Hazajártunk: Pápa és az Eszterházyak

/ 2011/10/20

Nyaralásunk utolsó napján utunk Pápára vezetett. Pápa nem tartozott az eredeti úticéljaink közé, de Ganna meglátogatása után (a városban tett villámlátogatásunk alapján) úgy döntöttünk, hogy elmegyünk, megnézzük az Eszterházyak pápai kastélyát és a történelmi városmagot. Mivel az egy napot kivéve egész héten tomboló félhomály, köd és szitálás teljesen felborította a programunkat (ráadásul egy nap teljesen elveszett az eső miatt), a vadonban megbújó várromok megközelítése ezáltal nehézkessé és értelmetlenné vált – ezért választottunk egy civilizált úticélt.

Így aztán útra keltünk, Devecseren át megint és kisvártatva ott is voltunk. Néhány perccel a csoport indulása előtt érkeztünk a kastélyba, ahol rögtön teszteltük a mellékhelyiségeket (wow!), majd befizettünk a következő vezetésre.

Itt jegyezném meg, hogy 3000 forint a fotósjegy, ami szerintem érthetetlen és értelmetlen. Egyértelműen arra gyúrnak, hogy ne vegyen senki fotósjegyet, hogy senki ne fotózza le a kastélyt belül.Nem értem mi lehet az oka, talán a romos pincét szégyellik, vagy a frissen elkészült kastélyszárnyat nem akarják senkinek megmutatni? Nem tudom, mindenesetre valami nem stimmel, azt kell mondanom.

Szóval!

Az Eszterházyak Pápán? Igen.

A városban az 1400-as évek elején építettek a Garaiak egy várat, amelyben egy kisebb kastély volt. Befolyásuk gyengülése miatt 1479-ben Garai Jób eladta a várat a hozzá tartozó uradalommal együtt Mátyás király nagyhatalmú emberének, Szapolyai Istvánnak, aki éppen Pápán halt meg 1499 karácsonyán. Ezután a törökök először 1543-ban támadták meg, de addigra Pápa várát és a várost már erős falak vették körül, jelentős erődítménynek számított. 1594-ben a törökök végül a védők megfutamodása miatt tudták csak elfoglalni, de csak három évre, amikor rohammal visszafoglalták.

A török kiűzése után a Habsburgokat a harcokban is támogató Eszterházyak végül örökség révén jutottak a városhoz 1626-ban, Esterházy Miklós révén. A fraknói ágból ekkor vált ki a pápai ág 1670 körül Esterházy Ferenc személyével.  A Rákóczi-szabadságharc után a vár katonai jelentősége megszűnt, ezért az átalakítása mellett döntöttek. A munkálatok 1717-ben kezdődtek meg, amelynek során lebontották a várfalakat és a vár egyik falára alapozva kezdték el építeni a kastélyt (ezért nem derékszögű, hanem szög alatt törik meg az épület sarka). 1743-ban gyorsultak fel az események, amikor Franz Anton Pilgram tervei alapján egy grandiózus barokk kastélyt álmodtak meg.

Tervei nem valósulhattak meg teljesen, ugyanis az 1750-es évek végén az új tulajdonos, Eszterházy Károly püspök az egyházi építkezéseket előnyben részesítette. Kisebb munkálatok azonban még az 1780-as évek végén is folytak, olyan híres építészek vezetésével, mint Fellner Jakab és Grossmann József. A kastélykápolna freskóinak elkészítését Johann Ignaz Mildorfer bécsi akadémikus művészre bízta Esterházy Ferenc.

Ezek után már alig történt változás, ha nem számítjuk, hogy az 1860-as években gróf Eszterházy Pál a belső termeket felújíttatta, ekkor rengeteg új bútor érkezett. Ekkor állíttatta fel a kastély kapuját, amelyet állítólag Párizsból hozatott és állítólag a Tuileriák egyik leszerelt kapuja volt.

1945-től 1959-ig a szovjet hadsereg foglalta el az épületet, amely kívül-belül óriási károkat szenvedett ezidő alatt. Az említett kaput például elvitték hadizsákmányként a Szovjetunióba. Eltűnt a teljes belső berendezés, a bútorok és minden.

A felszabadítók levonulása után a város vette birtokba az épületet, amelyen a városi könyvtár, a zeneiskola, a művelődési ház és a helytörténeti kiállítás osztozott. A pincéjében és a különálló lovardában a kilencvenes években diszkó üzemelt.

A jelenlegi állapot szerint az északi szárny földszinti és emeleti helyiségei teljesen fel vannak újítva. Elvileg hamarosan elköltözik a könyvtár és sor kerül a homlokzat teljes felújítására. Ez a szakasz készül el 2013-ra.

Források:

Az összes pápai kép alább megtekinthető (Facebook vagy RSS olvasóknak itt a közvetlen link):

Hasonló bejegyzések

“Hazajártunk: Pápa és az Eszterházyak” bejegyzéshez ozzászólás

  1. “Nyaralásunk utolsó napján utunk Pápára vezetett (tekintettel arra, és aznap sem volt túl jó), ”
    Mire tekintettel? Itt mint ha kimaradt volna egy mondatrész, vagy valami.

  2. Visszajelzés: Hazajáró | Pápa és az Eszterházyak

Hozzászólások lezárva.