Mivel a meleg továbbra is kitartott és semmi jelét nem mutatta az időjárás, hogy az eszeveszett kánikulának netalán egy heves zivatarhullámmal érkező hidegfront vetne véget, ezért látva általános állapotunkat, szerdára pihegőnapot rendeltem el magunknak.

Ez úgy nézett ki a terv szerint, hogy tízkor végigvonatozunk a városnéző járattal, megnézzük a Tűztornyot és a Római kőtárt és utána húzunk vissza a szálloda hűsébe. Délután egy kései ebéd valahol és utána irány a Károly-kilátó.

Ez volt a terv, több-kevesebb sikerrel tartottuk is magunkat hozzá.

Tíz óra előtt ott voltunk a Főtéren, ahol a kisvonat indult. Persze itt kapásból átvert minket a csaj, hiszen kifizettük a jegyeket, amikor közölte, hogy ez a félórás menet, az egyórás az később indul. Persze minket a hosszabb érdekelt volna. Na, mindegy.

Mondjuk úgy, fél óra elég is volt ebből.

Utána felmentünk a Tűztoronyba, amihez építettek egy pöpec bejáratot és feltárták a környékét, ami kifejezetten jót tett a helynek, nem volt az az érzésem, hogy csak egy toronyba belépőt veszek. Más kérdés, hogy a tűzzáró ajtón átkelve, mintha egy időugrást is csináltunk volna, olyan sokkoló volt a toronyrészbe átmenni.

A 25 méter magasan lévő erkély Misinek nagyon tetszett, messzire el lehetett látni végülis.

A képen is látszik, a mészkőben a fésűs kagylók megkövesedett házai is ott vannak, így összeállt a kép, hogy hová kerültek a fertőrákosi kőfejtő kövei.

Ezután megnéztük a római kőtárat a Főtéren, majd a bányászati múzeumot, ahol szintén voltak érdekes mozgó modellek, amik felkeltették a mérnök úr figyelmét.

Ekkor már jócskán elszaladt az idő, úgyhogy visszatértünk a behűtött szobánkba és ott vártuk az időjárás enyhülését. Végül három óra körül elsétáltunk a közeli Fórum Pizzériába, ahol az árnyékos, de egyáltalán nem hűvös teraszon ettünk egy jó pizzát. Finom, vékonytésztájú volt, megfelelő.

Ezután az autóval a Károly-kilátó felé vettük az irányt. Itt megint megküzdöttünk először a bögölyökkel, utána a szúnyogokkal. Az úton haladva eközben döbbenten hallottuk, hogy dörög az ég folyamatosan – nem biztos, hogy egy kilátóban akarok átvészelni egy vihart…

Végül nem volt vihar, láttuk, ahogy a Fertő-tavon északról délre mozog egy komolyabb zivatarhullám, többszöri esővel. Sopront elkerülte ez az enyhülés.

Este nem mentünk vacsorázni, megettük a magunkkal hozott nasit és nyugovóra tértünk.