Múlt szombaton az újpesti Népszigeten (mások szerint Szúnyog-sziget) jártunk.
Régen, réges-régen ez egy pezsgő hely volt, mára már nem az.
Az egyik oldalán hajógyár volt (nem tudom, létezik-e még ill. hogy mikor dől össze), a belső oldalon mindenféle ipari létesítmények voltak/vannak, míg az UVH-tól délre a külső oldalon csónakházak voltak/vannak.
Egy időben felújították a rakpartjának a köveit, úgyhogy a Duna el nem mossa.
Mára úgy néz ki a Népsziget, mint egy elhagyott szovjet laktanya. A híd mellett a MÁV (ex?)ingatlanján egy kecskefarm üzemel (a farm területén gyanúsan egyszerre kiszáradt az összes évszázados fa), a csónakházak közül egy-kettő mintha működne, de nem egyértelmű. A kövek közé bokrok tolták be gyökereiket, lassan a rakpartról nem látni a vizet a bokroktól.
A belső oldalon a horgásztanyákat is üldözni kezdték, nyilván nem tetszett a Prestige Towers lakóinak. A déli végén lévő hidat felújították, bár a hídfőhöz vezető utat nem, úgyhogy húgyszagos kátyukat lehet kerülgetni.
Tisztára vadregényes az egész.
A parti sétány szemmel láthatóan kutyák és gazdáik sétáltató és ürítő-helyévé vált, garantáltan belelépsz valamibe, ami egyszer valakiből jött ki…
A környék elhanyagolt, tragikus. Papolnak itt, hogy nincs a városnak kapcsolata a vízzel, hát így nem is lesz. Szomorú látni, hogy egy ilyen előnyös helyen lévő terület így pusztul el és válik az enyészetté. Pedig a víz egyre tisztább, a part menti részeken lelátni az aljáig, de ez senkit nem érdekel, a part egyre mocskosabb.
Pedig innen a legszebb a naplemente, ahogy becsúszik a budai hegyek mögé és remek sétálóhely, közpark lehetne a kutyaszaros ösvény helyén.
Erre sajnos azonban nem sok esély van, hiszen ez a helyzet szemmel láthatóan senkit nem zavar rajtunk kívül. A polgármester éppen el van foglalva a hitelfelvétellel, amellyel tönkre fogja tenni a kerületet húsz évre, miközben a kerület most túlzottan jó állapotban, csak éppen (éppencsak) nincs rossz állapotban.
No mindegy, a képek mellé álljon itt egy kis életkép-videó a végére, jó szórakozást hozzá!
AZso dot net 
“miközben a kerület most túlzottan jó állapotban, ”
Gondolom itt a “sincs” szó maradt ki. “miközben a kerület most sincs túlzottan jó állapotban, “
Jogos! Mit szólnál, ha átküldeném posztolás előtt az írásokat? Mennyit kérnél előzetes lektorálásért? 😉
Kösz!
🙂 Nem kérek semmit. Elolvasom, és jelzem a hibát, hibákat.
Egyébként témában hozzászólás: Melyik irányból mentél be? Ha jól gondolom, délről. Északról be lehet hajtani autóval? Érdemes kint hagyni a kocsit és besétálni?
Hehe…
Északról be lehet menni a Zsilip utcán egy relatív elhagyatott úton.
Van egy hevenyészett parkoló a hídtól északra, mindig sok autó áll
ott. Nem gáz, legalábbis nappal, ott lehet hagyni a kocsit.
Vagy meg lehet állni az út végén a szigeten, ott elég nagy a
jövés-menés, nem piszkálják a kocsikat.
