Festetics-kastély
Már a 2010/11-es Hazajáró-projektben is benne volt a dégi kastély meglátogatása. Akkoriban azonban meglehetősen rosszul festett, aztán be is zárták és nekiláttak a felújításának.
Alább a Wikipédiából a történet, sajnálom, se quote-olni nem lehet, se egységesen formázni, agyhúgykövet kapok a WordPress-től…
A kastély 1810 és 1815 között gróf Festetics Antal (1764–1853) császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét, Pollack Mihályt bízta meg.
A kastély több rendhagyó építészeti megoldás jegyeit viseli magán, például az ovális díszterem nem az épület központi részén, hanem egyik sarkában található, valamint a kastély főbejáratához sem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet.
A kastélyt a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik, mivel több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal maga is szabadkőműves volt.[1][2]
Festetics Andor (1843–1930) gróf és Pejacsevich Lenke (1851–1936) grófnő fia, Festetics Sándor gróf, az 1920-as években átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt; ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja.
A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben hamarosan német hadikórház működött. Az 1945-ös államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött. Az épület eredeti berendezését nem ismerjük, mivel azt a második világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították.
Az elmúlt években a kutatók a termek egyszínű festékrétegei alatt színvonalas klasszicizáló díszítőfestésekre bukkantak, ezek egy része ma megtekinthető.
A kastély, a parktó és a kert a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a Környezetenergetikai Operatív Program pályázata keretében bruttó közel 250 millió forint értékű, 100%-ban támogatott vissza nem térítendő forrást nyert el 2012-ben. 2014 szeptemberében a Forster Központ rekonstrukciós projektjének I. üteme,[3] a Közép-Európában egyedülálló, másfél kilométer hosszú tó leglátványosabb része, a kastéllyal szemközti tószakasz megújítása lezárult.[4] A történeti kert felújítása során tizenegy gyalogoshíd épült újjá az eredeti formájában, és több mint három kilométer sétaút újult meg. Az első ütemben rendezték a tó és a kastély közötti területeket, újjáépült a tó legnagyobb szigetére átvezető faszerkezetű gyalogoshíd, ezen kívül elbontották a park összképét zavaró vasbeton fürdőmedencéket és sportpályákat is.
Annyira jól sikerült a több milliárdos felújítás, hogy a kastély nem látogatható, a kastélypark felőli oldala van a tónak igazából megcsinálva, WC-k zárva, és a gyalogoshíd, amire annyira büszkék voltak – nos az már bizony szétrohadt. Életveszélyes, sziget lezárva. Remek.
Összességében azt kell mondanom, hogy ez is egy remek példája annak, hogy akkor helyreállítjuk a kastélyt, meg a kastélyparkot egy faluban, ami gyakorlatilag nincs rajta a térképen, rendes út nem vezet oda – anélkül, hogy kitalálnánk neki valami értelmes funkciót.
Ne legyenek kétségeink, Festetics grófék kőgazdagok voltak, hogy egy ilyen kastélyt (több mással együtt) fenntartottak. Az is életszerű volt, hogy az ilyen épületeket kórháznak/öregek otthonának/árvaháznak használták a háború után. Az, hogy az állam többé nem tart igényt a szociális intézményei számára ezekre a vidéki ingatlanokra, se az ott dolgozókra, az kicsit megmagyarázza, hogyan válik még szegényebbé és még elszigeteltebbé a magyar vidék. Nagyon szomorú ez.
Szóval, elköltöttek egy valag pénzt a felújításra, az állagmegóvásra, de az impozáns híd hét év alatt elkorhadt. Az egész kihasználatlan. Néhány helyi horgászon kívül (akik nem fognak semmit, mert nem halastó, nincs gazdája, nem telepítettek bele halat) semmi értelme az egésznek.
Én nem azt mondom, hogy hagyni kellett volna az egészet, mert az sem tetszene, de ennek így mi értelme?
Misi által készített videó itt található:
Fényképek itt:
AZso dot net 