Nyílt-nap a Hungária kocsiszínben

A múlt heti nosztalgiahéves fiaskó után kicsit félve vágtunk bele a mai programba, de ma nem csalódtunk. Ez egy olyan hatalmas élmény volt Misinek, mint a tavalyi villamos-múzeum látogatás Szentendrén.

Amikor egy villamosrajongó bejut a kocsiszínbe, beülhet a villamosok vezetőfülkéjébe (csengetést beleértve), bemászhat a villamosok alá a szerelőaknába – nos az egy négyéves villamosrajongó számára a földi paradicsom!

A program apropóját az adta, hogy július 1-én volt tíz éves a BKV első Combinója. Ennek örömére be lehetett menni a Combinók kocsiszínjébe. A Blaha Lujza térről nosztalgiajáratok indultak a kocsiszínbe ingyen. Negyed órával az első villamos indulása előtt oda is értünk, még éppen befértünk.

Érkezés után kettéváltunk, Misinek azt a feladatot adtam, hogy keressen egy 61-es villamos-táblát a shopban, addig én regisztrálom magunkat egy szerelőaknás túrára (ez nem sikerült a neten, egy órával a nyilvánosságra-hozatal után minden hely foglalt volt.

Sikerrel jártunk, meglett a tábla, olyan, mint amit a villamosok ablakába tesznek/tettek, és lett egy regisztrációnk a 12:40-es sétára. Volt jó két óránk, hogy megnézzük a látnivalókat!

Először is megnéztük a 2001-es Combino vezetőfülkéjét (ennek volt szülinapja tegnap). Misinek nagyon tetszett. Utána megnéztük a 2104 -es CAF Urbos 3 vezetőfülkéjét.

Ez is tetszett neki. Persze azért hozzá tartozik, hogy egész sokat kellett sorba állni ezekért. Öröm az ürömben, hogy a sor a klimatizált villamosok belsejében állt, amik a napsütötte és átmelegedett kocsiszínben álltak, úgyhogy egész jó klíma volt, amíg vártunk…

Megnéztük a kiállított két régi villamost, no meg a Hómukit, a terepasztalt a kocsiszín végében (aranyos kis próbálkozás a Miniversumhoz képest 😉 ). Itt mondjuk volt egy érdekes élmény.

Hároméves forma kisfiú úgy nekirontott a terepasztalnak, hogy mire anyuka utolérte, a gyerek kezében már éppen kettétörni készült egy villamos. Szerencsétlen tulajdonost majdnem fel kellett mosni. Ezután még háromszor láttam a gyereket nekiesni az asztal tartalmának, a jelképes térelválasztó kötél láthatóan nem érdekelte. Viszont egy lámpaoszlop majdnem a kezében maradt harmadikra…

Voltunk az épületen kívül is, megnéztük a járműveket kint, illetve én összeragasztottam egy 59-es villamost papírból, ez a mai sláger egyébként itthon.

No mindegy, mire idáig jutottunk, el is telt a majdnem két óra, indult az idegenvezetés. Először egy Combino tetejére másztunk fel, majd egy CAF-ra (egészen pontosan a jármű melletti felső járdára), majd végigmentünk a Combino alatt és bementünk a CAF alá is, de mivel az két méterrel hosszabb a Combinonál, így ott nem lehetett a végén kijönni, visszafordultunk.

Aztán megnéztük (távolról) a villamos-mosót, meg a javítóműhelyt, utána pedig a kerék-esztergát, úgyhogy mondhatjuk, hogy tényleg láttunk mindent, amit a Combino kapcsán lehetett. Még éppen időben elértük a Blahára induló UV-különjáratot, úgyhogy igazán teljes volt az élmény – leszámítva az eszméletlen meleget…

Összességében nagyon profi szervezésű rendezvény volt (teljesen ingyen), tényleg le a kalappal. A szervizakna-látogatás pedig szintén profin volt megszervezve, szemben a Szépilonában tartott korábbi rendezvénnyel, ahol egy órát álltak sorba egy darab szervizaknáért…

Ez a mostani rendezvény nagyon király volt. Talán kicsit többféle villamost el tudtam volna képzelni, de valójában tényleg nem tudok belekötni.

Köszönet a szervezésért és a lebonyolításért, egy villamos/busz/metró/hév rajongó négy és félévesnek szereztek egy hatalmas élményt… Ahogy mondta is, ma a szervizaknáról fog álmodni…