Érdemes felkészülni az igénytelen, lepusztult környezetre…
A NAGYSZÜLEIM AZ 50-ES ÉVEKTŐL ITT VOLTAK CSÓNAKHÁZ GONDNOKO 83-IG! GYEREKKOROMBAN MINDEN NYARAT ITT TÖLTÖTTEM HA BÁR NEM LAKTUNK MESSZE! A TAHI UTCÁBAN ANGYALFÖLDÖN! AZ ÉRDEKESSÉG KEDVÉÉRT MÉG LEÍRNÁM,HOGY AZ EGYETLEN HELY AHOL LAKNAK AZ A NAGYSZÜLEIM HÁZA MÉG! EGYXÉBKÉNT HAJLÉKTALAN SZÁLLÓ IS VAN A SZIGET ELEJÉN,DE MOST MINTHA TALÁN ÚJRA KEZDENE A SPORTOLNI VÁGYÓK ÁLTAL A SZIGET ÉLEDEZNI!
A KIEGÉSZÍTÉSKÉPPEN MÉG ANNYIT,HOGY A KOMP ÁLLOMÁS MÁR NINCS MEG A MEDER UTCA KÖZÖTT AZT IS LEBONTOTTÁK! JANUÁRBAN JÁRTAM A SZIGETNÉL A MEDER UTCÁBAN,AKKOR JÓ IDŐ VOLT ÉS A SPORTISKOLÁSOK IS MOZGATTÁK MAGUKAT!
Én pont a most hajléktalan szálló, annak idején Művelődési Minisztérium üdülőjében nőttem fel szüleimmel, nagymamámmal. Nagymamám volt a gondnok míg a minisztérium el nem adta az üdülőt. Nagyon remélem, most a sajtóban sokat hallott indokolatlanul eladott állami tulajdonban volt üdülőket az állam visszavásárolja és köztük lesz ez is. Nagyon boldog gyerekkort tudhatok magaménak. Anno csodás környezet, jó levegő várta a pihenni vágyókat. No meg az a finom hekk, sült krumpli és a fröccs (utóbbit én még akkor nem ihattam). Rengeteg fénykép őrzi az emlékeket. Ha tehetném visszapörgetném az időt!
Az 50-es években egyszer Újpesten voltunk vendégségben egy madarásznál akinek a lakása teli volt kalitkákkal. Tőle hallottam, hogy ide jár a Szúnyog szigetre énekes madarakat befogni. Később is volt itt élet, az újpesti csibészek és prostik itt nyaraltak a Lidón ami egy homokpad volt északabbra. Én a Tungsram strandra jártam gyerekként, ott tettem le az úszás vizsgát a vizijártasságihoz. Szomorú látni az elhagyott Tungsram strandot a Google Earth-on.
Sajnos a Szúnyog-sziget teljesen lerobbant. Ma ha a Dunapartra gondolok, akkor a Marina-part vagy a Kopaszi-gát jöhet szóba. Az összes többi csak a mélynyomor. Kosz, szenny, bűz, dudva – igénytelenség.
Én a Szúnyog-szigeten születtem a 21.sz. Á.É.V. üdülőjében. Mire kijöttek a mentők már megvoltam, majd az Újpesti kórházba vitték anyámat és engem. Miútán kiengedték anyámat a kórházból, már nem mentünk vissza, mert idő közben kaptak egy 10 m2-es szobát a vállalattól a Bp.V.ker. Guszev u.-ban. De egy nagyon érdekes dolog, hogy amikor a Szúnyog-szigetről hallok, olvasok, vagy arra járok ( ami nagyon ritka ) mindig elérzékenyülök. Egy pár éve megprobáltam visszatérni és vásárolni egy vizi “búngit” de sajnos az eladó idő közben elhúnyt és igy abba maradt. Sajnos! De a cikk, hozzászólások és a klipp nyomán a héten kimegyek és végig járom ismét. Köszönet!
Kérdezném a klipp feltevőjétől, hogy a film alatt mi az a kellemes zene? Ki az előadója és a zenei szám cime? Előre is köszönöm!
