Szilvás ugrott

Reggel úgy döntöttem, nem indulok a Szilvásvárad Maratonon vasárnap és eladom a nevezésemet. Az elmúlt hét eseményei annyira megviseltek, hogy nincs kedvem egy bizonytalan időjárási viszonyok között zajló versenyen odakenni magamat. A bringám talán ma meglesz, vasárnap óta nem is ültem rajta. A kocsim tropa, nem merek vele elindulni Szilvásra, nehogy félúton ottmaradjak valahol (szar érzés ottmaradni), úgyhogy fater Berlingojába nyomok egy kis kilométert, viszem a cuccosokat, de nem indulok. Fotózok, ilyesmi, de semmi több. Szar érzés, mindenesetre megpróbálok a Duna Maratonra ráhangolódni, hogy ott helyt álljak, plusz a jövő hétvégén lesz a Nagy Pünkösdi Túra HBSE módra, addigra ki akarom heverni ezt a szart, amiben most érzem magam.