Hogyan tették tönkre az autómat?

Engedtessék meg, hogy írjak róla, mielőtt folytatódik a történet… Mert tönkrették, ez nem vitás…

Szóval, a sztori valamikor tavaly tavasszal kezdődött, hiszen tavasszal általában elvittem az autót a szokásos szerelőhöz, hogy készítsék fel a nyári szezonra, hogy ne legyen gond. Több gondja is volt a járgánynak, az elhúzódó tél folyamán eléggé kínlódott már az önindító, fűtés szinte alig volt benne, a szokásos kátyús utak okozta futómű-szétesésről (de elegánsan, fransziásan, persze) már nem is beszélve.

A hibát ott követtem el igazából, amikor odavetettem a szerelőnek, hogy a klímát is nézzék meg, mert elég halovány (ez igaz volt, de utólag visszagondolva egyértelműen ez indította el a lavinát).

Egy hét múlva visszakaptam az autót, minden nagyon király volt, még a klímavezérlő kijelzőjét is sikerült némi szépséghibával újjáéleszteni…

Az öröm nem tartott sokáig, másnap reggel a klíma már egyáltalán nem fújt semmilyen hideget. Ezek után visszavitte a szerelő (a szomszéd házban lakott, ennyi előnyünk volt legalább), ami után homályos magyarázkodás kezdődött arról, hogy a klímafeltöltés az elég szokott lenni, de itt valami más gond lehet – nos, tényleg úgy tűnt, hogy valami más gond van.

Mindenesetre egy klíma nélküli autóval vágtunk neki a nyárnak egy olyan autóval, aminek a motorja és a kipufogórendszere olyan hőt termel, hogy a télen a parkolóban hagyott autó még langyos, amikor egy óra múlva visszamegyünk az Auchanból… A legjobban a nyaralásból hazafelé szenvedtünk, amikor a 35 fokos melegben annyira bemelegedett az autó, hogy az ablakba kirakott telefon kikapcsolt és bárhová tettem, nem is kapcsolt vissza. Hogy ez a kis főzés közrejátszott-e abban, hogy a telefon akksija utána furcsa dolgokat művelt, abban nem vagyok teljesen biztos, de nem igazán tesz jót a telefon akksijának, ha egy vastag tokban hevül a kocsi ablakában.

Aztán jött az ősz, meg a tél, a fűtés működött, bár az ablakok párásodását a klíma hiánya nagy mértékben elősegítette, aztán jött a tavasz és mondtam a szerelőnek, hogy csapjon a lovak közé, hajtsa fel azt a klímaszerelőt, akiről tavaly beszélt és az se ártana, ha az autó bal oldalán is szólnának a hangszórók… plusz tavaszi revízió (fékek, futómű, stb.)…

Na, ennek az lett a vége, hogy amikor odavittem a kocsit (elköltöztünk), azzal fogadott az ember, hogy hát a klímások elhajtották a nagy P-be, mert ugyan mit akar már “szezonban”, ilyenkor nem érnek rá troubleshootingolni (nem biztos, hogy pont ezt a szót használták), ilyenkor fejik a hülyéket a klímafeltöltéssel… Mondtam neki, hogy csináljon valamit, nem érdekel.

Csütörtökön felhívtak, hogy se bú, se bá, se tyű – úgyhogy most mit csináljanak? Mondtam nekik, hogy oké, akkor a többit csinálják meg és hagyjuk egymást lógva. Mentem is péntek délben az autóért, amikor a műhelybe lépve az autó az emelőn volt és az egyik samesz éppen a kezében tartotta a benzintankot…

Éppen hívni akartak – ugyanis elnyírták azt a csavart, vagy menetet, csak mi a túrót, ami a lengéscsillapítót tartja hátul. Persze már akkor gyanakodni kellett volna, amikor péntek reggel hívtak fel, hogy hol van a kerékőr, mert sehol sem találják…

Na mindegy, vissza tudnék jönni később? – hangzott a kérdés, majd betoppant egy hegesztő-bajnok, akinek az volt az első szava, hogy “mit vártok ettől, ez francia”. Ez így már súlyos volt.