Hmm, ez aztán a kalandos történet, egy vállalati üdülőben születni… Ma már aligha történne, ha másért nem azért sem, mert már nem nagyon vannak vállalati üdülők…
Sajnos a séta óta eltelt időben sem változott semmit a véleményem, ahogy a Szúnyog-sziget sem, leginkább a reménytelen szó jut eszembe jelzőként, ha rá gondolok. Nem messze onnan, a Marina-part példája mutatja (félig-meddig), hogy hogyan is kellene kinéznie egy ilyen helynek, de én nem is látom, hogy bármi történne, hogy ez egy olyan hely legyen, amire kellemes emlékeket felidézve gondolhat az ember. Ehelyett a gazdátlanság és az enyészet lengi körül.
( A zene az a Youtube által ajánlott jogtiszta zene, Antaeus: Byzantine Meditation, megtekinthető itt: http://www.youtube.com/watch?v=Lg-64d2iZ10 )
Nagyon szépen köszönöm a gyors választ, valamint a zenei szám cimét.Azért a héten kimegyek! :-))
Továbbiakban is figyelemmel fogom kisérni oldaladat. Kivánok minden jót és további “eredményes” fotozást és bejegyzéseket.
Köszönettel: Sümegi Ferenc ( Sümi )
Köszönöm, enyém a megtiszteltetés!
mennyit bogracsoztunk, buliztunk a parton… sok szep emlek kot ahhoz a terulethez. nagyon sajnalom, hogy igy lerobbant, pedig sok ember jarna le napozni, pihenni kicsit. a mulatok meg megvannak? isteni a hekk arrafele!
A mulatók az út mentén léteznek (bár az már szigorúan véve nem Újpesthez tartozik, hanem Angyalföldhöz), de sajnos nagyon messze vannak attól a színvonaltól, amire azt mondanám, hogy kellemes, nyugtató, vonzó, stb.
A 8o -as években a Duna II csonakházban béreltem egy nyaralot. Minden nyaramat itt töltöttem . Holott bent a városban volt föbérletem. Zsongás boldogság öröm sok jo barátság jo halászvacsorák . Pedig nem voltunk gazdagok. Innen jártam dolgozni. Öröm volt nézni a Partizán / igy hivták / az üdülöt vagy 1oo apro szobácskával.
Kedves Mindannyian!
Nagyon örülök ennek az oldalnak. Én vagyok a legfrissebb szigetsétáló itt, mert a múlt héten 2014. január 10-én mentünk végig.45 éve nem voltam ott, azonban kicsit én is nosztalgiázni szerettem volna.Újpestről mentünk gyalog fel a hídra, és onnan jobb kéz felé le a lejtős betonúton. Első döbbenet ott ért, mert egy olyan autóbontónak látszó, telepet találtunk, ami szavakat nem érdemel. Kocsival a Zsilip utcánál lehet lemenni, és gyakorlatilag egész a sziget végéig visz betonút.
Ahogy leértünk a sziget területére, egy nagy elkerített nagyon büdös telek mellett találtuk magunkat, ahol legalább 40 kecske, továbbá kacsa és más háziállat volt. Valaki egy kicsi gödröt (tavat) is ásott az állatoknak. Hát nem XX(I). századot jellemző látvány. Az itt álló házak most már magánhasználatúnak látszanak. Nem emlékszem, hogy régen mi célt szolgáltak(Vízművek?). A Darugyár épületei elhagyatottan üresen enyészettnek kitetten állnak, de az udvaron működik egy új Daru Zrt.
Tovább sétálva elhagyott telkek, néhol még működő csónakház. Kerthelyiség is van kettő, az egyik a bárka formájú. Ami legjobban tetszett, egy elhagyott fehér házacska melléképület nélkül a gazban, és hatalmas plakát hirdeti, hogy Belügyminisztérium üdülője. Hát ide biztosan 25 éve nem jött senki a minisztériumból. Esetleg az ingatlangazdálkodási osztály. A campingnek nyoma sincs. Ami a legborzasztóbb, hogy azokat a hatalmas, két emberes fákat most frissen kivágták, még a tönkjüket lehet látni. Vagy az állatoknak kell a hely, vagy oda is építeni akarnak? A Vízművek területéről van szó, vagy itt volt a foci pálya?
