Kell-e nekünk Red Bull Air Race?

Hatodik alkalommal rendezték meg idén augusztus huszadikán Budapesten a Red Bull Air Race-t. A magát műrepülő világbajnokságnak nevező rendezvény újra megosztotta a hangadókat, szokás szerint a többszázezer néző élvezte, míg néhány hangos (igaz, elég hangos) ellendrukkertól volt hangos a netes újságírás és blogoszféra.

El kell oszlatnom a kételyeket, én igenis híve vagyok ennek a rendezvénynek, úgyhogy nem állok be a sorba. Megpróbálom inkább elmagyarázni, miért kell nekünk a RBAR! Miért jó nekünk ez az egész cirkusz, és vajon miért éri meg elviselni a fejünk felett zümmögő repülőket, az útlezárásokat! Lássuk!

1. Mi is ez a Red Bull Air Race (RBAR)?

Az RBAR ötlete 2001-re nyúlik vissza, amikor a Red Bull tulajdonosa, Dieter Mateschitz felkarolta Besenyei Péter ötletét, hogy ötvözve az akrobatikus műrepülést valamilyen száguldó cirkusznak (F1, motorsportok, stb.) járó felhajtással, létrehozzanak egy olyan új, sosemvolt sportágat, amelyet a különleges fekvésű helyszíneken százezrek nézhetnek élőben, valamint a televízió révén mára mintegy 120 tévétársaság juttatja el 300 millió néző otthonába.

Az első Air Race Zeltwegben volt, 2003-ban Tököl volt a második helyszín, 2004-óta pedig Budapesten zajlik. 2005-től már világbajnokságcímen fut a rendezvény.

A helyszínen lévő nézők különleges, sosemvolt élményben részesülhetnek, hiszen a nagysebességű, nagyfelbontású kamerákkal rögzített verseny eseményeit a helyszínen azonnal elemzik és bírálják el a versenybírák, óriáskivetítőkön eljuttatva az információkat a helyszínen lévő nézőknek, akik olyan információáradatban érezhetik magukat, amelyet egy F1 futam helyszíni nézőjeként sosem kapnának meg, de még a csodálatos színvonalú RTL-klub közvetítés otthoni nézőjeként sem. 10 óriáskivetítőn adják a 40 nagysebességű földi kamera képét, a 24 fedélzeti kamera képét,

A verseny maga egyébként pofonegyszerű. Az általában vízfelület felett kialakított pályán kell vízszintesen és függőlegesen átrepülni a kapuk között, a leggyorsabb nyer. Büntetés jár a túl magas, túl alacsony, rossz szögű repülés miatt, a túl gyors és a túl nagy gyorsulás miatt. Akit részletesebben érdekel, Kirby Chambliss elmondja az alábbi videóban:

A lényeg, hogy egy nagyon látványos, modern sporteseményről van szó, amely rendkívül magas színvonalon kerül lebonyolításra.

2. Az Air Race Budapesten?

De hogyan is kerül ide egy ilyen rendezvény, miközben a szervező és a jelenlegi “világbajnok” is osztrák, de Ausztriában nincs RBAR?

Nos, igen. Ki gondolkodott már ezen vajon azok közül, akik szerint az RBAR nem menő, vagy akik szerint kész korrupció az egész és mennie kell?

Hát akkor elmondom.

A Red Bull Besenyei Péter ötletét karolta fel. Ő dolgozta ki a verseny alapötletét, ő tesztelte a kapukat, mondhatjuk, ő a verseny szellemi atyja. Emellett, a versenyek helyszíneit, a kiszolgáló létesítményeket a Stromboly Event Kft. építi, bontja és logisztikázza. Igen, kft! Ők is magyarok. Megmutatják a világnak, milyen az, amikor magyarok jól dolgoznak.

