Korlátozásnapló #24-25
Ezt a posztot nem volt erőm megírni egész hétvégén, úgyhogy most, kedd este próbálok visszaemlékezni, mi történt a múlt csütörtökön és pénteken.
Ezt a posztot nem volt erőm megírni egész hétvégén, úgyhogy most, kedd este próbálok visszaemlékezni, mi történt a múlt csütörtökön és pénteken.
Jártam egy párszor Varsóban, egyszer hosszabb ideig (egy hétig) is voltam. Varsó is kísértetvárossá vált a járvány miatt.
Laptopok, heti nagy-bevásárlás, hosszú műszak.
Már megint majdnem elfelejtettem, mint tegnap, úgyhogy most gyorsan visszaültem, bekapcsoltam a billentyűzetvilágítást (állat!) és most tolom a kontentet.
Áprilisban kétfajta missziót is teljesített a Wizz Air, az egyik az USA-ban ragadt magyarok hazahozatalára küldött két repülőgép, a másik pedig a “kínai légihíd”, ami az egészségügyi eszközöket szállítja haza.
Másfél éves felújítás után újra szolgálatba állt a világ legnagyobb repülőgépe (jó, tudom, az Airbus A-380 nagyobb), nekiállt egészségügyi ellátmányt szállítani Kínából.
Kicsit elpilledtem pénteken este, aztán meg felébredtem és nem tudtam elaludni, szóval nem volt valami nagy hangulatom a blogoláshoz.
Olaszországból indult a mozgalom, hogy a (munka nélkül maradt) zenészek illetve a lelkes amatőrök kiállnak az erkélyre és zenélnek, énekelnek. Hát akkor lássuk a kínálatot…
Megint két nap, tegnap nem volt erőm…
A nap, amikor az oktatási államtitkár terroristának nevezte a pedagógusok egyik szervezetét illetve a másik nap, amikor a Magyar Nemzet organizmusnak nevezte Szabó Tímea országgyűlési képviselőt.
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!