Ma valamivel jobb volt az időzítés, nem kellett kulcscsomót keresnem, az óra kezdésére értem oda, bár volt, aki már tekert. Egyszer fel kellene már kelni időben…
Megint Kinga volt az edző, valamivel jobban lehetett érteni, de nem sokkal. Az ugrálós részt úgy hívja, hogy jump. Na ezt én szkippeltem. Lol.
Végülis jó volt az edzés, világos volt, mire kiértem, a Fáy-Röppentyű sarkon két bunkó karambolozott, bár valószínüleg az volt az igazi bunkó, aki nem engedte el azt, akinek elsőbbsége volt… Megesik.
Nem tudom, hogy fogom elfogyasztani a 10 alkalmat január hatig, szerintem nem fog összejönni. Azért próbálkozok, alighanem holnap is megyek, mivel szombaton nem érek rá amiatt a nyavalyás disznó miatt. Vasárnap pedig gyalogtúra!
AZso dot net 
Azt a jump-ot mindneki úgy hívja, én általában kibekkelem folyamatos kiállással, mert nem érzem értelmét. Szinte biztos hogy semmi haszna nincs, maximum annyi hogy meg kell mozgatni az embereket!
Olivértől egyszer megkérdeztem:
– Miért van az hogy te írsz nekem 1 óra futást, az O2-ben az edzők, meg gépről-gépre viszik az embereket, és 1 óra alatt 50 gyakorlatot végeztetnek velük?
– Miért, te kifizetnél 3000 Ft-ot azért hogy valaki azt mondja fuss 1 órát a gépen? Nem, ugye? Na hát ezért kell az emberekkel 50 gyakorlatot végeztetni, hogy érezze ő aznap sokat edzett, mégha a hatása elenyésző is.
Na ezért kell jumpoltatni is!