Ezért nem kell Magyarországnak (?), Budapestnek (?) 8-9 millió dollárt kifizetni azért, hogy idehozzák a rendezvényt, szemben pl. Rio de Janeiro-val, ahol úgy látszik, látnak az eseményben fantáziát és éppen a budapesti verseny alatt tárgyalt a jövő évi újbóli megrendezésről a szervezőkkel a brazil sportállamtitkár. A kanadai Ontario állam pénzügyminisztere pedig lelkendezve nyilatkozott arról a júniusi rendezvény után (ahol Besenyei nem tudott részt venni, mert előző nap lezuhant), hogy a verseny 100 millió dolláros pluszbevételt generált.

Válság idején elfogadható profit egy 8-9 millió dolláros befektetésre, nem?

3. Mi ez a cirkusz, ami nem repülőverseny?

Idézet a HVG-ből:

A Malév egyik Boeingjét, valamint a kuriózumnak számító, egyetlen repülőképes Li–2-es gépet és az Air France ugyancsak 60 év feletti DC–3-asát végül is befogadta a Red Bull GmbH, amelynek 30 milliárd forintnyi kárig terjedő felelősségbiztosítása a további három résztvevőre is futotta.

Nem futotta viszont arra, hogy fizessen a napokon át, közlekedési dugókat okozva igénybe vett több mint 3 ezer négyzetméternyi területért. Azt ugyanis a Red Bull ingyen kapta a Miniszterelnöki Hivataltól (MEH), jóllehet a fővárosi és az V. kerületi önkormányzat nem járult hozzá a Duna-parti sáv hasznosításának továbbpasszolásához. Az önkormányzatok kára napi mintegy 50 millió forint – kalkulálta a HVG-nek Szalkai István, a fővárosi önkormányzat szocialista képviselője, aki az ügy miatt az ügyészséghez akar fordulni. A MEH arra hivatkozik, hogy cserébe a Red Bull az állami ünnepség rendelkezésére bocsátotta a hangosítás technikáját, és részt vett a rendezvény biztosításában, valamint a takarításban. A csereügylet áfájáról azonban nem esik szó, mint ahogy arról sem, hogy ez mennyiben mérsékelte a tűzijáték szervezési költségeit, amelyek 2006-ban 204 millió forintot tettek ki, az idén pedig 239 milliót.

Még olvasni is szomorú. Az analógia ugyanaz, mint a Forma-1 esetében. Magyarországon nem tudják kimutatni azt az áttételesen keletkező hasznot, amely egy világesemény kapcsán keletkezik. Nem számítják bele az országimázsba, amikor a Youtube-n százezres nézettséget produkál egy budapesti esemény, amikor a kommetátorok minden rövidfilmben megemlítik Budapestet, ecsetelik gyönyörűségét, stb. Csak azt számolják, hogy mibe kerül ez a kasszának. Ha pedig ingyen van, akkor pedig azzal okoz kárt egy, a főváros szállodáit fizető külföldi vendégekkel megtöltő show, hogy nem közvetlenül az Önkormányzat kasszájába folyik be egy erősen elméleti bevétel.

Azzal nem is számolnak, hogy a nyár közepén erősen visszafogott budapesti turizmust (mert kit érdekel egy olvadozó aszfaltú, koszos város) ingyen fellendítő eseményből mennyi bevétele lesz a szállodáknak, a légitársaságoknak, a taxi-vállalkozóknak, a BKV-nak… vagyis nekünk?


4. Most akkor legyen, vagy ne legyen?

Az idei cirkusz után, amihez hozzájárult a Magyar Repülőszövetség bepróbálkozása, azt kell mondanom, hogy megérdemelnénk, hogy soha többet ne lássunk légikapukat a Dunán. Soha.

Meg tudnám érteni, hogyha azt mondanák a szervezők a helyi erőknek és Besenyei Péternek: “Srácok, nem értjük, mi baja van az országotoknak, más helyeken dollármilliókat fizetnek nekünk, hogy odavigyük a show-t, úgyhogy csak azt tudjuk mondani, hogyha ennyire nem akarjátok, akkor mi nem erőltetjük.”

