A Z30 kísérlet. 1. rész. A kezdetek

Hosszú évek után a munkahelyemen úgy döntöttek, hogy lecserélik a meglévő Blackberry készülékeket, mivel kezdtek már nagyon avittá válni.

Így merült fel, hogy ugorjunk platformot (mármint gyártón belül), és vágjunk bele az ún. 10-es Blackberry világába.

Ennek annyi volt az akadálya, hogy a német szerverek/informatikusok nem voltak felkészülve erre a gondolatra, legalábbis nem abban a tempóban, ahogy a BB diktálta a tempót. Így előállt az a furcsa eset, hogy a Magyar Telekom készülék-kínálatában nem lehetett olyan régebbi készüléket kapni, ami auditálva volt német kollégáink által, illetve a kapható újabb készülékek nem voltak még auditálva/a szerverplatform nem volt elérhető.

Így tehát következett a várakozás szokásos néhány hónapja, ami egészen gyorsan telik, ha az ember elfoglalja magát valami mással és beletörődik, hogy a régi telefonnal való napi szinten történő kínlódás az nem egy szívatás, hanem  egy Jedi-erőpróba, aminek a végén az ember már nem is akarja odaadni a széteső, folyton ki-bekapcsolgató, recsegő hangszórós, vacakot.

A böjt mindenesetre véget ért, eljött a habzsi-dőzsi!

Mivel nagyon jó árat adott a Telekom, ezért egyből modell-szériát ugrottunk és a nem kicsit bugos és minőségi kifogásos első széria (Z10/Q5) helyett a másodikba ugrottunk bele (Z30/Q10).

Erről szól a nagy Z30 kísérlet.  A benyomásokról, az első élményekről, pro/kontra érvekről, a mindennapi nyúzásról.

Ennek átéléséhez elkezdtem aktívan használni a készüléket az iPhone mellett, nem titok, hogy a korábbi 9700-ast nem nagyon használtam, úgy is kétszer cserélték ki garanciaidőn belül. Meglátjuk, ezzel mi lesz.