Ez is tavaly történt, de azért mindenképpen érdemes röviden visszaemlékezni… Szóval, ausztriai villámnyaralásunkról hazafelé jövet, kőszegi ebédünket követően vettük az irányt Ják felé. Ez ugyan kitérő volt, de mindenképpen el akartunk oda menni már régen, hogy teljes legyen a nagy román stílusú templomok listája, amit 2010-ben meglátogattunk. Így aztán verőfényes napsütésben értünk Jákra, már messziről…
Nos, ez a poszt az első olyan, amely talán kicsit megsérti a Hazajáró szabályait. Már persze ha vannak ilyenek. A Hazajáró-rovat értelmezésem szerint Magyarország jelenlegi határain belüli kalandozásokról látnivalókról szól, azonban nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy ezek a határok csak az elmúlt 80 évben voltak Magyarország határai. A történelmi Magyarország területén, akár…
Tavalyi úticél-kereséseim során elég hamar ráakadtam a magyarországi romanika egyik legszebb emlékére, a lébényi templomra. A számomra korábban teljesen ismeretlen építészeti remekműt tavalyi villámnyaralásunk során, augusztus 20-án ejtettük útba. A Wikipedia nem spórol a legekkel, Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emlékének titulálja, nem ok nélkül. A krónikák szerint a 1208-ban egy oklevél tanúskodik arról, hogy…
A pannonhalmi nézelődés után ettünk egy kellemes ebédet a Viator Étteremben (kellemes modern konyhája van: nagy tányéron kis adag, de pont elég), majd indultunk tovább Csesznek felé. Az út kezdetén egy kicsit meggyűlt a bajunk a GPS-el, de végülis kitaláltunk a 82-es útra. Innen már jól mentek a dolgok. A 82-es útról lefordulva az út…
2011-es hazajáróinkat (amelyekből ha a MOL is úgy akarja, jónéhány lesz) egy duplázással kezdtük. A földrajzilag egymástól nem túl messze fekvő, ám teljesen eltérő két helyszínnel. Az egyik az ezeréves, ma is működő, a világörökség részét képező bencés főapátság, a másik a 200 éve romos cseszneki lovagvár volt. Kezdjük tehát Pannonhalmán, ahová nem túl rövid,…
Rövid jelentés: Ma elég sikeres túrát nyomtunk a Dunántúlon, melynek két célja volt, Pannonhalma és Csesznek. Kihasználtuk a jó időt és sikeres túrát tettünk. Beszámoló hamarosan…. addig is egy fénykép…
Mostantól külön oldalon is gyűlnek a hivatkozások a Hazajáró projektbe, amelyben Koós Miklós barátom az általam (is) felkeresett helyszíneken készített fotókból válogat. A gyűjtemény mostantól folyamatosan frissül a változásoknak megfelelően!
[Nos, 3 hónap telt el, amióta gyűlnek a poszt-alapanyagok, ezt a három hónapot nyugodtan nevezhetjük valami gravtiációs anomália okozta átmeneti időgörbületnek. Úgy leszaladt, hogy még egy jól képzett fonolingvisztikus sem tudná megfejteni az okát. Jöjjenek hát a posztok, ezt a hetet kisebb-nagyobb megszakításokkal erre és a time-lapse videó megalkotására szánom…] Szóval, idejét sem tudom, mikor…
Régóta fent volt a listán a Memento Szoborpark meglátogatása, ahol a kommunizmus emlékei találhatóak (bár nem szeretem, ha kommunizmusnak hívják azt a korszakot, inkább szocializmusnak illene hívni, hiszen sosem jutottunk el szerencsére az igazi kommunizmusig), leghíresebb és legnagyobb szobrai. Tényleg csak a jéghegy csúcsa, hiszen ennél nyilván sokkal-sokkal több szobor, dombormű, emléktábla, stb. volt országszerte,…
Különleges helyszínen jártunk két hete. A műemlékem.hu oldal szervezésében bebocsájtást nyertünk a gödöllői Grassalkovich-kastély Gizella-szárnyába, amely annyira új, hogy két nappal korábban lett átvéve. A fotóséta egy fotópályázattal van összekötve, a feltöltött képek megtekinthetőek ezen a linken. Regisztrálni kellett magunkat, be is azonosítottak minket. A bebocsátás után elárasztották a fotósok a szárnyat, majd utánunk jött…
AZso dot net 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!