Autóvásárlás: buktatók

Nagyon sokat változott a világ öt év alatt, amikor az öreg Citronyt vettem, ráadásul azt anno egy kvázi-rokontól vettem. Egy “vadidegen” embertől manapság autót venni ad némi okot a parázásra. Lássuk tehát, miért is, hogyan is…

1. Tulajdonjog

Az autó tulajdonjogát a leendő vevőnek érdemes leinformálnia, tehát egyáltalán nem kellemetlen elkérni az első találkozáskor a személyit, lakcímkártyát, forgalmit és törzskönyvet. Ha az összes személyes adat egybecseng, illetve az autó adatai megegyeznek az okmányokban szereplőkkel (nem szégyen ilyenkor megnézni az alvázszám és a motorszám állapotát sem a későbbi izgalmak elkerülése végett), akkor fellélegezhetünk, hogy az autó papírjai rendben vannak. Azért még nem nyugodhatunk meg teljesen.

2. Elidegenítési tilalom

Pár évvel ezelőtt a legtöbb autót (amiket most eladásra kínálnak gazdáik) hitelre vették az emberek. A hitel kifizetése után van egy lépés, ami néha-néha kimarad. A hitelező pénzintézet kibocsájt egy levelet, amelyet a tulajdonosnak el kell vinnie az okmányirodába. A levélben a hitel kibocsájtója kérelmezi az elidegenítési tilalom törlését.
Enélkül az autó nem adható el, ill. a vevő nem tudja a tulajdonába íratni. És ebben az a szép, hogy a leendő magánember vevő nem tudja leellenőrizni. Hiába lobogtatja a tulajdonos a törzskönyvet, ami elvileg csak akkor kerül hozzá, ha tehermentes az autó, ha a tilalom nincs leszedve az autóról, akkor a vevőnek nagy gondjai lehetnek, főleg, ha valahol vidéken vette az autót. Arról nem is beszélve, ha valaki átugrotta az első pontot, és mondjuk nem is a tulajdonostól vette az autót…

3. Eredet(iség)vizsgálat

A korábbi évekhez képest (ha minden igaz, 2006. januártól) megváltozott a szabályozás. A korábbi gyakorlat során egy díszes oklevelet kapott a vizsgálatot kezdeményező személy, amelyen látszott, hogy milyen minősítést kapott az autó, amiből lehetett tudni, hogy kell-e még valamit intézni, hogy rendben van-e az autó.

Ehhez képest, most az a gyakorlat, hogy a leendő vevő gyk. csak egy igazolást kap arról, hogy kért vizsgálatot, az eredményt pedig az okmányirodába “kézbesítik”, elektronikus úton. Tehát a vevő csak remélheti, hogy minden rendben. Vagyis mire odakerül az okmányiroda küszöbére, csak abban lehet biztos, hogy az eladónak kifizette a vételárat.

4. Az autó állapota

Persze, megnézi az ember, körbejárja. Az előbbiek tükrében ez már csak egy porhintés. A legtöbb szakszerviz csinál ilyet, Renault Baumgartner is, kétfajtát is tudnak, az egyik a szimpla átvizsgálás, a másik bonyolultabb. Azt hiszem, hogy ez a minimum, hogy megnyugtató módon megbizonyosodjunk arról, hogy az autó ár/érték arányának megfelelő műszaki állapotban van. Kívülállóként ez persze rejtegethet csapdákat, de ha szerencsénk van, túl nagy meglepetések már nem érnek.

5. Okmányiroda

Fontos!  Mindenképpen tájékozódjunk az okmányiroda nyitvatartásáról. Ma már lehet az interneten is időpontot kérni (általában 2-3 hétre előre), és ennek köszönhetően az okmányirodák korlátozzák az utcáról beeső ügyfeleket. Az újpesti okmányiroda (a polgármesteri hivatalban lévő) például csak kedden és csütörtökön fogad utcáról ügyfeleket. Hétfőn, szerdán és pénteken csak az interneten bejelentkezett ügyfeleket fogadják. Mindenképpen érdemes megkérdezni, hiszen akár gond is lehet azzal, ha 15 napon belül nem sikerül átíratni…

Tehát még egyszer:

  1. Autó iratainak, tulajdonjog ellenőrzése
  2. Elidegenítési tilalom létének tisztázása
  3. Eredetvizsgálat
  4. Állapotvizsgálat
  5. Okmányiroda

Bármilyen probléma felmerül, azonnal érdemes megfontolni az üzletkötéstől való elállást, főleg, ha ez károk nélkül megtehető. Inkább egy meghiúsult üzlet, mint egy rakásnyi nyűg és ügyintézés utólag. De még jobb a megfelelő előkészítés.

Autóvásárlás: buktatók” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások lezárva.