig) távolsági kézikövetőként szolgáltam. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy részt vehettem egy éleslövészetben a néhai Szovjetúnióban, ami higgyétek el, hogy egy életre szóló kaland volt. Sajnos már nem sok bajtársomra és parancsnokomra emlékszem, a legtöbbjüknek már a nerére sem emlékszem. A parancsnok annak idején Berényi István? őrnyagy (elvtárs) volt. Ha valaki tud róla valamit szívesen venném és hálásan köszönném a visszajelzést. Az elvtársért elnézést, ezt a megszólítást sohasem szerettem, de az öreg parancsnokot mindíg is tiszteletem. Ugyancsak megemlíteném Juhancsik Tibor??? századost, és Szőke Sándor??? hadnagyot (századparancsnokom), akiket semmivel sem kevésbé tiszteltem. A tiszthelyetteseket viszont nem szerettem, mert képzetlenek voltak és visszaéltek a hatalmukkal.

    Most két éredekes részletet szeretnék megosztani veletek, ami annó a hegyen történt:

    Az első epizód Berényi őrnagy képzettségét dícséri. Egy gyakorlat alkalmából a dandárból adták fel a megsemisítendő célt valamilyen mikróhullámú összeköttetésen keresztül, a technikai részleteketre nem emlékszem. Az őrnagy határozottan visszautasította a cél lelövését, míg az összes többi Budapest környéki harcálláspont elfogadta azt. A dandárból valami nagyfejű üvöltözni kezdett, hogy SÉTÁNY, SÉTÁNY mi a franc van? Berényi őrnagy kissé halkabban, de ismét határozottan visszautasította a célt. Ekkor már hatalmas volt a hangzavar, SÉTÁNY! SÉTÁNY! mi van? Erre Berényi, igen bátran (a nagy, nagy parancsnok tekintélyével szemben) hardamszor is visszautasította a célt. Erre hatalmas és döbbent csend lett hosszú, hosszú ideig. Ezután iszonytató üvöltés a hangszóróból, a nagyfejű (tábornok?) őrjöng, majd eszét veszti! Sorra becsméreli a harcálláspontokat, hülyék, idióták, hát nem láttok a szemetektől? Kivéve SÉTÁNYT, ez igen SÉTÁNY gratulálok, SÉTÁNY volt az egyetlen, aki észrevette, hogy a cél hatósugáron kívül van! Csapda volt, egy próbatétel, amit az öreg parancsnokom bátran kiállt!

    A második anekdota sokkal prózaibb. 1988 telén hatalmas hóesés volt. A hó még nem lett volna gond, de szél összehordta a harcálláspont előtti betonplaccon, néhol 3 méteres kupacokat alkotva. Először gyermetegi örömmel a PV kabin elől ugráltunk le a hóba. De a parancs az volt, hogy estére a parancsnok nem akar egy hópelyhet sem látni a felvonulási téren. Megfeszített munkával is csak ösvényeket tudtunk vájni a hóba. A kábeltepsikbe lapátoltuk a havat, majd a derékszíjukat hozzákötve elhúztuk a tér szélére és kiönttöttük, mert ekkorra térről ellapátoli lehtetlen volt. Egy hétig tartott elhordani.

    Szóval feltörtek belőlem az emlékek. Közel 18 hónapot jobbára a pilistetói hegyen tötöttem úgy, hogy a körletelhagyónak csak az első oldala telt be. Nagy részt elvesztegetett hónapok voltak, de mégis csak a szépre emlékszem. Itt határoztam el, hogyha egyszer leszerelek elvégzem a főiskolát és így is lett. Azóta jó állásom és szép családom van. Remélem, hogy a néhai bajtársaimnak és parancsnokaimnak is jól megy a sora. Elnézést ha valakit untattam volna az emlékeimmel.

    Üdvözlet mindenkinek!

    • Berényi István (Pilisszentkereszten él a hajdani katonaai lakótelepen. Már rég nyugdíjas.)
      Juhancsik János (Pilisszentkereszt után megjárta az akadémiát, a 11/9-et, mint parancsnok, majd a HM-et. Pilisszentkereszten épített egy házat, ott él. Rég nyugdíjas.)
      Szőke István. (Időben leszerelt, most valami vállalkozó, ha jól tudopm, Pomázon él.)

