A reggeli harangzúgásért…

Kicsit elúszok ezen a héten, a Gázló TT-re próbálok fókuszálni, de az elõbb volt egy snapshot, aztán pedig benyomtunk egy ló adag aranygaluskát, úgyhogy most kómásan bámulom a kijelzõt… Az Indexen olvasom a cikket a dunaújvárosi templom éjszakásokat zavaró haragjáról, amit reggel hatkor megkondít a pap, miközben a fél lakótelep alszik (illetve próbál), mert akkor ért haza a munkából. A másik fele éppen most állt munkába a gyárban, szóval a harangok csak zavaróak a katlanként magasodó panelházak között és gyanítom nem tolonganak a reggeli misén tömegek. Ennek ellenére megtudhatjuk a cikkbõl, hogy a “harangozás szabadsága” a vallásszabadság része, a harangozás jogát éppúgy köteles mindenki tiszteletben tartani, gyakorlását tûrni, mint ahogyan a vallásgyakorlás jogának összes többi részjogosítványát is – állapította meg Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa. Elhatároztam tehát, hogy alapítok egy vallást. Izgalmas zajártalmi kihívás. A reggeli misére minimum 35 hajókürtnek kell szólnia. Ebéd után szippantósautókat köröztetek a szentélyem körül, megfelelõ illatot generálva a sziesztához, este pedig 3 tucat légkalapács ütemes dübörgése hívja majd a szentélybe a vallásom gyakorlóit. Mert megérdemlem.