Gyermekkoromban itt tanultam meg kajakozni a KSI-ben. Örömömre szolgált, hogy talán egyedül ez a legrendezettebb ingatlan, látszik, hogy járnak ide fiatalok gyalog és kocsival is.
Az egyemeletes épület a KSI-vel sréhen szemben nem emlékszem, hogy kié volt, most hajléktalan szálló elég rendezetten .. A sziget végére érve egy kis gyaloghíd vezet a Marina park-i lakóparkhoz. A hajóállomás gyönyörű, kulturált és egész évben működik. Döbbenet a nagy kontraszt a hidacska két oldala között. A Hajógyárból már csak a dokk látszik, aki nem tudja, hogy mi volt ott, nem is gondolhat rá.
Mondanám, talán jó is, mert béke és nyugalom van, a Dunapartra lemenni, köveket dobálni lehet. De családostól kivonulni és egész napot kinn tölteni már kellemetlen lehet a hiányzó kiszolgáló helyek miatt (pl-ul ugye Wc)
A kivezető út a Dunaplázához vezet, balkéz felé műemléknek mondható vasszerkezetű épület fával gazzal benőve. Mint egy memento.
Ne legyünk pesszimisták!
Lám a Kopaszi gát-at is rendbe tették, – minden csak idő és beruházó kérdése! Jó kirándulást kívánok mindenkinek!
Köszönöm a hozzászólást!
Az a kecsketanya (kecsketejet árulnak) a MÁV-é volt régen, a hatalmas fák teljesen váratlanul, hirtelen, egyszerre száradtak el, így jobb kivágni, minthogy valakire rádőljön vagy ráessen.
Sajnos nem hiszek benne, hogy a Kopaszi-gáthoz hasonló kultúrált hely lehet a sziget, vagy az öböl.
A hajógyár helyére épülő fullextrás lakóparkot a válság fújta el, bár a honlapjuk még működik: http://www.360budapest.hu/
Szerintem nincs olyan beruházó, aki erre költene.
Kopaszi-gát tetszik??? Szerintem borzalom amit ott műveltek. Máig körül van kerítve az egész elcsaklizott terület , aminek Nádorkert a becsületes neve, mert József nádor adta ajándékba a budaiaknak közparkként. (“a Nádorkert a mai Lágymányos területén, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között volt.”) ( http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsef_n%C3%A1dor). Először valami őrült az 1910-es években odarondította a kelenföldi erőművet (http://index.hu/kultur/2013/07/28/hoeromu_tura/) pedig akkor még bőven lett volna más üres telek. Szintén tájromboló volt a budai hengermalom odaépítése, ami uszályfogadó létesítményt épített a Lágymányosi öbölbe. 1877-ben megépítették a déli összekötő vasúti hidat (http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96sszek%C3%B6t%C5%91_vas%C3%BAti_h%C3%ADd) szintén a Nádorkerten keresztül. Az utolsó pofont a szocialista polgármesterség alatt Leisztingernek eladott Nádorkert (másnéven Kopaszi gát, Lágymányosi öböl stb.)
adta miután az egész területet körbekerítették a part egy részét lebetonozták, a horgászokat kitiltották, és egy kb. 100 férőhelyes autóparkolót szakítottak ki belőle.
Kedves Ibolya!
Örömmel és egyben bánatosan olvasom sorait. A KSI-vel szemben a Művelődési Minisztérium hétvégi pihenője volt anno, 42 évig volt a dédszüleim, nagyszüleim és szüleim gondnoksága alatt. Ott nőttem fel, gyermekkorom minden nyarát ott töltöttem unokatestvéreimmel. Szinte minden nap gondolok rá, boldog életünk volt az alkalmankénti nehézségekkel együtt. Gondolok ez alatt az árvizekre, talajvizekre. Szívesen visszarepülnék az időben. 🙂