Továbbhaladván a Vértes vonulatain, kihasználva a remek időt, következő úticélunk felé vettük az irányt, Csókakő vára, a csókakői vár felé!

Csókakőn már jártunk, 1999-ben az első kirándulásunk volt, ahová magammal vittem egy digitális fényképezőgépet. Az XHVG-Fórum nevű levlista találkozójára egy Kodak Easyshare DC240-es, 1.3 megapixeles fényképezőgéppel érkeztem, amihez nem volt memóriakártya, úgyhogy a 16 (vagy 8?) MB-os beépített memóriájába tudtam fotózni, már ameddig ki nem merítette a ceruzaelemeket…

A móri eszem-iszom előtt és a fehérvári intenzív városnézés után megálltunk Csókakőn (ahol mi egyébként laktunk is) és felsétáltunk a várba.

Most egy kicsit jobban felszerelve érkeztünk (Sony Alpha 200 10.2 megapixel, 8 GB memória, stb.), és gyönyörű időben, masszív forróságban értünk oda a vár tövében megbújó parkolóhoz.

Miért rom?

A Vértesben vagyunk, tehát benne vannak a sztoriban a Csákok. Ők építették, 1299-ből már írásos feljegyzés származik lakóiról. Károly (Róbert) hatalomra kerülése után elcserélte néhány uradalomért. Mármint a király megszerezte és adott cserébe a Csákoknak néhány uradalmot.

1543-ban a török Szulejmán szultán vezetésével megostromolta és elfoglalta Fehérvárt, úgyhogy a fehérvári pasa 1544-ben harc nélkül foglalta el. Ekkorra már elavult védművei miatt a túlerővel szemben védhetetlenné vált. 1687-ben szabadult fel, de a későbbiekben már nem szerepel a katonai nyilvántartásokban. 1690-ben fegyverzetét lebontva elhagyták őrzői, majd 1695-ben megszűnt a várbörtön is, ahol egyetlen zsoldos őrzött néhány török foglyot. Ezzel a vár az enyészeté lett.

Az 1850-es években Rómer Flóris ismerte fel a vár régészeti jelentőségét, első felmérésére azonban csak 1885-ben végezte el Könyöki József. Őt Csernó Géza követte 1897-ben. 1953-ban a várat műemlékké nyilvánították. 1956-ban jelent meg Fitz Jenő történeti jellegű kismonográfiája. 1960-ban új régészeti feltárás és helyreállítás indult, amely azonban 1963-ban félbemaradt. A 20. század második felére a gazdátlan vár igen romossá, életveszélyessé vált, melyen csak az 1995-ben megalakult Csókakői Várbarátok Társasága tudott változtatni, így jelentős anyagi támogatásukkal megindultak a régészeti feltárások és helyreállítások, amelyek napjainkban is folytatódnak.

Szerencsére léteznek a Várbarátok, akik hatalmas munkát végeztek, ahogy a két képen is látható. Ennél is szembetűnőbb  a változás a vár belső részein, egyértelműen látszik, hogy vannak lelkes önkéntesek, akik sokat tesznek ezért a szép várromért.

Az jól látszik, hogy a vállalkozásuk bár erősen forráshiányos, annál inkább önfeláldozó. Hatalmas munkát végeznek, és még nagyon messze a vége.

Itt is felmerült bennem, ami Vértesszentkereszten, hogy vajon miért nincs belépő? Miért nincs látképes képeslap, hűtőmágnes, janicsárbaba a bejáratnál? Olyan sokan látogatták meg csak ott létünk alatt a várat, ami nagyon komoly támogatást adhatna, ha csak 2 Euro lenne a belépő (vagyis 500 forint körül)… Ez nem egy akkora összeg, amit nem adnék ki érte, főleg, ha tudnám, látnám, hogy jóra költik.

De mindegy, ettől függetlenül a csókakői vár impozáns látványa uralja a tájat. A felújítás/helyreállítás már eljutott arra a szintre, hogy kezdenek kirajzolódni a vár kontúrjai, ami figyelembe véve a vára 300 éves pusztulását, nagyon szép teljesítmény.

A várba egyébként két irányból lehet feljutni, a parkolóból balra tartva egy nagyobb nyílt terepen, majd aszfaltozott utcán vezet felfelé az út, míg jobbra tartva az erdőbe betérve baloldalt egy fából készült lépcsősor vezet meredeken felfelé a sziklák között. Mondanom sem kell, hogy mi erre mentünk felfelé, komoly séta. Lefelé a simább úton mentünk, de csak a fotók miatt!!! 😉

Szóval, a kaputorony romjainál bejutunk az alsóvárba, ami inkább törmelékes, semmi különös. A felső vár komolyan meg lett dolgozva az elmúlt tíz évben. Akkoriban gyk. egy romos várfal-darab volt, most pedig egy teljes szint a többemeletes palotából, előtte a kúttal és némi várudvarral. Azt kell mondanom, hogy az alsó vár, a kaputorony és a felső várba vezető lépcsők rendberakása után én nagyon nem erőltetném a továbbépítést, és tisztes turistacsalogató programokat találnék ki, hogy a vár fenntartása és környezetének további rendezése ne csak a helyiek önzetlen SZJA-felajánlásából kerüljön finanszírozásra.

Az alábbi képre kattintva megtekinthető a teljes képsorozat.

Forrásul szolgáltak a Wikipédia szócikke, a Várbarátok honlapja és a csókakő.lap.hu.