      • Most kaptam nemrég a hírt, hogy Berényi István a múlt hét szombaton meghalt.

    • Szia!
      Én is ott voltam katona 1987máj-1988- nov -ig.,szerintem valami idő pontot keversz mert amikor 87-jún végén visszajöttem kiképzésröl (Debrecen)július elején jöttek vissza Karakum sivatagból srácok és ez volt utolsó lövészet.Én irányitó százados voltam Zefes voltam és uv-és.Akik akkor voltak századbol akire emlékszem Bólya Frédi ó Érdi volt Schubert Imre ő Százhalombattai volt én is az vagyok és Boros ó keresztnevére nem emlékszem.Ők 1986 nov. vonultak,de századombol emlékszek Csörgö Andrásra 1987 febr vonult és Balázsi Kálmán 87-nov.vonult.Akkoriban Berényi istván örnagy volt osztályparancsnok Dékány József alhadnagy századparancsnokom Szőke hadnagy szakaszparancsnok és Labadics alhadnagy másik Kenyeres százados.Kannibáloknál Dér Százados ,Vezetési századnál Petróczyi Főhadnagy késöbb váltotta Eddás nem tudom a nevét fötörzs lett parancsnokés Petróczy átjött Irányitóhoz.Amikor szereltem 88-nov,akkor jött el Berényi örnagy ő adta utoljára nekünk le szerelő papirokat.Utána Tömböl örnagy lett osztályparancsnok. Nézd meg nem kevertél össze valamit.
      Üdvözletem:Bálint Dániel

      • Nem is a Berényi adta a leszerelő papírokat a 88-novemberbe leszerelteknek hanem a Tömböl. Erre nagyon pontosan emlékszem mert én maradtam utoljára és nem volt a dobozban a személyim. (Két hétig kerestem a hadkiegen.) Ez miatt nagyon beleéget a memóriámba.

        Mészáros Rudi alias a “Gizmo” a kannibáloktól 1987 májustól 1988 novemberig.

  10. Sziasztok
    hogy hivták 1981-ben a koordinátás hadnagyot?jol emlékszem hogy Gyurcsik Attila?Dér hdgy vel egyidös volt
    látva a képeket nyáron elmegyek….

  11. Sziasztok
    Én is ott voltam katona 1989-1990 között. P18 lokátoros voltam. Az osztályparancsnok Tömböl László örgy. , a századparancsnokom Németi főtőrzs (Eddás) szakaszparancsnokom Tiszavölgyi József örm. Ott volt még Szőke István mint törzsfőnök, Dér százados a kannibálok századparancsnoka. És “szmöre” Tótfalusi örmester et. + sokan mások pl. Kapin hdgy. mint ifjú titán.
    Jártam arra 2011.ben, borzalmas állapotban van az egész volt laktanya.

  12. Sziasztok.
    Pár hete jártam a Pilistetőn. Ez a bázis mindenki által le van írva aki arra járt, mivel érinti egy túraút viszonylag sokan ismerik és sokan is járnak arrafelé. Az állapota viszonylag változatlan, mintha valami misztikus dolog nem hagyná öregedni. A fedezékek azok ugyanúgy megvannak mint egy vagy két éve amikor először jártam ott.
    A toronyban néhány önkéntes időjárás mérő állomást rendezett be a hely időjárási egyedisége miatt. Szerencsére zárva van, fenn a tetején napelemek és szélgenerátor termel áramot. a weboldaluk címe: http://www.pilismeteor.hu
    Újabban két webkamerájuk is van, télen jobban látni a fedezékeket és a hó vastagságát is.
    Találkoztam itt már kutyás szánnal is, télen számolni kell azzal hogy az út nincs tisztítva a kereszteződéstől ahol a valamikori parkolót a túrázók használják.
    Tervezem még hogy az urak asztalán lévő bázist is megnézem. Csak még nem tudom Esztergom felől hogy jutok oda.

