Lánchíd esti fényekkel – fotótúra

Micsoda lazaság! Még nem is írtam róla, hogy hétfőn hirtelen ötlettől vezérelve újabb fotótúrát tettünk Mónival a Belvárosban. Az ötletet az adta, hogy egy front kipucolta a levegőt, bár a város több pontján felhőszakadás illetve jégeső volt, minket szépen elkerült. Mire odaértünk a helyszínre, már tiszta légkör és a felkelő (majdnem) telihold látványa fogadott minket.

A pesti hídfőnél parkoltunk (este nyolcig fizetős, lol), néhány fotó után átmentünk a hídon, megörökítettük a Lánchíd Palotát, majd bepróbálkoztunk a Budavári Siklónál, de nem lehetett kártyával (no comment BKV) fizetni, úgyhogy gyalog vágtunk neki a Várdombnak.

Az Alagút feletti teraszról csináltunk fotókat a hídról szemből (most mondjam, hogy máshol ez a terasz már régen egy télen-nyáron nyitvatartó kilátóétterem lenne?), aztán megpróbáltuk a felhők közül kibukkanó Holdat megcsípni. Végül felmentünk a Palota előtti kilátóteraszra (ami le volt zárva, mert felfagyott a hidegben), és onnan fotóztunk néhányat.

A karácsonyra kapott távkioldó most debütált, teljesen jó. Kényelmes és spórol az idővel, hiszen nem kell az időzítőre várni. A fotóapparát jól vizsgázott a javítás után, bár néhány helyen az élességet kézzel kellett állítanom, mert nagyon küzdött…

Mindenesetre alig várom már, hogy végre ne a fény legyen a szűk keresztmetszet a fotótémáimon, elég volt már ebből a sötét télből!