Mielőtt élveboncolnánk (miről beszélek, egyedül ülök itt, mint a moziban), szóval, mielőtt élveboncolnám a Star Wars: The Force Awakens (röviden SW7) filmet, érdemes megemlékezni a tavalyi év egyik jól sikerült sci-fi-jéről, a The Martian c. filmről.

SPOILER ALERT!

Abba ne is menjünk bele, hogy milyen dolog az “A marsi” címet “Mentőexpedíció”-nak “fordítani”, miközben egyrészt volt már olyan című film, aminek az volt a címe, hogy Mars mentőakció (nem tudom melyik volt a 2000-es év duplázós marsi filmjei közül, amelyikben Gary Sinise szemzacskói úgy ki voltak sminkelve, hogy másra nem is tudok visszaemlékezni (Mission to Mars) (ja de, Don Cheadle ott ragad a Marson és kertet épít és érte megy a mentőcsapat), vagy az amelyikben Val Kilmer egy felszállás közben kabrióvá alakuló szovjet Marsz-szonda rakterében száll fel a Marsról és Carie Ann Moss kötélen kapja el az űrben (Red Planet)? Írás közben rájöttem, az elsőé volt.

Szóval, nem nagyon ragoznám a történetet, azt majd megteszi helyettem a Spacebar podcast egyszer csak,  bár ők sokkal inkább a sci-fi definíció fi részén járőröznek, de hátha… vagy az is lehet, hogy már beszéltek róla.

Aki a történetre kíváncsi, annak mindenképpen a film alapján szolgáló könyvet javaslom, ez érvényes magamra is – megjegyezve, hogy a 2011-es Steve Jobs könyv is ott várakozik a polcon. A könyv egyértelműen részletesebb lehet, mint a film, amin látszik, hogy nagyon sok helyen rövidít és egyszerűsít.

Ettől függetlenül a film önmagában is megáll, bár az is látszik, hogy lenne anyag bőségesen egy uncut verzióhoz, ami jóval hosszabb és kiadósabb lenne. Talán ezért is jött létre az Ares: live Youtube csatorna, ahol 6 darab rövidebb klip látható, mintegy kiegészítve az egyébként nagyon feszes filmet.

Szóval, a film jó!

Nagyon fontos, hogy nincsen benne túl sok tudománytalan rész (azért akad), néha egészen gyalázatos, hogy magukat komolynak tartó filmek mennyire a tudománytalan fikció kategóriájába csúsznak (l. pl. TIE fighter (bárminek a) hangja az űrben). Itt is van rögtön egy remek videó arról, hogy mennyire áll közel a tudomány mai állásához a film.

A készítője hat pontot vizsgált meg:

1. Az utazás a Marshoz
2. A marsi atmoszféra
3. A marsi körülmények (gravitáció)
4. A marsjáró
5. Macgyver-hatás
6. A legénység (kiválasztása)

A második és a harmadik pontban vannak gyengeségek, az egyik pont a vihar. Egészen egyszerűen nincs ilyen erős vihar a Marson, mint amit a film bemutat. A másik a kisebb gravitáció miatt a mozgás a Marson, amit nem mutat be teljesen korrekt módon a film. Ezekhez kapcsolódva a marsi szkafandert is megemlítik, miszerint az sem működne teljesen jól, a NASA jelenleg is teljesen más stílusú szkafanderekben gondolkodik. Íme a film (mármint az elemzés):

 

Ezzel együtt egy nagyon hihető filmet sikerült csinálni.

A másik, amit meg akarok említeni, hogy mennyire szerethető a film. Annak ellenére, hogy a film elég nagy tempót diktál, rengeteg szerethető/elemezhető karaktert kapunk. A személyzet tagjai csupa érdekes ember, de ezen nem lepődök meg, hiszen az űrhajósokat általában pozitív személyekként ismerjük, szeretjük.

De szinte mindegyik megismert karakter pozitív, a színészi játék kifogástalan. Egyedül talán Vincent Kapoor karakterére nem sikerült eltalálni az arcot, egy félig indiai – félig nem tudom milyen származású személy eljátszására nem biztos, hogy jó ötlet volt teljesen nigériai származású Chiwetel Ejiofor választása. Mondom ezt annak ellenére, hogy a színész nagy kedvencem, a Serenity-ben, a Salt ügynökben, a 2012-ben, az Amerikai Gengszter-ben csupa nagyszerű alakítással bizonyított, mint ahogy ebben a filmben is az egyik kedvenc jelenetem, amikor a Marsról küldött szöveges üzenet hangsúlyát próbálja elemezni – legjobb!

Ettől függetlenül remek a színészi gárda.

Azt még hozzátenném, hogy ezt a filmet el sem tudom képzelni, csak eredeti nyelven megnézve. Olyasmi ez, mint az egyébként hibátlan Kingsman – szinkronizálva szerintem nézhetetlen.

A harmadik: a film egy részét Magyarországon forgatták, említsük meg.

• Az etyeki Korda-stúdió bejárata volt a NASA központjának bejárata
• A budapesti Bálna volt a NASA belső irodáinak helyszíne
• A Ferihegyi repülőtéren.
• És persze jó sok stúdiófelvétel…

A kínai űrkutatási hivatal bejárata pl. a MÜPA volt, háttérben elhúz egy H7-es HÉV a Közvágóhíd megállóból…

Szóval, még magyar vonatkozása is van, szóval tényleg kedves a szívünknek!

A marsi táj egyébként (némi CGI-vel feljavítva) a jordániai Rum vádi környéke, ahol számos hollywoodi produkciót forgattak már korábban…

A fenti kép egyébként egy klipből van, ami tulajdonképpen egy videóklip a filmen belül, David Bowie: Starman c. 1972-es dalára zajlanak benne az események, ahogy a cselekmény a pozitív befejezés felé kanyarodik, amint a Hermes éppen elrobog a Föld mellett és visszaindul a Mars felé. Íme:

Mi van még? Más nem jut eszembe…

A könyvet meg beszerzem, ha lehet még kapni és beszámolok…

Ja, amúgy most olvastam, hogy 1 sol (nemhivatalos földi “nap”) = 24 óra 39 perc 35 másodperc (meg az apró). Valami miatt azt hittem, hogy több…

A Film egyébként szinkronosan letölthető az iTunes-ból, ha esetleg érdekel valakit…