Nos, nincs mese, a karácsonyi agenda igen-igen sűrűre sikeredett, úgyhogy nem maradt más lehetőség, a karácsonyi ajándékvásárlásokat Aranyvasárnapra hagytuk. Log.Szombaton dolgoztunk, mert pártunk és kormányunk nem tudta beadni a Parlamentbe, hogy ne kelljen dec. 24-én dolgozni (bár furcsa lett volna, ha ezt sem szavazza meg a konzervatív ellenzék), úgyhogy maradt a timeshift bullshit, dolgozzatok szombatok, hüjék!

Hát, ez nagyon aranyos, de szombaton dolgozni egy multinacionális cégnél egy eszement baromság. Mindig is ez volt, a Kodaknál is gyűlöltem elmagyarázni a külföldieknek, hogy bocsi, szombaton kontaktáljanak, jövő szerdán meg hiába. Mekkora hüjeség!

Ez egy elveszett nap egy multinak. Nem csak azért, mert a megkapott hétköznap elvész a külföldi anyacégnek. Másrészt, talán pont emiatt a legtöbben igen furcsán bánnak a munkamoráljukkal ilyenkor.

Tapasztalataim szerint az employees egyik része szabadságot vesz ki (ő a becsületes, de nem workaholic), másik része simán lóg (fél napot, egészet, vérmérséklet szerint), és ott van a lúzer (ő sem workaholic, csak pont akkor akar annak látszani, amikor csak a hozzá hasonlók látják), aki ilyenkor akarja még gyorsan megcsinálni azokat a dolgokat, amelyeket egész évben tologatott és ami emiatt egyébként bőven ráérne, akár jövőre is.

Hát, ez a szombat sem telt másképp, egy átlagos szombati munkanap volt, amire már nem futotta a szabadságomból, úgyhogy végigdolgoztam. Végig, mert a fentiek alapján, ha az ember belekeveredik ebbe a hüjeségbe, akkor viszont végig kell csinálni.

Szombat este aztán moziba mentünk, a Valami Amerika 2-t néztük meg a HBSE csapatával, a film hatalmas volt, geg geg hátán, éppkézláb történettel, megkockáztatom, mondanivalóval. Egyszerűen nem értem, miért nem csinálnak több ilyet. Vagy akár csak ilyet. A film ad is egy pofont a művészfilmeknek, a Bűnös Város az a magyar film, ami méregdrága, nézhetetlen és csak néhány kreténnek tetszik. Kár, hogy az utóbbi időben sok olyan film készült. Nem lenne szabad állami pénzt adni rá. Nekem se ad az állam pénzt a megélhetésemre, a művészfilmes naplopókat finanszírozni kreténség, gyengeség.

Oda kellene már eléjük állni és megmondani nekik: “Srácok, annyira szarok vagytok, hogy nincs több pénz rátok. Ennyi.” Nincs harag. Tanuljatok meg filmet csinálni, aztán kockáztassátok magánbefektetők pénzét. Rögtön tudtok majd rendes filmet csinálni.

Valami Amerika 2 tuti darab, jól megcsinált, élvezhető, nézhető közönségfilm.

A Westendben viszont a mozijeggyel kedvezménnyel árult jegeskávé viszont kritikán aluli. Ittam az idén egy pár jófajta jegeskávét (Hajdúszoboszlón, Bad Ischl-ben, Mondsee-ben, Salzburgban), hát ez a jegeskávé egy szar. Nem ajánlom a helyet sem különösebben, hiszen nem korrekt egy olyan kávézó, ahová betér 12 vendég és közlik velük, hogy hagyjanak másoknak is széket. És hová üljek, kedves pincérlányka, az öledbe, vazze? Lol.

***

Vasárnap kicsit lassan indult a szekér, aztán tíz körül nekivágtunk a nagy bevásárlásnak. A Decathlon-ban a tervezetteken kívül sikerült egy tuti nadrágot venni, ami végre jó lesz túrázni. Bár utálom a military dizájnt, de kár lett volna kihagyni.

A túra másik célpontja az Auchan volt, Móni jól tematizált bevásárlólistája alapján egészen gyorsan végeztünk, három óra alatt letudtuk az egészet, ebben még a félórás sorbanállás a pénztárnál is benne volt.

A korai befejezés után itthon ettünk egy jó kis pestot, aztán bealudtunk szépen, átaludtuk a délutánt, jól esett…

Hát így telt a karácsony előtti utolsó hétvége. Ahhoz képest, hogy mindent az utolsó pillanatra hagytunk, egészen ügyesen elrendeztük.