    • Az Urak Asztalára vagy a Hegytető parkoló felől lehet feljutni végig követve az aszfaltot Papréten át, vagy Pilisszentlászlóról egy turistaúton az aszfaltig és onnan ugyanaz, aszfalton. Most nincs előttem térkép, de nem bonyolult. A Hegytetőnél szokták dézsmálni az autókat, úgyhogy talán érdemes a faluban hagyni az autót, onnan sem bonyolult feljutni. Paprét a kulcsszó, onnét pedig tovább felfelé a sorompóval lezárt úton.

      Bringával ezek a távok lazán teljesíthetőek.

      • Köszönöm szépen. Főleg az autódézsmálási tippet mert külföldi rendszámmal gondolom hamarabb rámszállnak. Nagyszerű a blog, úgy akadtam rá hogy a pilisben kóborolva a pilistetői bázisra tévedtem, nem tudtam micsoda hát keresgéltem a neten.

  13. ide is tervezek eljönni valamikor… a sorompó előtti parkolóban szokás dézsmálni az autókat? (kugli térképen néztem, hol lehetne megállni)

    • Nekünk nem volt gondunk a parkolóval, de fel lehet oda (a parkolóig) menni busszal is Pilisszentkeresztről, ott a faluban nincs gond az otthagyott autóval.

  14. Azt szeretném megkérdezni, hogy a töltősor milyen célt szolgált? Én két kisebb-nagyobb tartályt véltem felfedezni félig tele volt vízzel mindkettő, kifelé pedig kék csövek vezettek. Valamint a bázisokban volt világítás? Mert már mindent elloptak sajnos! 😦

    • A töltő soron a rakétákat töltötték fel a hajtóanyagokkal. ami tartályokat találtál, azok tűzivíz és ivóvíz tartályok voltak. ezenkívűl volt még olajtartály és szenyvíztisztitó is. a bázison volt világítás. 22kv ment fel, a bejáratnál volt egy trafóház, ami 380v-ra alakított.

      • a töltős sornak már csak a maradványait találod…egyik sárga kerámia lapokkal volt lerakva…abból talán még fellelsz valamennyit. a víztározók mellett volt a készenléti épület.

      • A Pilisen nem volt töltősor. (Szánom, bánom az összes bűnömet, de az eredeti rajzon ezt rosszul tüntettem fel. Rosszul emlékeztem rá.)
        A tüzelőanyag töltő a 7-es épülettel szemben, a töltés túloldalán, az oxidáló-anyag töltő meg a készenléti épület és a szakaszfedezékek között volt.
        Amiket találtál: Volt fent egy 10 köbméteres ivóvíz tartály, egy 50 köbméteres tűzoltó víztartály. A készenléti épület kazánházának gázolaj tartályai ott voltak az épület mögött.

    • a képen sz-125 nyeva rakéta van. itt sz-75 volhov volt. szerintem jelöld a videóban, hogy a képek honnan származnak (motorostura.hu!).

  15. Az a két régi képet a pilismeteor.hu-n találtam a többi kép és videó mind saját. És köszi a pontosítást így már el tudom képzelni, hogy mi volt ott. 🙂

  16. wikipedian keress rá van egész jó leírás…vagy az index forumán is van egy terjedelmes topic…ha van kedved végig olvasni (http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9120320&la=128735208)…vagy fb-n keresd meg a Hibácskó Ferencet, ő nagyon jól ismeri ezt a technikát (meg ezt a helyet is…a háp tetején lévő kör alakú fedezék volt az ő lakhelye itt)… a kölcsönzött képekről csak annyit: mindig írd ki a forrást.

