(Az utikalauz.hu leírása alapján)

Cseh Óriáshegység

A Cseh Paradicsomtól kelet-északkelet felé haladva a homokkővonulat két “sziklavárosába” érkezünk Közös nevük: Teplic-aderspachi sziklák (Teplickó-Adršpašské Skály). A terület évmilliókkal ezelőtt alighanem fennsík volt, amelyet aztán az idő alaposan összeszabdalt. A sziklavárosok egyenként mintegy 20 négyzetkilométer kiterjedésűek, s 600-800 méternyire magasodnak ki környezetükből. A sziklafolyosók, -zúgók, -szakadékok, -utcák, -oszlopok és -figurák elnevezése az emberi képzelőerő megannyi pompás példája: Gólem, Szerelmesek stb. Egy kis tavacska mellett emléktábla és mellszobor hirdeti, hogy Goethe is járt ott 1790-ben. Innen a homokkővonulat kelet felé fordul, s átlépi a cseh-lengyel határt…

Moria kapuja?

Adrspach-Teplice sziklavárosa

Adrspach-Teplice. Ez a név nyugodtan szerepelhetne egy délutáni tévés vetélkedő kiejtési feladatában. Kevesen tudják, hogy Csehország káprázatos sziklavárosát jelöli. Minden látogató csak kapkodja a fejét: sziklatornyok, üregek, útvesztők, alagutak és átjárók, kristálytiszta patakok, benne pisztrángok, bársonyos mohaszőnyeg, óriási páfrányok, szurdokok erdeje és színpadias látvány…

Trutnov és Náchod város között Trutnovtól kelet felé 20 km található egy kitüremkedés, melynek területe nem nagy, de annál érdekesebb. Ezen a területen terül el a két sziklaváros, melyeket Adrspachi és Teplicei szikláknak neveznek. A két különálló sziklaváros, sziklabirodalom gyakorlatilag homokkő. A homokkő sziklákat a víz és a szél kénye-kedve szerint alakította. területük 50 négyzetkilométer és magasságuk 6-800 m. A területet érdemes meglátogatni, de a 3-6 órás séta megterhelő is lehet, ha mindenre kiváncsiak vagyunk. A labirintusban érdemes figyelni az útbaigazító táblákat, bár nehéz eltévedni, még ha néha kilátástalannak is tűnik a helyes út megtalálása.

A távolság és a szintemelkedés szinte elhanyagolható, van azonban más, ami fárasztólag hathat: létrák, pallók és korlátok. Az anyatermészet sajnos nem mindenhol vette figyelembe a túrázók igényeit és néhol hiányzik a sziklatornyok közötti átjáró. Ezeken a helyeken létrára mászva tudunk átkelni egyik szurdokból a másikba. Mindez cseppet sem veszélyes, de annál kalandosabb. Ezért azok sem fognak csalódni, akik némi kalandot keresnek, mert nem egyszer a tornyok közti átjárók annyira összeszűkülnek, hogy csak keskeny fapallókon kelhetünk át a tornyok közt zubogó keskeny patakokon. Egyes helyeken a tornyok közti átjárók csupán 2 méteresek vagy még szűkebbek. Ha felnézünk, szinte alig látjuk a tornyok közt az eget.

"...alig látni az eget..."

A körtúra után a Farkas-kanyonon keresztül folytatjuk utunkat, mely egy széles völgyet takar, de hamarosan ismét sziklatornyokhoz érkezünk. Itt már néhány vaslétrán is át kell kelnünk; a látvány azonban mindenképpen megéri a fáradtságot. Túránk legutolsó szakaszán is különböző homokkő formációk várnak és itt találhatóak a legnagyobbak és legérdekesebb formájúak. Táv: 12 km, szint: fel 350 m, le 350 m.

Adrspach-sziklalabirintus

Bejárat a Hotel Skalni Mesto-nál. két szép vízesés mellett. Goethe is járt itt annak idején.
Belépő és parkoló 50-50 CZK

Teplice homokkő tornyai

Bejáratánál, a Strmenské podhradí szakadék mellett Goethe itt tartozódására emléktábla figyelmeztet. A labirintus kb. ugyanakkora, mint az Adrspachi.