Mozgalmas nap a világjárvány árnyékában.

Reggel korán keltünk, 7:50-re ott voltunk a kocsinál, még szabad helyek is voltak (bár ezek nagyon fogytak),  tréleres időben érkezett. Halálosan béna volt, a szervizes szerint megint valami új fiú – nos ez látszott is. Kicsit feltartottuk a 105-ös buszt – ezúton is elnézést kérünk!

Mindegy, pillanatok alatt odaértünk a szervizbe, ahol persze rossz helyre rakta a kopasz a kocsit, de azt már onnan tolhatják. Remélem, láttak már ilyet…

Úgyhogy visszasétáltunk a kies utcákon. Tényleg alig volt forgalom. Mára a BKV nyári menetrendre váltott, ami azért jó, mert a buszok olyan ritkán járnak, hogy garantáltan felgyülemlik a tömeg a megállóban. Dehát mivel nincs iskola, végülis érthető.

Hazajöttünk és egy kicsit lementünk az udvarra, ami inkább hasonlít egy kertre fákkal, bokrokkal, valaha gyep is volt… Szóval jó hely az, bár még nagyon nedves a föld. Reggel annyira nem volt meleg, úgyhogy nem is húztuk sokáig odalent.

Mintha kicsit száraz lenne az arcbőröm… 😉

Nekiláttunk a tanulásnak, kb. mindenhol tankönyvek voltak. Mire Misi végzett, én már dolgoztam egy sort.

Délben ebédeltünk, megettünk két adag spagettit.

Ebéd után volt egy kis pihenő, Misi aludt egy kicsit én meg telefonáltam. Utána megint lementünk az udvarra, sokkal jobb idő volt, hiszen sütött a Nap. Kicsit nézegettük a virágokat, aztán meguntuk és feljöttünk. Nem tudom meddig bírom Charly, a majom kalandjait… Kellene egy labda, hogy játsszunk az udvaron…

Délután felpörögtek az események, dolgoztunk ezerrel, Misi megépítette a napi LEGO-diorámáját.

Hazajött a Mama is, kénytelen volt, holnap jön a nyugdíj. Talán jobb így, később csak rosszabb lesz, egy hónap alatt talán túl leszünk rajta.

Holnap nem megyünk sehová. Készítünk egy nagy napirendet, amit próbálunk tartani. Hétvégén úgyis vásárolni kell, hogy ne a készleteinket fogyasszuk. Szinte teljesen leálltam a kávéról, de a nassolásról is. Holnaptól a koránkelésnek sincs értelme, majd kelünk ha besüt a Nap (mondjuk elég hamar besüt). Ráérünk.