- amikor reggel otthon kinyitom az ablakot, hogy kiszellőztessek és hallgassam a madarak csicsergését (és a város zaját) és te, az alattam lakó szomszéd az ablakban fújod kifelé a füstöt;
- amikor a munkahelyemen kinyitom az ablakot, hogy kiszellőztessek, és te, az udvarra száműzött dohányzó kolléga, az ablakom alatt állsz meg egy stresszoldó slukkra;
- amikor az étteremben cigivel a kezedben beszélgetsz a szomszéd asztalnál ülve, nem szívod, csak tartod, én szívom;
- amikor mész előttem az utcán és mögötted sietnék;
- amikor a tüdőrákod gyógyítására költik a TB-járulékom jó részét.
Ennyire erővel cigizhetnék is. Élvezném?
AZso dot net 
Bár egyelőre én is csak a fenti módokon próbáltam, de sztem nem élveznéd – bár gondolom inkább költői volt a kérdés. Egyébkétn ez is egy érdekes téma. A doháynosok jelentős része fenntratja magának a jogot, hogy mérgezzék a nem dohányosokat, mondván, hogy “Menjen arébb, ha zavarja a füst” és persze ezekután vérig vannak sértve, ha a nem dohányzók (akik azért remélem még többségben vannak) fenntartják magunknak a jogot, hogy eges helyekről defacto kitiltsága dohányosokat, mindván “Menj máshova, ha cigizni akarsz”. Magam részéről ez utóbbi pártján állok, de az mondjuk engem is zavar, amikor ennek szellemében egy 2X2 méteres, szellőzésmentes helyet jelölnek ki pl dohányzónak – sajnos láttam már ilyet is nem egyszer, vagy csak külterületi hely van.
Abszolút költői kérdés volt, természetesen.