Eheti makró-kalandok
Ezen a héten sütött a Nap, amikor a telken jártunk, sőt, igazából annyira meleg volt, hogy feléledtek a rovarok (legyek és egyebek), úgyhogy meg is volt a téma. Fotózzunk legyeket! Ja, mekkora ötlet!
Ezen a héten sütött a Nap, amikor a telken jártunk, sőt, igazából annyira meleg volt, hogy feléledtek a rovarok (legyek és egyebek), úgyhogy meg is volt a téma. Fotózzunk legyeket! Ja, mekkora ötlet!
Azért is szeretem a makrófotózást, mert a változatos természet mindig biztosít valamilyen témát, ami szinte ott van az orrunk előtt…
A hangyák (de milyen hangyák, négy fehér pötty van a potrohukon) találtak valamit a szőlővessző kérge alatt…
Ilyet csináltam hétvégén…
Ahogy a művelt német mondja… Hogy mondjam magyarul? Passz. Mindegy, na ezt a cselekményt folytattam tegnap este (szigorúan munkaidő után), amelynek során egyrészt megörökítettem az új laptopokat, másrészt 2 kolléganőm 4 különböző orchideáját. Abszolút házibarkács módon, egy fekete kartonpapír előtt. Semmi strobist infó, meg hasonló profi dolgok, csak a megérzés, két IKEA-s lámpa, játék a…
Nos, hazaérvén annyira felhergelltem magam, hogy nem bírtam magammal és porszívózás helyett a tegnapi virágos képeim kapcsán elszenvedett minőségromlásra próbáltam okot találni. A képek ugyanis egészen egyszerűen zavarosak voltak, életlenek. Cikik. Friss DSLR-tulajdonosként nem akartam elhinni, hogy a belépőszint az egyenlő a gagyival. És nem is kell elhinni, nem egyenlő. Történt ugyanis, hogy a képeket…
Tegnap családi míting volt, ennek keretében néhány gyors fotó az “udvaron”, kézből, szélben, komponálás nélkül, ezzel a géppel ilyen helyzetben majdhogynem kár így fotózni, olyan, mintha pipáznánk a busz után futva. Ráadásul némelyik kép teljesen ellentmond a “tanultakkal”, vagyis a virágok fozásánál használatos szabálynak, miszerint “szemből ne!”. A képeket utólag nézegetve némi minőségi aggályaim is…