Szóval, a jövő héten farsang lesz az oviban, kellett a rendszervaku is… Mert naná, hogy nem lehet egy ún. gyorscsatlakozós Alfa-papucsos vakut bármi máshoz csatlakoztatni…
Szóval, láttam, hogy létezik portrémarkolat a Canon 750D-hez, de kicsit magas volt az ára… Mivel egy portrémarkolatban túl sok minden nem tud elromlani, rögtön megszólalt a néma riasztó, amikor megláttam a 220volt.hu hirdetésében egy Jupio markolatot gyk. féláron.
Nos, azt kell mondanom, hogy a legjobb dolog, ami egy ilyen (direkt kisebbre csinált) DSLR-vel történhet, az egy portrémarkolat. Így belefér a két akksi, nem hagyom otthon a tartalékot. A gép elfordítva is pont olyan kényelmes, úgyhogy nagyon meggyőző.
Végül beugrott egy vaku is, hiszen a tervezett költségeken tudtam kicsit húzni a géppel, az objektívvel és a markolattal is, szóval belefért egy Yongnuo YN568EXIII, amiről túl sokat egyelőre nem tudok mondani, csak annyit, hogy fele annyiba kerül, mint a Canon vakuk és elég meggyőző.
Szóval, így felszerelkezve vágtam neki a szombati favágásnak, amiről el kell mondanom néhány dolgot.
Egyrészt, muszáj volt a diófát visszavágni (és a mellette lévőt is meg kellett volna igazítani), ugyanis már majdnem elérték a felettük húzódó 50 kiloVoltos távvezetéket. Nem egy kozmetikai beavatkozás volt, sokak szerint nem is kell a diófát igazából metszeni vagy gallyalni, mert az elszáradt ágak úgyis letörnek maguktól (azért ez túlzás egy kicsit).
Arról megoszlanak a vélemények, hogy az előző tulaj vagy mi ültettük azt a két diófát a távvezeték alá, de az biztos, hogy valamikor tíz évvel ezelőtt már egyszer le kellett gallyazni.
Így történt, hogy vettem egy kihúzható nyelű ágvágó fűrészt, amivel a magasabban lévő és/vagy vékonyabb ágakat is le lehet vágni. Nagyon pöpec kis cucc.
Bár csak utólag olvastam, nagyon nem tudtam mit kezdeni azzal (főleg utólag), hogy a diófát inkább nyár végén vagy ősszel szabad csak gallyazni, mert akkor a legkisebb a gyökérnyomás. Máskor a fa nagyon nedvedzik és ez korhadáshoz vezethet. Lássunk egy példát arra, hogy nagyon nedvedzik!
Sajnos csak az egyik fát sikerült levágni, úgyhogy utána lazítottunk. A bokám így is bedagadt és bemerevedett másnapra. Lehet, hogy elég is volt. Jövő héten folytatjuk!
Aztán felnéztünk az égre, és jöttek a sasok.
Akárcsak a múlt héten, a Sony utolsó rúgása volt a 300 mm-en:
Aztán jött a Canon 200 mm-en:
Alighanem alacsonyabban repült…
Végül jött egy Misi és fán ülős képeket akart!
Szerintem ez így teljesen rendben van.