Eközben a samesz letette a létra tetejére a tankot és hozott egy csípőfogót – majd elvágta a benzinvezetékeket.

Azt hiszem, itt volt az a pillanat, amikor volt egy nagyon komoly testen kívüli élményem, hogy úgy mondjam. Ezzel a mozdulattal az autónak vége volt.

Hétfőn elmentem az autóért és mire visszaértem az irodába, már úgy kopogott a jobb hátsó kerék, hogy csak pislogtam – és azóta sem lett jobb.

Így aztán lett egy 22 éves autóm, amiből folyik a benzin, a napon állva tűzforróra hevül, a benzinvezeték három helyen van összetoldozva, a hátsó kereket alighanem csak a rugó, míg a tankot is valami házibarkács fémszalag tartja a helyén.  Ja, a hangszórók se szólnak, csak ha esik az eső, mivel az autóvillamossági szerelő nem nyúlt hozzá, mert ezek spéci hangszórók és meg kell őket rendelni… Tyűha!

Bevégeztetett. Erkölcsileg és technikailag totál elavult. 22 évesen és legalább 283 000 km-t futottan.

 

A történethez még hozzátartozik, hogy miért hordtam oda az autót, ha ilyenek voltak ezek a szerelők. Mindenki ezt kérdezi, amikor röviden elmesélem a sztorit. Nos, a válasz erre a kérdésre az, hogy nem voltak ezek ilyenek. Így utólag visszagondolva, valamikor akkortájt indultak el a lejtőn, amikor a két szerelő közül az egyik (a súlyosan fogatlan, de amúgy tök rendes) bejelentette, hogy ő legközelebb már nem lesz ott, mert elköltözik Szigethalomra, ahonnét nem tud bejárni Angyalföldre. A maradó ember szerint valami komolyabb fogyasztási hitelt vettek fel, aminek a vissza-nem-fizetése kapcsán elbukták a lakásukat, úgyhogy elköltöztek a hétvégi házba…

Innentől elég meredeken esett a színvonal, a szerelő sajnos rossz emberekkel vette magát körül – emlékszem egy karbantartásra, amikor nem húzták meg az olajdekli leeresztő csavarját – estére friss olajfolt volt az autó alatt. Újabb mérföldkőhöz érkezett a zuhanás, amikor eladták a belterületi telket a szerviz alól – azóta már felépült a társasház a telken, talán nem is gondolnák az ott lakók, hogy mennyi fáradt-olaj lehet ott a földben. Akkor beköltöztek egy nagyon csúnyán lepukkant telephelyre, ami nagyon-nagyon ijesztő, de talán azért volt jó, mert ott több autószerelő specialista akad egymás mellett: klímás, autóvillamossági, hegesztő, stb.

Emlékszem, amikor konkrétan úgy szakadt el a kuplingbowden, mint a cérnaszál, majd miután megcsinálták, az autóban a fele elektromos berendezés nem működött. Ez utólag nem volt meglepő, ugyanis kettétörték a biztosítéktáblát. Természetesen ez is utólag derült ki, vissza kellett vinni, stb. Rémálom volt az is, amikor a mélygarázsból hármasban önindítóval hozták ki az autót… már akkor is ez a brigád garázdálkodott.

Akkor sem szólalt meg a néma riasztó, amikor az autót elvívén hozzájuk a másik samesz berontott mellettem és a földön álló dobozokhoz lépett és kivett belőle valamilyen csempész piát, de valami óriásit. Még poénkodtak is egy sort, de hát ebből is látszott, hogy itt már régen nem az autók szervizelése a fő profil. 

Hogy miért kaptak mindig egy esélyt? Nem tudom, próbáltam hinni bennük. Kár volt.

 

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s