  17. Tisztelt Uraim!

    Rendkívül érdekesnek találom ezt a beszélgetést, ugyanis sokat járok a Pilis-tetőre és talán azt mondhatom ,hogy kedvenc helyeim egyike. Már gyerekkoromban is jártam arra többször a szüleimmel és rendkívül nagy hatást gyakorolt rám. Maga a táj és a beton objektumok… Varázslatos. Azóta építésznek tanulok és idén tavasszal diplomázom. Egyik ötletként felmerült bennem a légvédelmi bázis esteleges újrahasznosítása diplomaterv szinten. Rendkívül érdekes téma szerintem. Amennyiben önök közül bárkiben felmerült már ezzel kapcsolatban bármilyen ötlet és szívesen megosztaná velem, esetleg egy közös ötletelésbe beszállna, kérem keressen meg az alábbi e-mail címen: irjide@citromail.hu Előre is köszönöm az együttműködésüket! L. Gergely

  18. Meglepődve látom, hogy működik a cenzúra. Tehát ide csakis szépet és jót lehet írni, mi lett volna, ha megírom, hogy R. honvéddal hogy bánt diófának becézett T. törzsőrmester? Mert ugye nevezett honvéd a kisebbséghez tartozott. Az meg hogy B. I. emberi vonásokat nem tudott felmutatni a legénység felé, tény kérem szépen! Tudom én, hogy az idő sokak számára megszépíti a kellemetlen emlékeket, de a tények makacs dolgok. Ha a lelkem mélyén belegondolok, én is csak a szépre akarok emlékezni azokról az időkről, pedig akkoriban gyűlöltem az egészet. Ma 50. évemet kezdve én is nosztalgikusan emlékszem a sorkatonai időmre, hogy is ne, hisz akkor voltam fiatal, az ember hajlamos csak a szépre emlékezni, de azért nem volt az csak habos torta, hogy Pelikán elvtárs szavait idézzem a Tanú c. filmből. Hiszi, vagy, sem, a tisztelt blog gazda, voltak ott igen embertelen dolgok is. Temetésre készülő honvédtól tagadták meg az eltávot egyetlen napra. Az igazság árnyaltabb, mint a rózsaszínűre festett múlt, aminek teret enged, szemben a valosággal.

    • Kedves Ferenczi Alfréd,
      természetesen működik a cenzúra, bár ezt moderálásnak hívják ebben a formában. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi törvények szerint a bloggazda a felelős a hozzászólások tartalmáért, így akár jogsérelem esetén is, ezért engedtessék meg, hogy a tárgyhoz (a régi légvédelmi bázisok jelene) nem szorosan illő, konkrét, beazonosítható személyekről ne lehessen se jót, se rosszat mondani. Köszönöm!
      Én is voltam sorkatona, vidéken, budapestiként hátrányosan megkülönböztetve, hetekig bezárva értelem nélkül, de ez maradjon meg abban a formában, ahogy van, nem pedig egy nyilvános blogon.

    • Kedves Ferenczi Alfréd: Nem tudom mit tettek önnel a katonaság alatt, hogy ennyi idő elteltével is ekkora gyűlölet van önben. Minden emberrel történtek ott kevésbé jó dolgok is, de ma már tényleg csak a szépre emlékszünk, a többire csak legyintünk, vagy már felnőttünk arra a szintre, hogy megértsük, mi miért is történt… Őszintén sajnálom magát!

  19. Tisztelet mindenkinek.
    Az internetes felületen nagyon könnyedén félre lehet siklani, ami rendre meg is történik. Érdemes megérteni ennek a törvényszerűségeit, mert akkor fel sem merül a kérdés arról, hogy el kell-e hallgatni, vagy el kell mondani a katona élet történeteit. Biztos vagyok benne, hogy mint az élet egyéb területén, a katonaévek alatt is történnek visszaélések, és ezekre nem megoldás az, ha pl. egy ilyen helyen azt felhozzuk. Ez nem jelenti azt, hogy bármit el kéne hallgatni. Senkit nem akarok védeni, de valójában a blogban szereplő cikk arról szólt, hogy ma 2014-ben ez a volt légvédelmi bázis kedvelt kirándulóhely, aminek természetesen van története, de a lényeg, hogy szeretünk odajárni, és az ott található nyomokat szeretnénk megérteni. Én nem sajnálok senkit, csak azt gondolom, ha a BKV megbüntet, mert nincs jegyem, akkor ne az Akácfa utcában balhézzak a pult mögött ülővel. Ja igen, én nem voltam katona. üdv mindenkinek és szép tavaszt, jó kirándulásokat, jó fotózást. Fekete Géza

