Karácsonyi fényvillamos 2017 – harmadik futam
Vasárnap estére egy közeli helyszínt kerestünk, főleg, mivel a villamos is erre járt, az 59-es vonalon. Tavaly járt itt először, most újra megnéztük.
Vasárnap estére egy közeli helyszínt kerestünk, főleg, mivel a villamos is erre járt, az 59-es vonalon. Tavaly járt itt először, most újra megnéztük.
Szombaton megint felkerekedtünk, a villamos, amire vadásztunk, ezúttal a 14M számot (M, mint metrópótló) viselte.
– mondtam tegnap a fiamnak. Mentünk hazafelé és elegem lett a “közösségi” “közlekedésből”.
Egy videó a múlt hétfői fényvillamosos fotózásról, ahol lehetett vagy 1 fok, én meg a szövetnadrág, bőrtalpú cipő szerelésben vártam vacogva a járgányt. A verdikt ugyanaz, ha kétszer ennyi lenne, akkor is tele lenne, így viszont egy reménytelenül zsúfolt járat. https://www.youtube.com/watch?v=Y1hBtjN3Se8 Ehhez képest tegnapelőtt 14 fok volt, némileg optimálisabb órákat álldogálni a villamosra várva, de…
Ma reggel egy csuklós, felújított IKARUS 280-assal utaztunk (a 134-es járatot a BKV üzemelteti), ez nagyon kell a reggeli 134-es vonalra (több is kellene csúcsidőben reggel és este is, napközben meg elég lenne egy midibusz kicsit sűrűbben a lakótelepről és Csillaghegyről kihordani az embereket a HÉV-hez), bár a hátsó részből kínosan hiányzik a fűtés, más…
Lassan két hónapja lakunk a fenti lokáción, úgyhogy felvázolnám a szitut.
Ezt a posztot kb. két hete próbálom megírni, de sajnos annyi dolgom volt, hogy egyszerűen nem tudtam rá időt szakítani. Már-már azon gondolkodtam, hogy fogom az egész blogot és bezárom, mert annyira nincs időm posztokat gépelni… Mindegy, foglaljuk röviden össze, miről van szó.
Mert a nagy kapacitású déli rész is befullad, ha kigyullad egy kamion az M0-n, de az északi oldal a maga hiányos rezüméjével az esztelen emberi beavatkozásnak esett áldozatul ma reggelre.
Lassan mondom, hogy mindenki értse: Ezt nem hiszem el! Fel kell gyorsítani a költözésünk ütemét! Eddig azt hittem, ráérek. Mondjuk, a sors iróniája, hogy megint felújítás közben fogok elköltözni az Alkotás utcából…
Nehéz a címadás, mert úgy rövidítene az ember, hogy 150 éves a lóvasút, de ez meg ugye nem igaz, mert már nincs is lóvasút régen. Szakszerűbben úgy fogalmazhatnánk, hogy 150 éves a budapesti közúti vasúti közlekedés – persze tegyük hozzá, hogy 150 éve még nem volt Budapest sem…
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!