Persze nagyon remélem, hogy egyrészt a magyar szervezők tisztában vannak azzal, hogy szülőhazájukban ez bizony mindig így megy, vágynak a ragyogásra, a reklámra, de leginkább a sok pénzre, és amikor az ölünkbe hullik, akkor nekiállunk veszekedni rajta, úgyhogy nem is foglalkoznak vele.

Valószínüleg azt is tudják, hogy meg kell védeniük minket magunktól és nem szabad engedni, hogy egy honfitársunk által ilyen magas színvonalra juttatott, más honfitársaink által ilyen világszínvonalon kivitelezett eseményt elmagyarkodjunk, elkótyavetyéljünk, mert nem tudunk mit kezdeni az ölünkbe mások által pottyantott lehetőséggel. Ezért is köszönet illeti őket!

Én a magam részéről büszke vagyok arra, hogy magyarok keze van az RBAR-ban és szeretettel várom a rendezvényt jövőre is! És hajrá Besenyei!

Források:

Yoube – redbullairrace csatorna

HVG – Kis magyar bikaviadal c. cikke

Redbullairrace.com


Kell-e nekünk Red Bull Air Race?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Jó dolog a világhír, de nem minden áron. Tökölön 5 település lakói szenvedik meg a Red Bull Air race következményeit, miután kijelöltek 3 óvoda, 1 bölcsöde, 2 nyugdíjasotthon és többezer ember lakása felett 65m-től kezdődően egy állandó műrepülő légteret. A légtér odavonzotta a műrepülni vágyó újgazdagokat és most ezek az emberek ebben a légtérben szokták tanulni a műrepülést…..

    Egy szó jelentését kellene megérteni: emberség….

    http://www.szigethalom.net/tokoli-repter/szigethalom-mar-egy-honapja-kezdemenyezte-az-a2-murepulo-legter-megszunteteset.php

  2. Sajnálom, de nem fogunk egyetérteni.

    Nos, azt kell mondanom, hogy nagyon sajnálom az ott lakókat, de számomra elfogadhatatlan az, hogy valaki szabad akaratából odaköltözik egy több évtizede működő reptér mellé és utána felháborodik.

    Nem kell odaköltözni. Ha nem tetszik, el lehet költözni. El kell költözni.

    Szerintem egy repülőtér munkanapokon 10 és 16 óra között használva korrekt. Lehet zavaró, nem vitatom, de erre csak azt tudom mondani, amit az önkormányzat szakembere, aki tegnap megjelent az irodánkban, mert bejelentettük, hogy a szomszéd házra szerelt elszívó elviselhetetlenül hangos.

    Az úriember közölte, hogy a zajmérési előírásokat zárt ablaknál ellenőrzik, tehát egy mérés negatív eredményt hozna, mivel az ablakok elég jól szigetelnek.

    Arra nem tudott reagálni, hogy néha ki kell nyitnunk az ablakot szellőztetni, mivel az épületben nincs központi levegőkeringetés, az ablakokkal kell a légcserét megoldani…

    Valami ilyesmi. Nem gondolom, hogy jó dolog 10-16 között a műrepülők hallgatása, de ha szabályosan működik, akkor nehéz lesz rajta fogást találni.

    Kb. ugyanazért, mint amiért a bringás érdekérvényesítés is nehezen halad. Túl sok pénz és érdek szól mellette (mármint a reptér vagy a bringások erdőkből kitiltása mellett.

  3. “A légtér odavonzotta a műrepülni vágyó újgazdagokat és most ezek az emberek ebben a légtérben szokták tanulni a műrepülést”

    A kezdő pilóta mindent csinál, csak nem műrepül. Attól, hogy valaki “újgazdag” és van PPL licensze attól nem műrepülget…

    • Csak ugy megsugom, az alap murepulo kikepzeshez (ami 15 ora) eleg egy mezei PPL is, mert a kikepzes megkezdesenek feltetele 50 ora ossz. motoros ido. Ebbe a PPL 45 oraja is beleszamit. Sot, akinek 1990 elott lett motoros szakszoja meg az MHSZ-nel, az kapott alap murepulo + kotelek kikepzest is.

Hozzászólások lezárva.