  20. Tisztelt Szabó Úr. Először is nem tartok igényt a sajnálatára, én csak az igazságot írtam le semmi egyebet. Már megbocsásson Ön is meg a Tisztelt blog gazda is, de ez a fajta “csak a szépre emlékezünk” hozzá állás durva hasonlattal élve olyan, mintha egy volt munkatábor esetében elhallgatnánk az ott történt embertelenségeket. Ebben az értelemben meg se említsük a szovjet gulágon történteket, mert hát olyan szépen nő az ibolya azon a földön, ahol nagyapáink éhen haltak. Aki meg nem volt katona, kedves Géza, arról azt kell mondjam, hogy fogalma sincs az egészről. Nem fogok legyinteni olyan dolgokra, amik az akkori trendnek ugyan megfeleltek, de az egyént megalázó helyzetbe hozták nap, mint nap. Három gyermek édesapja vagyok engedtessék meg nekem, hogy az akkor történt igazságtalan dolgokra ne legyintsek azzal a jelszóval, hogy “rég volt, szép volt”. Mert nem volt az. Az ott történt dolgok éppen úgy hozzá tartoznak a Pilis tető történetéhez, mint a szép élmények, amit Önök eme csodálatos kirándulásaik alkalmával tapasztaltak. Tisztelettel: Ferenczi Alfréd

  21. Tiszteletem mindenkinek!

    Én is jártam már kétszer a hegytetőn és csodálattal néztem minden egyes alkalommal a fent lévő épületeket. Sajnos amikor üzemelt akkor édesapámmal pár alkalommal megmásztuk a kisebbik hegyet (pilisszántó felöl), de a kutyás őrök miattnem mertünk közelebb menni.
    Többen írták, hogy akár egy hónapig is fent kellett tartózkodni így felmerült bennem a kérdés, Hogy volt fent valamiféle legénységi szállás is? Ha igen akkor az merre volt? Illetve a víz hogyan jutott fel a hegytetőre? Azt tudom, hogy a szántói üdülő körzet azután kaphatott vezetékes vizet miután bezárták a szentkereszti laktanyát és felszabadult a kapacítás…
    Amikor javában dübörgött ez a helyőrség akkor mennyien voltak nagyjából fent a hegytetőn?
    Gondolom kicsit komolyabban volt ez véve mint nálunk a 12. légvédelmi rakétadandárnál a 2000-es évek elején.
    Ja és még annyi, hogy ugye a szolgálatos katonák teherautóval közlekedtek a parkolótól a tetőig és nem kellett végiggyalogolniuk az 5km-es utat. Vagy mégis?

    Előre is köszönöm a válaszokat.
    Ákos

  22. Ákos: a vizet “lajtoskocsival” hordták fel.Volt legénységi szállás. Menj el a zsámbéki légvédelmi múzeumba, ott találsz egy ugyanolyan épületet.kb 40 (?) katona volt fenn készültségben, de napközben akár 100-150-en is.Elvileg busszal jártak fel.

    • Köszönöm a gyors vàlaszt.
      Még az merült fel bennem kérdésként, hogy a több beállásos fedezék előtti tér most igencsak hiányos ajzattal rendelkezik. Mintha valaki elhordta volna a burkolatot meg az alatta levő ajzatot is. Milyen burkolat volt az ami ennyire kellett valakinek? Most csak nagy tátongó gödrök vannak ott.
      Ja és a legénységi szállás merre volt?

      Ezeket az épületek a katonaság bontotta el vagy a helyiek szorgos munkájának köszönhető?
      A lenti laktanya évekig őrizve volt és ha csak a bejárat közelébe ment valaki akkor már csaholtak a kutyák, de most mintha már azt sem őriznék… Így nehéz elképzelni, hogy a fenti létesétményeket senki sem őrizte.
      Olyan 5 éve voltam fent először és akkor még a siklóernyősök felszáló helyéhez menet át kellett mászni a kerítésen. Tegnap előtt már viszont le volt taposva a kerítés.

