Az előző posztot megfuttattam a Canon/Nikon fórumokon és két helyről is azt a választ kaptam, hogy nem értik, mire kell nekem egyáltalán a fényképezőgép. Ennek egyik oka, hogy nem látták a képeimet. A másik meg az, hogy olyanok a fényképészeti szokásaim, mint a zenei ízlésem: szerteágazóak…

A kérdés tehát az, mit is akarok én fotózni tulajdonképpen?

Szóval, készítettem egy ún. ‘Most interesting’ albumot a Flickr-en 2015-2018-ra vonatkozóan. Ez azokat a képeket tartalmazza, amik a legnépszerűbbek voltak a Flickr-en, talán leképezi a fotózási szokásaimat is. (Hozzátéve, hogy mobilos fotók is vannak benne, szóval annyira nem tiszta a kép.)

Szóval, miket is szoktam én fotózni, milyen szempontok szerint van szükségem egy komolyabb fényképezőgépre?

0. szempont – diszklémer: Mindig is vágytam egy komoly fényképezőgépre. Azért vágytam komoly fényképezőgépre, mert pontosan tudom, hogy mivel a fényképezést is csak a saját szórakozásomra, autodidakta módon folytatom, szigorúan non-profit alapon, ezért a képeim olyanok, amilyenek. Viszont bízom benne, hogy egy jó géppel jobban lehet kompenzálni a hibákat. A kisebbeket biztosan. Szóval ezért van nekem szükségem egy jó gépre. “A szemem megvan hozzá”, ahogy valaki mondta egyszer, a technika már annál kevésbé. Viszont amíg a mobilommal nem tudok minden fotózási helyzetet megfelelő minőséggel lefedni, kell a “nagygép”. Ahogy nézem, erre még sokáig várhatok, hiszen a mobilgyártóknak nem célja agyonütni a fényképezőgép-gyártókat, a kínálatuk alulról (szét)veri a kompaktok piacát…

1.  Gyerek-fotózás

Aki nem fotózott még kisgyereket, az nem tudja elképzelni sem, én leginkább a sport-fotózáshoz tudnám hasonlítani. Rossz fényviszonyok között kell gyorsan fotózni egy jellemző, de megismételhetetlen) mozgás-sorozatból egy jellemző állóképet komponálni. Én próbáltam anno kerékpárosokat fotózni, az ilyen. A gyerek folyamatosan mozog, kimegy a fókuszból, sőt kimegy a képből. Messze van, nem jön közelebb, ha közelebb mész, elszalad.

Teleobjektív, szép bokeh, gyors sorozat.

2. Hosszú záridős képek

Karácsonyi villamos default minden évben, nekem ez kötelességem… 😉

3. Nézz az ég felé…

Mert szoktam repülőket fotózni, lehetőleg a levegőben. Ehhez kell a nagy fókusztávolság, gyorsaság. Sajnos mostanában nincsen magyar földön airshow, pedig nagyon bírnám.

4. Utazások

Mert szoktam utazni (az anyagi lehetőségeimnek megfelelően nyilván nem túl sokat), úgyhogy szeretném megörökíteni a helyszíneket. Egy utazózoom kell.

Ebbe a kategóriába tartozik a céges rendezvények megörökítése, ahol szintén a zoom nagyon fontos, mert ha belemászok valakinek az arcába, akkor elszáll a pillanat, oda a varázs.

5. Makrók

Jelen pillanatban (mondjuk inkább, hogy az elmúlt 2-3 évben) a makrók iránti érdeklődésemet az aktuális iPhone + olloclip lencsékkel látom el, ami azért távolról sem professzionális, vagy legalábbis lenne lehetőségem olyan sorozatok készítésére, ami stackelhető eredményt hoz, akkor érdemes lenne egy megfelelő szoftverbe beruházni…

Nagyjából ennyi. Ilyeneket szoktam fotózni, alighanem a jövőben sem fog nagyon változni.

Hogy mi a bajom a Sony-val és miből lett elegem?

• Koszos szenzor és tükör – de a tükröt nem szabad takarítani!
• Avittos felszerelés (a 18-200 odaverése óta vinyettál)
• A kihajtható kijelző sérülése az utolsó csepp a pohárban;
• Abszolút belépőszint (ISO400 felett zajosodik pl.);
• Ja, Sony?

Röviden.

Aki kíváncsi az elmúlt négy év (és egyben a Sony A58K featuring iPhone 6S Plus/8 Plus gyűjteményre, alábbiakban megtekintheti.