Szarvaskő vára már messzebb esik a Balatontól, a Somlóhegyen túl, a Bakony nyugati oldalán található. Ez volt az egyik legtávolabbi célpont Lesencetomajról, Gannával és Pápával együtt.

Az odavezető úton keresztülmentünk Devecseren, ahol a kastélypark fáin még látszott a vörösiszap, de a patak mentén néhány lebontásra váró ház is volt, amelyeket az ablakig vörös szín takart. Elég nyomasztó volt még elképzelni is.

Szarvaskő vára egy kis völgy felett uralkodik a látványon, Döbrönte falu felett. Döbrönte példás rendben karbantartott dunántúli falu benyomását keltette, Pápa vonzáskörzetében.

A távolban látszik az ezt a vidéket meghatározó, szinte minden magaslatról látható Somló-hegy.

A pozitív összhatást fokozta a falu feletti dombon elhelyezkedő várdomb rendezettsége és a vár romjainak romhoz méltó konzerváltsága.

A vár körüli mezőt egy birkanyáj tartja karban, távozásunkkor érkeztek éppen, biofűnyíróként és tápanyagpótlásként. Tényleg ritkán látni ilyen zöld füvet.

Sajnos, a július végi ősz kitartott ottlétünkkor is, sőt, igazából ez volt az egyik legsötétebb nap, úgyhogy jó fotók nem nagyon készültek.

De miért rom?

Hát, ennek a várnak elég izgalmas története van, hasonlóan egyébként Somlóvárhoz.

1367-ben járunk, amikor Nagy Lajos engedélyt adott Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy várat építsen döbröntei birtokának területén. Később a Himfyek politikai befolyása csökkent, a környező földesurak egyre nagyobb területeket szakítottak ki a Himfyek birtokából. 1401-ben a Rátóti Gyulaffyak még a várat is kifosztották egy portya során.

Később a Himfyek is a rablók szintjére süllyedtek, egyik nagy fogásuk 1464-ben a pannonhalmi apátság kifosztása volt. Ezt Mátyás király sem tűrhette többé, elvette a Himfyektől a várat, amely azonban hamarosan újra visszakerült a Himfyek tulajdonába, akik egymás ellen pereskedtek a várért. 1469-ben az egyik családtag kifosztotta Döbröntét.

1526 után megpróbálták megerősíteni a várat, ekkor épült a hatalmas rondella, amelyből ágyúzni lehetett a domb sík részén próbálkozókat, ennek ellenére nem számított jelentős végvárnak.

1560 környékén egy portyázó török csapat foglalhatta el, amelynek során elpusztult.

Köveit a lakosság széthordta. Az elmúlt években lett rendbehozva, de még a föld sok kincset rejthet.

A vár szabadon látogatható, a faluból több út is vezet fel. Tiszta időben messzire ellátni.

Az összes kép megtekinthető alább: