… még kiderül, hogy dubstep-rajongó vagyok?
Lehet.
Már a múltkor is megemlékeztem az HBO egyik remek traileréről, amikor két filmből (A király beszéde ill. az A félszemű) ollóztak össze egy vicces párbeszédet, és most megint az HBO szállította a szellemi táplálékot.
Mondhatná erre persze Vasbányai tanár úr, hogy milyen ember az, aki a tévéből kultúrálódik, dehát ez egy ilyen kor, ez ma az átlagos.
Szóval, nem tudom, milyen film ez a Sucker Punch (a trailer alapján egy Gothica-ba oltott Matrix némi Viharszigettel és Gyűrűk urával ), könnyen lehet, hogy egy vacak (bár Carla Gugino miatt talán megéri belenézni 😉 ), de a trailere alatt szóló Vivaldi-feldolgozás megragadta a figyelmemet.
Persze erre meg Noseda-tanár úr mondaná azt, hogy ez egy fos – dehát ilyen korban élünk.
Mindenesetre nekem tetszik, de mit lehet egy olyan embertől várni, akinek a klasszikusok diszkóritmusban is tetszett? Annyit sikerült a zenéről kinyomoznom, hogy egy KPM Music nevű angol “csapat” csinálja, de hogy van-e lemezük, vagy beszerezhető-e valahol, azt nem találtam, úgyhogy marad a Youtube és a rajongói playlist.
A zene műfaja pedig a dubstep, amiről korábban nem nagyon hallottam, de itt olvasható a Wikipédiában a definiciója, ha valakit érdekel.
Végezetül álljon itt a teljes Vivaldi-feldolgozás a teljesség kedvéért:
Nos, megnéztük ezt a filmet az HBO-n, kár volt. Volt egy rész, amikor egyáltalán nem volt érthető. Az egész meglehetősen zagyva volt. A lobotómia a végén pedig egyenesen borzalmas. És öncélú is, mint ahogy az egész film. Nem tetszett. De a KPM Music “klasszikusok dubstep-ritmusban” zenéje viszont hibátlan.
Ja, kimaradt a meghatározásból az Eredet, mert a film (talán nem árulok el nagy titkot,) egy álom az álomban az álomban (is) játszódik. Persze míg az Eredet egy magát komolyan vevő scifi, a Sucker Punch egy magát komolyan vevő fantázia-pancs.