Ami ma Budapesten közlekedés címén megy az maga az anomália. Tegnap (kocsival indulván, mivel nem szeretném a kéthavi nettó fizetésembe kerülő laptopomat gallyra vágni, mert egy köcsög törvényszegő elgázol) hihetetlen kalandokban volt részem. Újpestről lehetetlen volt kijutni, ez már kb. másfél hete így van. A Váci út felujítása olyan eszehagyott tempóban zajlik és olyan átgondolatlan manufakturális módszerrel, hogy másfél hete nem lehet reggelente kijutni Újpestről illetve este bejutni. A Váci út felújítása kapcsán ugyanis feltorlódik a forgalom egészen az Árpád üzletházig, a Rózsa utcán, a Pozsonyi a Gyöngyösi utcától a Külvárosi Kávéházig, a Berlini út a sinektől az SZTK-ig. Ha esetleg Palota felé menekülnél, az M3 szintén araszol, pedig állítólag már átadták befelé. Ebben a helyzetben vannak, akik próbálkoznak, a kis utcák, a lakótelepi parkolók pillanatok alatt dugulnak be… Végül a Reitteren sikerült eljutnom a Hungária körútig, de teljesen felesleges volt, mert az Árpád hídon egy kamion karambolozott egy lovaskocsival (csak vicc, de nem tudom, mi lehet az Árpád hídon két sávot elfoglaló karambol tárgya), úgyhogy a Hungária állt. Nem araszolt, állt. A dugó feltorlaszolta a Váci út, a Népfürdő utca és a Béke út forgalmát is. Végül az autóm is leállt (de ez nem érdekes), úgyhogy a Béke út után a Frangepán utca felé botorkáltam, addigra már a Röppentyű utca is araszolt. Észak-Pest közlekedése (leszámítva a kötött pályás közlekedést) negyed óra alatt összeomlott. És itt következett a katarzis, ami este is megismétlődött, amikor hazafelé a Váci út állóra dugult, a Fiastyúk utcától minden keresztutca állt, a Gyöngyösire nem tudtak már ráfordulni, a Szekszárdi állt felfelé. Látva, hogy teljesen áll a forgalom, az autósok elkezdtek masszívan, nem kicsit szabálytalankodni annak reményében, hogy előbb eljussanak a céljukhoz. A csúcsra a Kámfor utca – Palotai határ út (Tesco mögötti vasúti átkelő előtti bringaúttal súlyosbított) kereszteződésben értünk, ahol a Kámfor utcán és a Tesco felől is megindultak a szembejövő sávban az autók, miközben a felsőbbrangú útról az arra haladni szándékozók nem tudtak lefordulni. VOlt, aki intett, hogy bocsi, volt aki széttárta a kezét, nem engedett senki. Egy ideig farkasszemet nézett egymással 8-10 sofőr, majd valahogy a járdán/bringaúton/szembejövő sávban/egyéb módon megpróbálták érvényesíteni az akaratukat. Végülis senki sem szállt ki, bár volt egy-két jól artikulált, szélvédőn át is szájról leolvasható kurvaanyázás, de többé kevésbé megoldódott. Araszolás a gomolyfelhők alatt utolsó negyedben… Utána már csak az én hátam mögött dudáltak, mivel vagy 30 autó elment, és egynek sem jutott eszébe, hogy elenged egyet-egyet a keresztirányú forgalomból. Végül azért szerencsésen hazaértem, de olyan hangulatban, hogy megfogadtam, nem nagyon megyek kocsival még egyszer dolgozni. A lelkiállapotomat jellemzi, hogy a szokásos agynyugtató vígjáték helyett előkerült a Halálos fegyver 3… Dvd-n… 😉 Megdöbbentő volt látni, ahogy az autósok szinte rutinból alázták az alapvető közlekedési szabályokat, a dolog tulajdonképpen arról szólt, hogy annak a kárára jutottak előrébb, aki betartotta az egyébként mindenkire kötelező szabályokat és várt türelmesen. Ami az ügy kapcsán eszembe jutott, hogy egy agyrém, hogy szemmel láthatóan nem hangolják össze az útfelújításokat fővárosi/kerületi szinten, hogy miért kell egy év alatt bepótolni a 15 év elmaradását (tudom miért, de akkor is carramba), hogy hol van egy ilyen helyzetben a rendőrjárőr, hogy miért manufakturális módszerekkel építenek utakat mind a mai napig? Szidják a kerékpárosokat, akik vállalható alternatívát mutatnak, megszivatják a szabályokat betartó autóst. Bár nem ez lett volna a fő mondanivalóm, de meg kell állapítani, a példamutatókat szívatják, mint mindig. A BKV meg elmehet a sunyiba, ahelyett, hogy korszerűsítené a járműveit és megakadályozná a bliccelést, inkább rendőri jogkört szeretne az ellenőreinek. Agyrém.