25 éve történt: Csernobili reaktorbaleset

1986-ban, ezen napon (pontosabban ezen nap hajnalán) történt a modernkori világ egyik legnagyobb hatású energetikai balesete. Sajnos mára már csak azt lehet mondani, hogy az egyik, mivel az évfordulóra felzárkózott a sorban a fukushimai atomerőmű reaktorainak pusztulása.

25 évvel ezelőtt, az előző napon megkezdett, a reaktor áramellátásával kapcsolatos kísérlet egy olyan megállíthatatlan folyamathoz vezetett, amelynek során a Pripjaty városának közvetlen közelében lévő csernobili atomerőmű négyes reaktorblokkja felrobbant, szétvetve az épületet és izzó rádióaktív felhővel beterítve környezetét. A folyamatosan égő, fehéren izzó grafit tüze a nukleáris üzemanyagot a légkörbe emelte és beterítette Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország jelentős területeit, majd a felhő tovaterjedésével egész Európát és az Egyesült Államok keleti részét. A hulladék 60 százaléka ugyan kihullott Fehéroroszországban, jelentős mennyiségű sugárzó anyag érte el a távolabbi országokat is.

A késve, de akkor hatalmas erőkkel megkezdett mentési és mentesítési munkálatok során több százezer embert lakoltattak ki, az erőmű közelében lévő területekről és a távolabb eső vidékekről egyaránt. A munkálatok során kb. félmillió ember, hivatalos nevén likvidátor végzett kisebb-nagyobb munkát az atomerőmű 30 kilométeres körzetében. Voltak, akik csak 30 másodpercet dolgoztak az erősen sugárzó grafittörmelékkel borított tetőn, de voltak olyanok is, akik hosszabb ideig járőröztek a távolabbi vidékeken, megakadályozva pl. az állatok elvándorlását a környékről.

Az áldozatok pontos számát megbecsülni is nehéz, voltak ugyan néhányan, akik a balesettel összefüggésbe hozhatóak, a legtöbben azonban évekkel később haltak meg és a szovjet(később orosz) hatóságok gondosan ügyeltek arra, hogy az áldozatok nehezen legyenek összefüggésbe hozhatóak a balesettel.

A baleset egészségügyi hatásai beláthatatlanok, eltörpülnek a gazdasági, politikai hatásai mellett, mégha sokan a Glasznoszty egyik nagy mérföldkövének tartják a balesetet. Több százezer rákos megbetegedés okozója lehetett világszerte a szétszóródott nukleáris hulladék, a több száz/ezer éves felezési idejű izotópok mind a mai napig szennyezik a világot.

25 év nagy idő és mégis elszállt egy pillanat alatt. Az emlékek megfakultak. Évek óta riogatnak azzal, hogy a sebtében emelt szarkofág össze fog omlani, ezért az EU és más gazdag országok pénzelik az új szarkofág építését, amely azonban lassan halad (és mindig két évnyire van a befejezése, évek óta). A szarkofág védi meg a közvetlen környezetet attól, hogy a sugárzó anyagok újra a környezetbe kerülhessenek. 25 év alatt sok pozitív dolog történt, az atomerőművek biztonsága soha nem látott szintre emelkedett, bár ennek ellentmondani látszik a Fukushima Dai-Icsi atomerőmű esete, amelyet nemrégiben egy tsunami mosott el, magolvadást okozva ezzel. Sok országban erősödik/gyengül az atomenergiával kapcsolatos félelem, miközben Magyarországon jelen pillanatban a villamenergia-igény 40 százalékát biztosítja a paksi atomerőmű és esélytelen, hogy a közeljövőben más, korszerű, megújuló energiaforrással kiváltanák vagy csökkentenék a függőségét.

Mint minden technológia, a biztonság növelése és magas szinten tartása a kulcsa a megbízható atomenergiának, még ha olyan esetek történnek is, mint Csernobil vagy Fukushima.

Az alábbi filmet érdemes végignézni, a balesetről és az azt követő munkálatokról szól.