Lassan két hónapja lakunk a fenti lokáción, úgyhogy felvázolnám a szitut.

Az egész budai közlekedés egy nagy-nagy szívás. A fejétől kezdeném, mert onnan érdemes. Mivel teljesen esélytelen, hogy az M0 (emnullás) elkerülő autópálya illetve a városban egy-két híd belátható időn belül (ez mai fejjel 5-10 évet jelent) elkészülne, a budai oldal közlekedése rémálom.

Amióta a budai elit úgy döntött, hogy van annyi pénze és ideje a dugóban ülni, hogy megérje kiköltözni a városból, azóta a környező falvak iszonyatos forgalmat bonyolítanak (úgy igazságos, hogyha hozzáteszem, hogy a környező falvakban pedig szinte egyáltalán nincsen értelmes munkalehetőség). Ennek egy nagyobb része (fekvéstől is függ) tranzitforgalom, de a helyiek, akik a városban dolgoznak (mivel helyben nincs értelmes munkalehetőség), szintén részesei ennek.

Szóval, van a nyugati irány, az M1/M7 bevezetőn begyűlik az összes környező városba kiköltözött, de a fővárosban dolgozó autós, Tatabányáig és Székesfehérvárig gyakorlatilag bármelyik faluból vagy városból. A szerencsések azok valahol Budaörsnél kiszállnak a játékból, amit a fővárosi közlekedés jelent, de ismerek eseteket, akik átjárnak a városon, a túlsó végére. Rajtuk segítene az emnullás.

A forgalom ezen a viszonylaton olyan nagy, hogy sokan Budaörsön át a hétvégi telkek felé Farkasrét – Németvölgy útvonalat nyomják, ami ugye azt is jelenti, hogy a csendes, friss levegőjű hegyvidéknek ezzel lőttek.

Aztán ott van az esztergomi viszonylat, ahol ugyan van vonat, de ritkán jár és csúcsidőben kevés, míg a közutakon állandósult a dugó reggel befelé, este kifelé, Solymár, Pilisvörösvár, Dorog, Pilisszántó mind a vonzáskörzetben. Nyilván a rendszerváltás után épített piliscsabai egyetem sem kis forgalmat bonyolít ezen az úton, mert bár van saját vasúti megállójuk, az (mint korábban említettem) kevés (meg különben is, nehogymár egy katolikus egyetem diáksága és tanári kara vonatozzon!).

A csúcs az a Pilisvörösvár főváros felőli szélére telepített Liegl&Dachsler kamiondepó, akiket vagy átvertek azzal, hogy nemsoká itt az emnullás, vagy csak simán valami megmagyarázhatatlan okból (van még egy-két tippem, de inkább hagyjuk!) oda költöztek az amúgyis túlterhelt főútvonal mellé, amivel az útvonalat rohamos pusztulásba tolták, a negyventonnás nyergesvontatók ugyanis nem kímélik a gyenge aszfaltot, a kipufogógázokról nem is beszélve…

Aztán jöjjön az északi irány, ahol Szentendre, Pomáz, Budakalász, Leányfalu nagyrészt autóval ingázó lakossága rászabadul a városra. Ezt fokozza az emnullás vége, ahol mindenki, aki a pesti oldalról (leginkább az agglomerációból) szintén a budai oldalra akar bejutni.

Az első lépés átjutni a budakalászi aluljárós-körforgalmas-felüljárós rémálmon, amit kapásból megakaszt a város határában egy belső sávból balra kanyarodó lámpás kereszteződés hosszú pirosa. A második lépés az ún. békásmegyeri lámpa, aminek a belső sávját megfogják a balra kanyarodó sávban feltorlódó és túllógó autók, a külső sávját pedig a kanyarodó sáv nélküli, HÉV-síneken vasúti átjárós kanyarodók (akik jó része egyébként a Békásmegyer-Csillaghegy útvonalon próbálja a Szentendrei út dugóját elkerülni 40-es sebességkorlátozott, kátyús FŐVÁROSI utakon, iskolák között) állják el, vagyis a lámpától a dugó a két kilométerre álló másik lámpáig áll.

Ez este annyiban más, hogy kifelé menet ahelyett, hogy egy masszív zöldhullám engedné ki a városból a csendes vidéki otthonukba megérdemelt pihenésüket megkezdeni vágyó felső-középosztály-beli autósokat, ehelyett bedugul a Cetz János köznél (tízpercenként két busz kifordulása miatt), a Mátyás király útjánál (egy busz keresztezi az utat tízpercenként) és Békásmegyernél (egy busz), folytatva pedig a városhatárban a lámpa megint (két busz kanyarodik ki).

És az egészhez hozzá jön a Róbert Károly körút és a Népfürdő utca egyidejű felújítása, aminek a következménye gyk. egész nap az a torlódás, amelynek a vége jó esetben a Bogdáni úti kereszteződésig, rosszabb esetben Aquincumig nyúlik.

Szóval, reggel-este ez megy. Hétvégén is. Autóval járhatatlan a befelé irány 7 óra után, kifelé is négy után. Szóval, amikor a legtöbb emberhez hasonlóan mi is arra mennénk.

