Az eddigiektől eltérően ez nem egy épület bemutatása lesz, hanem többé. Szigligeten legalább két helyet érdemes meglátogatni, de inkább többet. A kis falu igazi gyöngyszemként lapul a hegy Balaton-felőli oldalában, elrejtve szépségeit a rohanó átutazók elől.
Vágjunk bele!
1. Eszterházy-kastély és arborétum
Az Eszterházy-kastélyban egy fotó elkészítése miatt mentünk, ugyanis a Fortepan.hu-n találtam egy fotót a kastélyról és a várról, ezt akartam reprodukálni a készülő Anno és most diához.
A fotó elkészült, íme:
A kastély, amely ma Irodalmi Alkotóház-ként írók, költők és egyéb művészek alkotóhelyéül szolgál, 1780 környékén épült. Jelenlegi állapotát 1912 után nyerte el, amikor gróf Eszterházy Pál vásárolta meg és bővíttette mai formájára.
1945-ig birtokolta özvegye, amikor is elvették tőle. 1952-ben Bölöni György író, publicista kezdeményezésére rendezték be az irodalmi alkotóházat, amely azóta is működik. Ottjártunkkor éppen Vámos Miklós álldogált a bejárati ajtóban egyébként…
Az arborétum egyébként logikusan az egykori kastélypark, engem egyébként leginkább a vácrátóti arborétumra emlékeztetett. Legrégebbi részén 200-250 éves fák találhatóak. Egy kellemes sétával bejárható, van benne egy kis tó, amelyet mintha egy patak táplálna, benne kis szigettel, partján egy mocsári ciprussal.
Ha a látogató Szigligeten jár, és ideje engedi, mindenképpen érdemes megpihenni a parkban.
2. Szigligeti vár
A szigligeti vár 2009-ben ünnepelte a 750. évfordulóját, vagyis könnyen kiszámolható, hogy 1259-re datálják a Balaton egyik meghatáró erődítésének építését. Ez annyit jelent, hogy ez a vár is a tatárjárás után, 1260-1262 között épült a pannonhalmi becések birtokaként, de annyira megtetszett IV. Bélának, hogy 1262-ben egy cserével hozzájutott.
Több család birtokolta, míg 1531-ben Török Bálint kapta meg Habsburg Ferdinánd királytól. Ekkor egy vértelen ostrom következett, majd 1531. és 1540. között átépítés és bővítés.
A török időkben a végvárrendszer egyik fontos elem volt, a Balatonon esetlegesen fosztogatni átkelő törököket innen figyelve tudták elkergetni. Hadászati jelentősége azonban ennek ellenére fokozatosan csökkent (a törökök ágyúi ellen a kora középkorban épült várak nem tudtak igazán ellenállni). Végül ezt a várat is utolérte sorsa, mint sok más, magaslaton emelkedő építményt és belecsapott a villám, amelynek következtében felrobbant a puskaport és leégtek épületei.
A felrobbant torony megdőlt fala
1702-ben I. Lipót sok más várral együtt leromboltatta, innentől indult meg nagyarányú pusztulása, hiszen a környékbeliek köveit elhordták.
Legutóbb 1965-66-ban folytak megerősítő munkálatok, bár el kell mondanom, hogy a vár a helyi önkormányzaté, és szemmel láthatóan dolgoznak rajta, hogy megszépítsék, hogy méltó módon megőrizzék a jövő nemzedékeinek. A belépőjegy ehhez nyújt forrást. 2009-ben 120 000 látogatója volt, ami nagyon szép bevételt eredményez, de persze nem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen műemlék fokozatos és szakszerű renoválása nem tartozik az olcsó dolgok közé.
Mindenesetre Szigliget várának sorsa (Sümeghez hasonlóan) mindenképpen bizakodásra adhat okot.
A falu pedig további szépségeket rejt, érdemes ezen a helyen akár egy-két napot is bátran elidőzni. A várból egyébként tiszta időben látható a Sümegi-vár, Somló (hegy) és Csobánc vára is, de általánosságban is szép kilátás nyílik a környékre (amely szerintem Magyarország egyik legszebb vidéke), a Badacsonyra, a Szent-György-hegyre, a Csobáncra, a Nemesgulácsra, a Keszthelyi-hegységre, már ezért is érdemes felmászni rá.
A fenti képre kattintva pedig látszanak a meglátogatott várak és a hozzátartozó képsorozatok linkjei.
Források, infók:
Az összes kép (arborétum+vár) együtt megtekinthető alább:
AZso dot net 