Múlt hétfőn, este, elszaladtunk megörökíteni a fenti térplasztikát, leginkább arra emlékeztet az a rengeteg kő, lefedett burkolat, mint valami óriási kőszobor – csak laposra formázva. EU-s támogatásból készült el Újpest új főtere, amit amióta csinálják, hirdetik a helyi újságban.
Nos, megmondom őszintén, tök amatőrként, magánemberként, bloggerként, helyi panelproliként azt kell mondanom, hogy nem egy nagy durranás. Elköltöttek hétszáznyolcvan milliónál is több forintot, hogy leburkolják a városháza környezetét?
Hát, gratulálok.
Sehol egy fa, sehol egy árnyék. Nyáron hány fokos lesz a kőburkolat? Nem tudom. Az egész nem tetszik. Természetesen kimondhatatlanul szebb és rendezettebb, mint amilyen volt, de nem sokáig lesz az, ha nem állítanak őröket a sarkaira.
Megmondom őszintén, hogy sokkal előremutatóbbnak találtam volna, ha az egész terület alá egy óriási mélygarázst építettek volna, amellyel a piacra érkező árút is beterelték volna a föld alá, és természetesen nagy mennyiségű parkolót csináltak volna a metróvégállomás közvetlen közelében. Persze ez rengeteg autót vonzott volna, viszont végre lehetne parkolni a környéken, vonzóvá tehette volna a piacot és a környékbeli üzleteket.
Na jó, ez talán túlzás, ha egy ilyen lekövezés hárommilliárdba hétszáznyolcvan misi+ önrészbe kerül, mennyi lett volna a mélygarázs?
Ha már viszont ilyen formán oldották meg, az ingatlan szélén több sor bokrot és gyorsan növő citrust helyeztem volna el körös-körül, ugyanis a tér ebben a formájában képtelen ellátni azt a funkciót, amire létrehozták – kikapcsolódás, esküvői fotózás, stb. Ki akar olyan esküvői fotót, amelynek hátterében a piaci kofák éppen paradicsomot pakolnak a kocsiról a depóba?
Hiányzik a park jelleg. Ez inkább valami köztéri kőpark, nem pedig egy belvárosi park.
Sajnálatos, hogy így alakult.