Gázló TT 2005

Avagy nem léphetsz kétszer ugyanabba a gázlóba… Idén augusztusban másodszor szervezte egyesületünk a már-már tradicionális Gázló TT-t a Veszprém feletti Bakony-erdőségekben.

A Gázló TT története 9 esztendőre tekint vissza (egyszer maradt el eső miatt), így tehát vannak olyan elemei, amelyek tradicionálisak. Egyesületünk életében ez volt a második alkalom, hogy megrendezhettük, így immáron nem újoncként, hanem a tavalyi tapasztalatokkal a tarsolyunkban kezdtünk hozzá a szervezéshez. A Gázló TT-ről annyit érdemes tudni, hogy két táv közül lehet választani. A rövidebb, 90 kilométeres táv a hosszabb 130 kilométeres távval közös szakaszon indul, illetve Bakonybél felett visszafordulva közös szakaszon tér vissza Veszprémbe. Az igazi "gázló" azonban a hosszú táv, amely Bakonybél után felmászik a Kőrishegyre, majd leereszkedik a Cuha patak völgyéhez, ahol kilenc gázlón vezet át az út. Ez a vadregényes szakasz adja az igazi "gázló"-érzést, amelyet nem lehet kihagyni. Az útvonal szabadon választott, de természetesen van egy javasolt, legrövidebb útvonal, amely sorban érinti az összes ellenőrzőpontot és amelynek bejárásával egy rendkívül változatos terepviszonyok között vezetett, igazi középhegységi túrát lehet átélni. A rövidebb táv 85 km/1150 m szinttel, a hosszabb 137 km/1987 m szintemelkedéssel jár. Amit még érdemes tudni a Gázló TT-ről, az, hogy ez nem verseny, hanem teljesítménytúra, vagyis nincs győztes, mint a maratonokon, viszont minden induló nyer, aki szintidőn belül teljesíti a túrát. A Gázló TT szervezését idén nagyon korán kezdtük, amint készen állt az OX-k és MX-k (a Gázló törzsközönségét érdeklő egyéb programok) éves listája, megpróbáltuk elhelyezni a túra időpontját úgy, hogy minél kevesebb egyéb programmal ütközzön. Így esett a választás augusztus hatodikára. A szervezés következő sarkallatos pontja az volt, hogy a pünkösdi háromnapos hétvégén bejárjuk a teljes gázló-útvonalat. Ezért szerveztünk egy bejárás-túrát a leendő pontőrök számára. A hétvégén végülis a rövidebb, kilencvenes távot sikerült bejárni. A második nap reggelén ugyanis masszív esőzés fogadott minket, amitől kicsit megijedtünk, így a felső karéj, az igazi gázlók bejárása elmaradt. Ezzel együtt, elmondhattuk, hogy a csapat tagjai, akik vállalták a pontőrködést, azok ismerik a terepet, tudják, merre vezet az útvonal és mire kell odafigyelni. A Gázló TT előtt igazából csak a szokásos szervezési kérdések rendezése bonyolódott, amellyel most nem is untatnám a kedves olvasót. A Gázló TT előtti héten aztán egyre sötétebb felhők jöttek, és három napig gyakorlatilag megállás nélkül esett. Emiatt a rendezvény felett is egyre inkább gyülekeztek a sötét felhők, de reménykedtünk benne, hogy egyrészt a Bakonyban talán nem esett annyi eső, másrészt hogy pénteken eláll és legalább a hétvégét kihúzzuk csapadék nélkül. Nos, mindkét kívánságunk teljesült, de a pálya kijelölésére kiküldött előörsünk azt jelezte, hogy a pálya egy része hihetetlenül rossz állapotban van és az útvonal néhány pontjára nem jutottak el a sár és a motorral járhatatlan utak miatt. Ajjaj. Szombaton hajnalban végülis felállítottuk a rajt-sátrat a veszprémi Megyeház téren, és lassan elkezdtek jönni az indulók, akiknek nem szegte kedvét a napok óta tartó esőzés. Végül még a Nap is kisütött, úgyhogy egy szavunk nem lehetett az időjárásra.Aznap. Az indulók regisztrációja és indítása olajozottan folyt, hiába, a tavalyi tapasztalatok alapján már pontosan tudtuk, hogy kinek mit kell csinálnia és mely részfeladatokra kell nagyobb hangsúlyt fektetni. A rajtolás kezdete után nem sokkal a pontőrök elhagyták a rajtzónát és elindultak az ellenőrzőpontjaik felé. Az ellenőrzőpontok közül, amelyekből összesen tíz volt, kettő frissítőpont volt. Ez annyit takar, hogy ezeken a pontokon a pontorök nemcsak az áthaladást regisztrálják, hanem az indulóknak frissítést (italt és ennivalót) is nyújtanak. Az indulók megoszlása egyébként hasonló volt a tavalyihoz. Az indulók száma (a visszajelzések alapján kijelenthetjük) az időjárás miatt csak mintegy 150 fő volt, a tavalyi 190-hez képest, a két táv közötti megoszlás a tavalyihoz hasonló fele-fele volt. Azt is elmondhatom, hogy összesen ketten adták fel a túrát, vagyis a teljesítés aránya elég magas volt. A teljesítők a teljesítést igazoló oklevél és kitűző mellé a rendezvény támogatói által felajánlott tárgynyereményeket nyerhettek, illetve a legfiatalabb és a legidősebb teljesítő egyéves Bringa Magazin előfizetést nyertek! Ezúton szeretnék még egyszer gratulálni valamennyi teljesítőnek és megköszönni támogatóinknak a segítséget! Reméljük, jövőre több szerencsénk lesz az időjárással, és még több hegyikerékpárost láthatunk vendégül ezen a tradicionális teljesítménytúrán! (Megjelent a Bringa magazin 2005. októberi számában!)