Következzék az utolsó Hazajáró 2011-ből!

Ez egyben átmeneti búcsút is jelent a témától, hamarosan más, új kihívások következnek, amelyek egy ideig nagyobb prioritást élveznek.

A fel nem keresett célpontok nem vesznek el, csak egy másik térképre kerülnek át, amelyet később újra előhúzhatunk… És talán a Hazajáró-rovat sem zárul le, hiszen Miklós továbbviszi – remélhetőleg.

Szóval, következzék az egyik legmegdöbbentőbb helyszíne a kétéves hazajárásnak. Őszintén szólva, talán meglepő ezt illetem ezzel a jelzővel, hiszen jó sok furcsaságot, érdekességet láttunk ez idő alatt.

Mindenesetre az alcsúti Habsburg-birtok története számomra megdöbbentő volt. Megmutatta újra, hogy micsoda társadalmi és erkölcsi vihar söpört végig az országon 1945-ben és utána. Ez pedig engem mélységesen megrázott. Egyszerűen mai ésszel felfoghatatlan, ami akkor történt – de nemcsak itt, szinte egész Európában, de különösen a szovjet megszállási övezetben.

De ne szaladjunk ennyire előre!

Megtanult magyarul és letelepedett Magyarországon, megalapítva a Habsburg-család magyar ágát. József nádor neve azonban nem elsősorban erről ismert, Habsburg József nádor (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) 1796-tól 1847-ben bekövetkezett haláláig viselte a nádori címet, ami a király utáni legmagasabb közjogi méltóság.  Sokat tett az ország gazdasági és kultúrális felemelkedéséért. 1808-ban alapította a Szépítő Bizottságot, amely a klasszicista stlus elterjedését és Pest-Buda egységes stílusú épületekkel való gazdagítását volt hivatott elősegíteni.

Ennek szellemében épült a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, Lipótváros felépítése, a Gellérthegyi csillagda ill. a Ludovika (katonai akadémia) is.

Ő segítette a Budapest-Vác vasútvonal létrejöttét, akárcsak a Városliget rendezését, illetve megvásárolta és parkosította a Margitszigetet. Adományaival bővítette a Nemzeti Múzeum ill. az  Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeit. A Magyar Tudományos Akadémia alapításához 10 000 forinttal járult hozzá.

Az általa felkarolt kezdeményezésekből jött létre a Kisfaludy Társaság, a Tudós Társaság, a Természettudományi Társaság és a Vakok Intézete.

Támogatta az oktatást is, az Ipartanoda fejlesztését (amely a Műegyetem elődje volt).

József nádor népszerű személy volt, a “legmagyarabb Habsburg”-nak tartották.

Az alcsúti birtokot József nádor kezdte el építtetni 1819-ben. A leírás szerint József-nádor személyesen választotta ezt a helyszínt, felismerve a hely speciális éghajlatát, amely kedvezővé tette távolról idehozott növények nevelésére.

A kastélyt Pollack Mihály (igen, az a Pollack, aki a dégi Festetics-kastélyt, a Sándor-palotát, a Nemzeti Múzeumot, a Deák téri templomot, a székesfehérvári ill. a szekszárdi megyeházát tervezte és aki osztrák születésű volt és 25 évesen telepedett le Pesten) tervezte, korának legnagyobb klasszicista stílusú kastélya lett (mondjuk a király utáni embernek illett nagy méretű kastélyának lennie. A kastély körül 40 hektáros parkot hoztak létre, amelyet folyamatosan gondoztak és bővítettek.

József nádor halálával egy korszak lezárult mind Magyarország, mind a birtok életében. A kastély fiára, József Károly Lajos főhercegre szállt, aki csak 1867-ben költözött be (ennek vannak logikus okai, bár nem nagyon lehet olvasni erről).

A kastély mellett épült meg a korabeli Magyarország legnagyobb pálmaháza (ne feledjük, 1870-es években járunk) Ybl Miklós tervei alapján. 1880-ban az északi szárnyban lévő istálló helyére Storno Ferenc tervei alapján neoromán stílusú templomot építettek. Ez ma is látható. A főherceg 1905-ben halt meg, utódai nem nagyon gondozták a kertet, amelyet egy útikönyv 1920 környékén elhanyagoltként említ.

A Habsburg családnak 1944-ben menekülnie kellett és a történetük nagyon hasonlít a Cziráky-családéra, akikhez hasonlóan ingóságaikat hátrahagyva menekültek el a szovjetek elöl, bízva abban, hogy hamarosan visszatérhetnek.

Ahogy egy 2009-es Népszabadság-cikkben olvastam, az ékszereket öt nagy ládába pakolták és elásatták a szolgákkal Piliscsabán. Amikor kiderült, hogy nem térhetnek vissza, a szolgák kiásták a ládákat és fillérekért adták el az ékszereket.

