Karanténnapló #3
Ma nagyot mentünk, de sajnos ez nem vezet sehova. Két napig sikerült visszafognom a tempót, de mára elszabadultak a dolgok és ez nem sok jóval kecsegtet.
Ma nagyot mentünk, de sajnos ez nem vezet sehova. Két napig sikerült visszafognom a tempót, de mára elszabadultak a dolgok és ez nem sok jóval kecsegtet.
Lehetne a nap híre, de nyilván ez ma nem üti át az ingerküszöböt. Olyan nagyon örülni sem tudok neki, de végre megérkezett az Apple Pay a Raiffeisen Bankhoz is!
Mozgalmas nap a világjárvány árnyékában.
Akkor indítsunk naplót arról, hogy hogyan telnek a napjaink a kvázi-karanténban. Kvázi, hiszen nem vagyunk betegek, de Misinek nincs iskola, nekem pedig home-office. Hogyan megyünk egymás agyára, első rész.
Korunk egyik történelmi pillanata. Minden kornak megvan a maga pillanata. Ennek a kornak ez lehet az egyik.
Hat évvel ezelőtt adták át a Naphegyen a PomPom-játszóteret. Akkor látogattuk meg, sokáig nagy kedvence volt Misinek. Az egyik ott készült kép külön utat járt be.Ez:
Ide gyűjtöm a linkeket, hátha érdekelnek valakit a forrásaim…
Mohácsra menet (és vissza is) megnéztük az M6-os autópálya alagútjait.
Múlt szombaton remek idő volt kék éggel. Adta magát, hogy menjünk egy kicsit. A célpontot is kitaláltam.
Nyilvánvalóan az új épületek kapcsán…
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!