Jól mutatja a magyar mentalitást, hogy amikor kap az ember egy levelet a sóhivataltól (nem tudom kitől kaptam, mert elvették a levelet), hogy a nemrégiben elvgézett tüdőszűrés elkúrt eredménye alapján további vizsgálatok szükségesek, akkor az összes rokon már-már elkezdi szervezni a halotti tort, összeráncolt homlokkal sajnálkozva rohangálnak fel-alá.

Pedighát lehetne úgyis kezelni a dolgot, hogy egyébként semmi bajom, nem kell átgondolnom az életemet vagy túl sokat változtatnom (legalábbis a tüdőm miatt), el lehetne menni egyet kocsmázni, sörözni egy nagyot aztán hazamenni (l. Kaliforgia tegnapi része).

Aztán persze jön a process. Időpontot kell kérni, persze csak a jövő hétre van, aztán jó hétvégét. Azért persze ott motoszkál az emberben, hogy mi van, ha nem a tüdőszűrőben volt figyelmetlen az alulfizetett nővérke, hanem tényleg ott bújkál az alien valahol…

Szóval, kedd, vasalt nadrág, fehér ing – kollégák nem értik, mire a felhajtás, a tüdőosztályon úgyis le kell venni a ruhákat, máskor sem, úgysem öltöznek fel rendesen, úgyhogy nem értik – irány az OTI (miért hívják így Újpesten az SZTK-t?)! Iszonyat lerobbant ingatlan, a portánál két rozsdamentes burkolatú konzol porosodik, valamilyen félbemaradt, felhagyott vagy nem használt informatikai rendszer maradványai? Aztán át egy vasajtón, mint amilyen a bunkereken szokott lenni, megérkeztem.

“Bejelentkezés nélkül érkező betegeket csak végül de utolsó sorban fogadjuk” – szól a tábla értelme,  úgyhogy meg is van az izgalom, hiszen aki nem tudja ezt, annak meglepetés és probléma, mint annak a cserzett bőrű, kitágult hajszálerekkel sminkelt arcú úriembernek, aki a sportmunkaalmasságihoz akar valamit (nem értem, nem érdekel).

Persze fentiek még nem garantálnak semmit, jön a nagy magyar egészségügyi időpontosdi; ez most egy korrekt időpont-rendszer kiszámítható, korrekt módon, mint Gyurinál, a háziorvosomnál, vagy olyan mint sok helyen máshol, hogy van ugyan időpontom fél hatra, de hét előtt úgysem kerülök sorra, mert úgyis ráérek, nem? Ha meg nincs időpontom, húzzak el?

Szerencsére ez a korrekt fajta időzítős rendszer volt, előbb kerültem sorra és korrekt volt minden.

Bele kellett másznom egy real-time röntgenkészülékbe, aminek segítségével élőben, mozgás közben megnézték a kérdéses területet, amelyről kiderült, hogy egy ér árnyéka. Gondolom az ér élőben lültet, mozog, látszik, hogy ér. Vagy valami ilyesmi.

Ennyi. Felöltözhetek és mehetek békével. Pont. Semmi bajom.

( a kép csak illusztráció)