Misike mosolyai

Hétvégén megint készült egy sorozat Misikével, egy spontán pihenőszékes, amiben olyan arcokat mutatott Misike, hogy azóta is csak ezeket a fotókat nézzük.

Kezdjük is rögtön azzal, hogy most már rám is mosolyog, amikor meglát, így üdvözlésképpen kezdjük egy ilyen képpel!

Ezután Misike nézett egy nagyot, amiről nekem az jutott eszembe, hogy nem tudom, hogy kinek van a családban ilyen nagy szeme. Mindenesetre gyönyörű kék szemek, kell is mutogatni!

Persze erre apja elkezd olvadozni, de Misike nem hagy sokáig ezen filózni, megmutatja milyen az, amikor ő mókázik! A képen egyébként jól látható, hogy anyukája gondját viseli, nincs nyoma sem szájpenésznek. 😉

Ezek után Misike megelégelt, kicsit elkalandozott.

Végül persze visszatért a figyelme és belekapaszkodott a fényképezőgép pántjába, amit éppen előző nap raktam vissza a masinára. Amikor lefotóztam, utána alig akarta elengedni. Lehet, hogy így próbálta jelezni, hogy szívesen megnyomkodná ő azt a fekete csattogó dobozt?

Hát, ennyi volt a vasárnapi sorozat, nagyobb méretben megtekinthetőek az alábbi linken!