A családot a nagymama mentette meg azzal, hogy nem fogadta el a férfiak akaratát és megdézsmálta a ládákat, az ékszereket a ruhájába varrta és portugáliai száműzetésük során apránként eladta, megmentve ezzel a nincstelenségtől a családot. József nádor ükunokája textilügynökként járta Németországot, így próbált megélni. Nyugdíjba vonulása után pedig – ahogy ő mondta – hazaköltözött, egy gellérthegyi lakásban él feleségével (aki egy német hercegnő természetesen).

A kastély és a birtok azonban nem volt ilyen szerencsés. A leírások nem egyeznek abban, hogy mi a pontos sorrend, de nagyjából megegyeznek abban, hogy az épületet kifosztották, egy időben a szovjet hadsereg parancsnoksága is volt itt, végül felgyújtották, a romokat pedig a helyiek széthordták. Gyakorlatilag az egész épület megsemmisült ilyen módon, kivéve a kert felé néző hátsó homlokzat, a templom és az üvegház alapjait.

Egy sulinetes írás szerint:

A nyilas hatalomátvétel a felsőházban mindvégig konzervatív politikát folytató s a szélsőségeket elítélő főherceg számára az üldöztetés és a letartóztatás veszélyét hordozta magában. Hosszas tépelődés után döntött úgy a család, hogy elhagyják Magyarországot, s az Amerikai Egyesült Államokban kérnek menedéket.
A kastélyban a nyilas kormány bevonulási központot hozott létre. Az épületet több bombatámadás érte, különösen a pálmaházban okozva károkat. Alcsútot 1944. karácsonyán érte el a front, de nem nyugat felől, ahogyan ezt várták, hanem Vértesacsa irányából, keletről. A kastélyt a honvédségnek kapkodva kellett kiürítenie, miközben már szórványos tüzérségi tüzet is kaptak a hegyek felől. Az, hogy a gránátoktól-e vagy véletlenül gyulladt-e ki az épület, máig tisztázatlan. A lángok fellobbanása után az épület két napig égett; toronyórája ma is a pusztulás idejét mutatja: éjfél után öt perccel állt meg. Teljesen megsemmisült a templom berendezése, az orgona és a negyvenezer kötetes könyvtár, számos könyv- és térképritkasággal. A tető is teljesen leégett, az alapterületnek több mint egyharmadán pedig a felső szint összeomlott. Különösen a homlokzati front és a bal szárny szenvedett súlyos károkat.
A rombolás ellenére megmenthették volna a kastélyt a teljes enyészettől, de nem tették. A helyi és a megyei pártvezetők arra hivatkoztak, hogy mégiscsak egy „elnyomó Habsburg”-nak volt a lakóhelye, s különben is, a téglák kellenek az új mezőgazdasági üzemnek, hogy az – birkahodályt építhessen belőlük. A hatvanas évek elejére, amikorra döntés született megóvásáról, már nem volt mit megóvni.

A homlokzati rész 2-2 ablaknyit tart mindkét irányba, az épület külső falának vonalában ma tujasor próbálja mutatni a hatalmas épület dimenziót. Az egykori épület helyén kisebb erdőt alkotnak a fák.

Az kápolna (és hozzá egy ablaknyi palotaszárny) fennmaradt, de nem tudtunk bemenni, belülről azonban dísztelen az épület a leírás szerint.

A templom belső oldalán egy szökőkút járható körbe, négy kandelláberrel, ez volt anno a kastély belső udvara, főbejárata.

Az arborétum valamivel jobban járt, mint az épületek, hiszen a háború után nem sokkal védetté nyilvánították, majd 1952-től megkezdték a látogatható arborétum kialakítását.

Az arborétumban levő tó szigetének különlegessége az észak-amerikai lombhullató mocsárciprus (Taxodium distichum), ami a talajból fölfelé álló, úgynevezett légzőgyökereket is fejleszt – ezek akár a fa tövétől 15 méterre is felbukkanhatnak. Az arborétum 2008-ben pályázatot nyújtott be a dísztó rekonstrukciójára, melynek során a tó partvédőművének felújítása, a tómeder kotrása, az eliszaposodás megakadályozása és a vízminőség javítása történt meg, a munkálatokra mintegy 200 millió forint áll rendelkezésre a 2009 és 2012-es időszak alatt.

A későőszi, kellemes időben egyébként meglepően sok látogatója volt az arborétumnak, amelynek egyik nevezetessége a napéjegyenlőség környékén a Szentjánosbogártánc, amelyet egy különleges éjszakai túra keretében lehet megtekinteni.

Források:

• Wikipédia – arborétum
• Wikipédia – kastély
• Wikipédia – József nádor
• http://derulato.blogger.hu/2011/03/08/alcsuti-arboretum
• Alcsúti arboretum honlapja
• Népszabadság cikke Habsburg-Lotharingia Mihállyal

Valamennyi kép megtekinthető egyszerre alább (Facebook és RSS olvasóknak itt a közvetlen link):