Gázló TT 2008 – az előző, túl hosszú nap…


v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:”Times New Roman”;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

2008. július 11. péntek

Bár lehetne hét is a címben nap helyett. Hétfőn ügyintézés, kedden bevásárlás a hétvégére, szerdán délben kitűzős, este Hungarobike, még estébb Auchan elsősegély-csomag, még-még estébb tetőcsomagtartó és tetőbox-szerelés, csütörtökön végső ellenőrzés és kannákért a telekre, szervezői rajtszámok nyomtatása, laminálása, lefekvés éjjel egykor.

Kora hajnali ébresztő, pedig minden előkészítve, kütyük feltöltve, de mégis. Francba, de menni kell, akkor is, ha fáj. Gázló TT van, nem akármi, több száz ember várja, csinálja kell, gyerünk. Reggeli rutin, kapkodva de gyorsan. Négy forduló, mire a kannák mellé lejut a sátor, hálózsák, hátizsák ruhákkal, Gázló-csomag, iratok, elsősegély-csomagok. Meleg van, tapad a pamutpóló, ruhacsere, indulás. Franc, bringatartó otthon maradt, gyalogséta vissza érte. Autópályamatrica, maxi sürge Gödre. Klaresz gagesszel már ott van, pár perc késéssel jövünk mi is.

Bepakolás a két autóba. Hát, egy Peugeot 307 SW és egy Renault Laguna Grandtour sok cuccot el tud nyelni, pláne egy tetőbox-szal megspékelve, mégis dugig vagyunk.

Ennél többet egyszerűen képtelenség bepakolni, a laptop már így is az első ülés elé kerül. az utolsó darabok már a hátsóablakon jutnak be, az ajtót felnyitva kihullanának…

Jövőre három autóval megyünk? J

Bepakolás kész, irány a Cora. Nagybevásárlás zsemle, felvágott (jövőre veszünk téliszalámit is), sajt, paradicsom, paprika, vaj. Szép nagy mennyiség, de nem keltünk vele különösebb feltűnést. Felfrissülünk a mellékhelyiségben és a lovak közé csapunk.

11 felé jár már, óriási dugó van a Hungárián, a Kerepesi úti lámpa a fő oka, onnan már úgy-ahogy haladunk, az autópályán pedig az érdi emelkedő után rákapcsolunk. Több, mint egy óra volt átjutni. Fehérvárnál lemegyünk a  pályáról, zúzunk tovább, ahogy csak lehet szabályosan. Egy fekete toyotásban megtaláljuk aznapi idiótánkat, aki leelőzése után nyomunkba ered. Vigyorogva megelőz, aztán lelassul előttünk. Újra megelőzzük, ezúttal azonban pont azelőtt, mielőtt elfogyna a kétsávos út, Várpalotán lemarad szerencsére. Nem érünk rá erre.

Veszprémbe érve  elsőre megtaláljuk Netudd Mckey munkahelyét, letáborozunk.Egy telefon és már jön is, kezében egy dobozzal, benne ömlesztve a pontőrcsomagok tartalma. Jó ez, csak nem fér a doboz a kocsiba, ráadásul nincs összekészítve sem, újabb feladat estére, nem elfelejteni.

Visszafelé menet kanyar a Tescohoz – itt van egy trükkös ráfordító a körgyűrűre, jó, hogy nem jött arra senki, én bizony rárongyoltam, mert azt hittem, gyorsítósáv, hát nem az – , vegyünk még műanyag poharat. Tankolni se ártana. Túrórudi automatát kifosztjuk ebéd-gyanánt. Utána irány a pizzéria, Oli e Gino, meg sem lepi őket a rendelés, gondolom minden hétvégén harmincasával rendelik a pizzát a helyiek. Innen már tényleg csak egy dolog van, a márkói útépítés alatti kutya-helyzet tisztázása. Kutyák láncon, lakókocsiból kitámolyog egy ember, aki vagy részeg, vagy napszúrást kapott (párszor) vagy beszédhibás, de alig érteni, amit mond. Mindenesetre végül megegyezünk, hogy akár tilos ide bejönni, akár nem, holnap a kutyákat nem engedik el.

Irány Pénzesgyőr!

Pénzesgyőrben kipakolunk, áttekintjük a helyzetet, majd beülünk a büfébe. Szokásos hamburger elfogyasztása helyreteszi a dolgokat, irány Királykapu és Augusztintanya, terepfelmérés!

Megszerezzük a sorompók kulcsait, és már megyünk is. Királykapuhoz relatív eseménytelen utunk van, Brigi szerintem sosem felejti el, a sorompótól nyolc kilométerre van az EP. J Lejövünk, visszazárjuk a sorompót, átmegyünk Odvaskőpusztához, onnan pedig irány Augusztintanya. Az út minősége egy hajszállal jobb, mint tavaly, felszórták még kora tavasszal kővel, egy részét elmosta az eső. Összességében nem személyautónak való terep, úgyhogy a szemrevételezés után megállapítjuk, hogy ide bizony nem fogunk másnap feljönni.

Végre újra sima úton (persze vannak fokozatok, de a lyukas földúthoz képest az agyontoldozott-foltozott bakonybéli főutca maga a gyönyör), újra Pénzesgyőrben. Autó lerak, egy sör a kézbe és kezdődhet (?) a munka. EP-csomagok összeállítása, átvételi bizonylatok előkészítése, végső ellenőrzés, mindenre kiterjedően.

Kannák megtöltése, izó bocsánat hipotóniás ital bekeverése. Nagyon fontos, komoly feladatok, amelyekben már szinte a teljes csapat részt vesz, úgyhogy relatív gyorsan halad. Az utolsó autók megérkezése után gyk. készen is vagyunk, kezdődhet az eligazítás.

Zöld manó folytonos kommentárjaival relatív gyorsan haladunk, kicsit kevesen vagyunk, de éppen elegen. Kicsit hiányzik a sok-sok szervező, aki az idei évben nem tartotta a sor elején a Gázlót. Nem baj, jövőre várjuk őket újra!

Éjfél is van, mire a sátor közelébe keveredek, a konyhánál még tart a szolid bulizgatás, a nagy nevetések nem zavarnak, álmomban autópályán előzök, szűk kanyarokban kerülök ki szembejövő autókat és rajtszámokat szortírozok…

Ébresztő 4:30-kor… De ez már egy másik történet.