Vége az F1 szezonnak, az utolsó versenyre maradt a döntés, hogy ki lesz a világbajnok egyéniben (és a konstruktőri pontverseny is csak egyel korábban dőlt el). A pontversenyt vezető Alonso nyomában három esélyes aspiráns lihegett, bár sokkal árnyaltabbá tehetjük azzal a helyzetet, ha azt mondjuk, Alonso-nak piszok mázlija volt, hogy odakeveredett és majdnem hagyták is beleszarni a levesbe…

Amit Alonso az idén művelt, az több volt, mint amit tolerálni lehet. Kezdve a német nagydíjon bevetett, értelmetlen csapatutasítástól, jó néhány aljas, sportszerűtlen és egoista húzásán egészen a levezető körben Petrovnak való mutogatásával.

Bebizonyosodott, hogy a legnagyobb hatalmú F1-pilóta egy mocskos egoista gennyláda, aki bárkin képes keresztül gázolni, csakhogy a középpontban tartsa magát.

Megfogadtam, hogyha ő nyeri a vb-t, akkor befejezem a F1-nézést. A sportot a számító menedzserek amúgyis egy dögunalmas, vontatott, nehezen élvezhető műsorfolyammá alakították, amelyből ráadásul a magyar nézők meglehetősen keveset kapnak. Ezt érdemeljük rendező országként…

Az F1 sokkal kevésbé látványos, mint évekkel ezelőtt, a tankolás megszüntetésével még a minimális izgalom is kiveszett a versenyből, 10-12 szinte teljesen egyforma képességű autó hasonlóan azonos képességű autóban, párosával egymás ellen – dögunalom.

Ebbe a világba robbant be a szupertehetséges Sebastien Vettel, aki a mai napon megmutatta, hogyan kell letaszítani a trónjáról a valódi és a hatalmi világbajnokot. Tehetséggel.

Amit pedig Alonso művelt, az a sport szégyene volt, főleg ha meghallgatjuk a bemutatós produkció után néhány perccel adott fullprofi, nyálgép interjúját, amelyben már újra azt a vérprofi manipulátort alakítja, akit egész évben.

Mindegy, ma győzött Vettel, övé a dicsőség, jó nagy gratula neki! Hajrá Sebastien! Csak így tovább, én neked drukkolok!