Szóval, miért is szippantott be az OTP?

Pártunk és kormányunk kormányzati stratégiájában úgy ítélte meg, hogy

• iskolakezdési támogatásra
• iskolarendszerű képzésre
• Helyi bérletre (büntetőadóval sújtva)
• Erzsébet-kártyára (azóta törvénytelennek nyilvánítva)
• Egészségbiztosítási pénztárra
• Önkéntes magánnyugdíjpénztárra

Évente max. 200 000 nettó forintot lehet költeni, ami lássuk be, nem sok, ha csak azt vesszük, hogy a büntetőadóval drágított buszbérlet önmagában elvisz 126 000 forintot.

Én eddig az egészségbiztosítási pénztárra toltam az összes pénzt, mert egy kisgyerek gyógyszerköltsége elég magas tud lenni, nyugdíjam meg úgysem lesz, szóval ez tűnt az értelmes választásnak.

Már tavaly is le lett maximalizálva, úgyhogy tavaly egy húszast buktam a büntetőadón, de idén úgy döntöttem, hogy azt a közel 150 000 forintot nem büntetőadóznám le, ha nem muszáj, így más lehetőség nem nagyon lévén, belevágtam ebbe az elveimmel ellentétes sztoriba.

Az első lépés, a kártya igénylése.

Kolléganő hozza a formanyomtatványt, ami nincs kitöltve a cégadatokkal sem (apró figyelmesség, amitől megszépül az ember reggele) és közli, hogy majd jön az OTP-től csekk 2000 forintos összegről, amit be kell fizetnem, és utána (!) nekiállnak megcsinálni a kártyát.

Magyarul, miután szerződést kötök az OTP-vel, én előlegezem meg Magyarország egyik legértékesebb cégének, de mindenképpen legnagyobb pénzintézetének azt a 2000 forintot, ami más bankoknál inkább csak 600 forint, hogy elkészíttessék nekem a kártyámat.

Hát, nem kicsit lettem ideges. Innen folytatjuk!