      • A helyi riszájkling bizottság hordta el az épületeket , meg minden mozdítható vasanyagot is. a 10-es épület (készenléti épület-amit te szállásnak hívsz) ott volt ahol befelé jövet egy idő után szétágazik az út, ott a domb tetőn volt, a víztartályok előtt. Az út beton járólapokból volt lerakva, amiből egyet ott hagytak, ha ügyes vagy megtalálod. Alatta múrvával töltötték fel a talajt. A beton járólapokat egy helyi vállalkozó hordta-lopta el, amit eladott a környéken 3000 ft/darab áron utcai burkolatnak. A járólapokat nem csak innen lopták el, hanem az összes dunántúli tásról is.Ezen az oldalon találsz valahol egy skiccet, hogy mi hol is volt a területen. ( a rajz Hibácskó Ferenc műve,ezt nem tüntették fel itt az oldalon)

    • Így igaz. Ezt én is megerősíthetem. A vizet mindig úgy kétnaponként egy nagy un. vizes Kraz katonai teherautó hordta fel a lenti laktanyából. A laktanya és a bázis között a honvédség tulajdonában lévő autóbusszal közlekedtünk. 1990 októberében vagy novemberében történt, hogy elromlott a vizes Kraz. Ekkor kértek kölcsön egy másik egységtől , hogy fent a hegyen állandó készültségben lévő katonákat vízzel el lehessen látni. Aztán a kölcsönkért tartály kocsi is elromlott. Öt teljes napig nem volt vizünk, nem tudtunk fürödni, mosakodni. A dolgunkat is az erdőben kijelölt helyen végeztük. Harmadik vagy negyedik napon történ, hogy este igen jól esett az eső. Jól meg is fürödtünk az ereszcsatornából kiömlő vízben. Nagyon hideg volt de már nem bántuk, mert nagyon ápolatlanok és büdösek voltunk. A hegyen az állandó készültségben felöltözve ruhában kelet aludni hetekig, egyedül csak a surranó könnyítés volt megengedve. Tiszta csere kéthetente de inkább saját magunk mostunk mivel ha valaki egyszer tudott szerezni magának nem túl kopott, folt nélküli gyakorlót, inget akkor azt inkább megtartotta magának. Sok sok történetem van és nosztalgiával gondolok vissza. Jó volt, szép volt. Van mit mesélni a gyerekeimnek akik már ezt nem tapasztalhatják meg.

  23. Érdekes amiket írtál.
    Ezek szerint senki sem őrizte a fenti bázist a bezárása után?
    Mert a leírtak alapján eléggé szervezett módon ment az újtahasznosítás és azért csak szemet szúrhatott amikor teherautókkal hordták le az építőanyagokat…
    Ugyan ezen gondolat mentén viszont érdekes, hogy a laktanyát miért nem hordták még szét?
    Egyáltalán jól láttam, hogy nem nagyon van őrizve már a lenti laktanya?

  24. Kedves Szabó Gyula. Ti hogy mentetek be oda? Engedéllyel vagy anélkül? Senki nem őrzi, ha be megyünk nem lesz baj?

  25. A laktanya magánterület, úgymond belógtunk. Próba szerencse alapon… nem lett bajunk 🙂 A tüzelőállások szabadon látogathatóak viszont.

  26. Tisztelt Katonatársak!
    Én szvk-ás voltam a 1059-nél, még Börgöndön. 1975 és 1978 között. Szerencsésen megúsztátok azokat az állapotokat, amit a pk és a törzsfőnök csinált. Többen közülünk parancsnokok lettek a rendszerben. A mi főiskolás szakaszunkból is már többen meghaltak. Az élet múlandó, ahogy a börgöndi állásterület is az enyészetté válik…
    Mindenkit üdvözlök! Én voltam szolgálatban, amikor a koronát hozták az amik…. dr Fekete Antal János
    A mi Dvinánknak 1008-as volt a száma és az én szvk-ám volt a legkevesebbet üzemelő a VSz-ben.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s