Buda északi kapuja, Óbuda, az óriási tranzitforgalomra teljesen alkalmatlan, kereszteződésekkel tarkított úthálózatával folyamatosan ostrom alatt áll. Egyszerűen kimondhatatlan, hogy mennyire fontos lenne az emnullás továbbépítése nagy erőkkel.

Jöjjön a bemutatás után a rövid szubjektum, elmondom, hogy szoktunk közlekedni autóval. Befelé egyrészt minél korábban, másrészt általában a Királyok útja – Nánási út – Pók utca útvonalon. Ez utóbbi kifordulás a Szentendrei útra variálható, mert néha bedugul, de sajnos a menekülő útvonalnak tekinthető Gázgyár utca is, az onnan kikanyarodó is bdugulhat, szóval a fenti útvonal a Pók utca helyett lehet Gázgyár utca – Záhony utca vagy Gázgyár utca – Ángel Sanz Briz út   – Auchan parkoló – Szentendrei út…

Este ugyanez visszafelé általában. Akinek nem elég gyors a Királyok útja, annak lehet a kis utcákban lavírozni, szerintem egy stabil 40 km/h száguldás az araszoláshoz képest…

Tömegközlekedés.

Óbuda? Békásmegyer? Akkor mindenki rávágja, hogy HÉV!

Hát igen, de mi van, ha negyed órára laksz a HÉV-től gyalog, a HÉV pedig olyan szinten zsúfolt (főleg reggel próbáltuk eddig), hogy beállok az ajtóba és nem is jutok beljebb (öröm az ürömben, hogy az az ajtó nem is nyílik ki többet)…

Akkor felszálljak a buszra, ami a sarkon áll meg? Jó ötletnek tűnik! Kimegyek a sarokra és látom ám, hogy csúcsidőben tízpercenként jár… No nem baj, mert jár még két másik busz is, amivel eljuthatnék a HÉV-hez. Látom, hogy azok még ritkábban járnak. Szar ügy.

De a csúcs az, hogy két megállóra a végállomástól azt látom, hogy a három busz egymás után besorol a megállóba, hogy utána 10 percig ne jöjjön egy sem.

És ez nem rendszerhiba, ez a menetrend. Íme a ma reggeli állapot:

Hektikus.

Ez pedig a három busz helyzete, amin jól látszik, hogy a három busz 300 méteren belül követi egymást…

Az a baj ezzel a tömegközlekedéssel, hogyha várok 10 percet egy buszra, ami bevisz az uticélomig  ugyanannyi idő alatt, mint a HÉV és amelyiken még ülőhely is van, akkor eszem ágában sincs leszállni róla Békásmegyer H megállóban, hogy veszítsek tíz percet azzal, hogy átmegyek az aluljárón és megvárom a dugig tömött következő vonatot (ami egyébként 5 percenként jár, de úgy látszik, csúcsidőben még így is kevés).

Hazafelé még rosszabb a helyzet, a busz ugyanis elakad a dugóban, tehát még ha esetleg HÉV-vel is megyek, akkor várhatok a buszra, amelyik még az egyébként furcsán ritka délutáni menetrendet is képtelen betartani.

Ez utóbbihoz egyébként két szösszenet, ami megtörtént velünk két nap alatt:

• Szombat este a két megállóra lévő üzletből kijőve megállapítottam, hogy 20 perc múlva jön a buszunk, úgyhogy szépen hazasétáltunk, előbb hazaértünk gyalog.
• Hétfő délután csúcsidőben a busz megállt a menetrendet betartani a végállomástól három megállóra. Ettől azért nem kicsit kaptam fel a vizet. Nem száll már fel senki, aki a buszon van, az pedig sietne haza és úgyis leszáll a három megálló valamelyikén, minek várni?

Szóval ez a busz sem optimális.

Így tehát az alábbiak szerint közlekedünk:

• alapvetően busszal, de el kell érnünk a reggel hét órás buszt (10 percenként jár), különben beszorul a reggeli dugóba a Bogdáni út környékén, este pedig nem árt elkapni a 12 percenként járó buszt minél előbb, mielőtt a Cetz János köztől a dugó feltorlódik a Római térig.
• Ha sok a csomag, megyünk valahová, rossz idő van, stb. akkor megyünk autóval a fentebb vázolt útvonalakon, reggel alapvetően szintén minél előbb, délután a Pók utca-Királyok útja nem vészes.
• A HÉV marad tartaléknak, vagy ha a belváros felől jövünk és nem akarunk átszállni közben, de annak úgyis szívás a vége az Aquincum H megállónál…

Hát, röviden ennyi.

Innen üzenem az összes illetékesnek, hogy

• Az M0-t nagyon-nagyon-nagyon gyorsan el kellene kezdeni építeni tovább (leágazással Esztergom felé)
• A budakalászi körforgalommal és a békásmegyeri lámpával akkor is kell kezdeni valamit, ha holnap átadnák az emnullást!
• Kisebb kapacitású, de sűrűbben járó buszokkal kell ráhordani a lakótelepi versenyzőket a HÉV-re.
• A HÉV-et sürgősen fel kell újítani, a kocsikat kicserélni, a kapacitást csúcsidőben tovább növelni (megoldani, hogy csúcsidőn kívül azonnal kiálljanak, akár útközben is).